Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-09-06 / 808. szám

XX. évíotyam. 808. sz. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200.000 kor., félévre lüO.OOO kor. Egy szám 4000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 , Bors-utca 24. Telefon ; 129—96 és 24—77. . ■ Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 2500 korona. 20 mm. magas hirdetés 5: 000 K. Szövegsor ára 25000 korona. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1924 szeptember 6. itVnV iTTrt ’ff.'hbTfflYfflmiff iriTfl^nViWBWíir-11,1 ’ zaranmraa« m n M ............ n mauü r 1 -----­Méltóságos dr Rlpka Ferenc urnák Budapest székesfőváros kormánybiztosának. Méltóságos Uram, kedves Barátom! Köszöntlek a Te uj, felelősségei teljes tisztedben szűkebbb hazád: Buda társadalmában élő tisztelőid, barátaid és — úgy érzem — Buda polgárságának túlnyomó többsége nevében is. Köszöntlek szeretettel, bizakodással abból az alkalomból, hogy a kormány bizalma a székesfőváros kormányzatának élére állított. Megvallom, hogy bizakodó reményeinket olykor aggódás nyugtalanítja. Jól tudjuk, hogy nehéz lelki harcok után vállaltad a tisztet, mely nemcsak dekórumot, de súlyos felelősséget is jelent Választanod kellett: meg­maradj-e továbbra is azon a helyen, ahová hivatásod kötött s amelyhez másfél évtizedes becsületes, verejtékes munka kötelékei fűztek; — avagy otthagyva a megszokott és bizonyára nyugodtabb munkakört, elfoglaljad-e az exponált, hullámverte őrhelyet, ahová magasabbrendü érdekek sürgető szava hivott? És te férfiúhoz, kötelességtudó polgárhoz illően válasz­tottál. Felcserélted a polgári munka nyugodt révét a magasabbrendü polgári kötelesség háborgó, örvényekkel és szirtekkel nyugtalanított vizeivel Ötödik esztendeje immár, hogy az ország és a főváros megrongált hajója zavargó vizeken imbolyog. Megmenteni a sülyedéstől és újból meg­találni nemzeti hivatásunk történelmi útját: — ez volt a hajótöröttek legelső feladata. A mentés munkája során azonban sok és végzetes hiba történt; ami végre érthető. Voltak jószándéku mentői a nemzeti ügynek; ám a jószándék sem mindig elegendő; túlbuzgóságában veszedelmesebb sebeket üthet, mint amennyit használni tudna. De megvoltak a szerencsét­lenségnek a maga kalózai is, akik a nemzetmentés színes takarója alá rejtettek a maguk kicsinyes céljait. Már az ötesztendős távlatból hovatovább tisztábban kezd látni a magyar közvélemény; a derengő napvilágnál lassan-lassan kibontakoznak az egyéniségek és cselekedeteik kontúrjai; és kibontakoznak az elmúlt öt esztendő tanulságai is. Egyik tanulság az, hogy gyűlölködéssel sem gyógyitani, sem alkotni nem lehet. Nekünk fájt a gyűlölködő vádak özöne, amely a „bűnös Budapestre“ zudult. Lázbeteg, vérét vesztett ország idegzetének és vérkeringésének gócpontja volt ez a város. És bűnös-e a lázban égő szervezet vadul lüktető szive, lázképzetekböl zaklatott agyveleje, ha a beteg lázálmában összetört tagokkal zuhan a mélybe? A beteg nem a vádlottak padjára való, hanem gyógyításra szorul. Gyógyitani pedig nem a gyűlölködő megtorlás, hanem hozzáértés és szeretetteljes ápolás tud csak. Egy másik tanulság a világnézetek jegyében folytatott meddő har­cokból következik. Az újraéledés csak úgy volt lehetséges, ha társadalmunk megbomlott erkölcsi rendjét visszaállítjuk. Kétségtelen az is, hogy ennek az erk^Gsi renaissancenak a nemzeti gondolat és keresztény vallás­erkölcs jegyében kell végbemennie. Csak egyről nem szabad elfeledkez­nünk. Arról, hogy nemzeti létünk fáján csak úgy tudunk a nemzeti és erkölcsi élet számára virágokat fakasztani és azokat úgy tudjuk gyümölcs­ösé érlelni, ha újból termővé tesszük a gazdasági élet kiszikkadt talaját. A gond és nyomorúság nem az erkölcsnek, hanem a bűnnek melegágya. Materiális jólét nélkül nincs termőképes talaja a nemzeti erkölcsi ideáloknak. Letörni tehát a drágaságot, arányosítani a jövedelmet a meg­élhetés terheivel, munkához juttatni a munkát keresőket — mindezt nem rideg paragrafusok holt betűivel, hanem élő cselekvéssel! Munkával megalapozott jólét! Ebben a programmban benne van az alkotó erő öntudata, a munkás szociális megbecsülése, az ipar és kereskedelem hivatásának elismerése, a lelkeknek megelégedettségből fakadó harmóniája, a társadalmi élet rendje, a külföld bizalma — szóval minden tényező, amely a magyarság lelkében élő ideálokhoz vezet. Ez az a vezérgongolat, az a programm, amelyben leikeink a tiéddel egybeforr­nak. Ezért bízunk mi Benned és a te küldetésedben. És bízzál Te is bennünk. Bennünk, nemcsak szőkébb értelemben vett barátaidban, hanem Buda és az egész főváros ama polgáraiban, akik ennek a csonka országnak sokat szenvedett fővárosát szeretik, akik törté­nelmi hivatásában fanatikusan bíznak, akik hibáit nem gyűlölettel, hanem féltő gonddal akarják gyógyitani s akiknek világnézlete az alkotó, jólétet teremtő munka erkölcsi erejében gyökeredzik. Az Isten adjon neked erőt és áldást nehéz vállalkozásodhoz. Budapest, 1924. szeptember 1. Becsey Antal. Buda különféle érdekeit tárgyalta szeretettel, gonddal és kulturált szakértelemmel a Hollós Mátyás Társaság legutóbbi választmányi ülésén, melyen a választmánynak csaknem összes tagjai megjelentek. A számos és közérdekű kérdést felölelő ülésről tudósítónk a követ­kezőkben számol be : A Hollós Mátyás Társaság első érdemleges választmányi ülését aug. 25-én tartotta dr. Morvay Győző elnöklete alatt, akit a megjelentek szívesen üdvözöltek, a nyári pihenő után. A választmány napirendje sze­rint fölvette tagjai sorába dr. Ángyán Béla min. tanácsost a sajtóiroda főnökét és dr.Berkes Gyulát a közp. sajtóvállalat igazgatóját. — Elhatá­rozta továbbá, hogy üdvözlő iratot in­téz dr. Ripka Ferene udv. tan., Buda­pest újonnan kinevezett kormánybiz­tosához, mint a társaság egyik illusz­tris elnökéhez s azt küldöttség utján nyújtja át neki. Egyúttal elhatározta, hogy Ripka Ferenc elnök tiszteletére társasvacsorát rendez, melyen vendé­geket szívesen lát. — Üdvözli Neu- schloss-Knüsli Kornél műépítészt abból az alkalomból, hogy a tabáni körúton az első palotát tervezte és épiti. — Tárgyalta dr. Folly József átiratát a Budai Napló utján, hogy a Városmajor-utcának Rákosi Viktor- utcára, a Szegényház-utcának Gár- donyiGéza-utcára történő elnevezését sürgesse meg az illetékes helyen. Örömmel vette tudomásul Aggházy Kamii bejelentését, hogy megalakult a Hadimuzeumot Pártoló Egyesület, mely tisztikarába a Hollós Má­tyás Társaság szakértő tagjait meg­hívta, különösen azért, mert a múlt­ban a Hollós Mátyás Társaság a Hadtörténelmi Muzeum érdekében sikeresen közreműködött. — Réw Sándor előterjesztésére a Hollós Mátyás Társaság bejelenti igényét a városnál a Várszínházra s abból budai kulturközpontot kíván létesí­teni, ahol filmszínházat, műkedvelők előadásait, tudományos előadásokat, hangversenyeket rendezne.— Mor­vay Győző dr elnök fölveti az esz­mét, hogy a néprajzi múzeumot helyezzék el Óbudán a Fő-téren lévő volt katonai ruhatárban. — Ajánlja, hogy indítson mozgalmat az iránt és keresse meg a fürdőket, hogy a Budai Napló nyáron mint fürdő újság közölje a fürdővendégek névsorát és a fürdőkre vonatkozó híreket. — Peterdy Sándor felol­vassa a II. kér. Elöljáróság átiratát, mely szerint a Hollós Mátyás Tár­saság egyesületi működését vizsgá­lat után a szabályoknak és törvény­nek teljesen megfelelőnek találta. — Végül tárgyalta a választmány Lendl Adolf dr ügyét, melyet fenn­állása óta napirenden tart és elha­tározta, hogy Becsey Antal vezetése alatt monstre deputációt vezet az uj kormánybiztos elé, hogy ezt a köz­felháborodást kellő ügyet a világ­hírű tudós érdemeihez méltóan in­tézzék el. — A társaság elhatá­rozta, hogy Buda történelmi neve­zetességű helyeit emléktáblával látja el Daróczy Zoltán indítványára és kicseréli a régi, azóta hibásnak bi­zonyult táblákat. Ezek költségére or­szágos gyűjtést indít s ehhez kérni fogja a belügyminiszter engedélyét. — Közgyűlését a Hollós Mátyás Társaság október 25-én rendezi. Grill Lola a nagynevű szavaló művésznő a Hollós Mátyás Társaság disztagja, aki a Társaság alelnökének Zseny Józsefnek legmelegebb ajánlatával utazott Amerikába, ott julius hó közepén kezdte meg előadá­sait és frenetikus sikereket aratott. Oláh Gusztáv dr. min. tanácsos a lipótmezei elmegyógyintézet igaz­gatója e napokban tért vissza hosz- szabb külföldi tanulmány útjáról, mely idő alatt Fabinyi Rudolf dr., a betegek közkedvelt tatuskája he­lyettesitette őt. Oláh dr. a francia elmeorvosok felhívására szervezte meg Magyaországon is az „elme­védő ligát,“ ahol buzgó segítő társa Fabinyi Rudolf dr., mely ligának az a humánus célja, hogy az elmebe­tegség előjeleivel küzdő, de gyó­gyítható betegeket oly módon ke­zeljék és gyógyítsák, ami nem kiséri utóbb egész életükön át őket mint valami súlyos bélyegző, ahogy az. Parisban már gyakorlatilag keresz­tül is vitték. Ezzel a mozgalommal állott összefüggésben az igazgató külföldi útja. Prohászka Ottokár dr. püspök propaganda előadást tart szeptember végén Óbudán a nemzeti munkavédelmi hivatal fölkérésére. Ez ünnepélyes alkalomra nagy előkészü­leteket tesznek a 111-ik kerületben. Tsfliiisz- és Tornticipőlt legolcsóbban SCHÁFER-cégnél Budán I., Döbrentei-tér 4 SZEN-S?“,?,5." a „BAROSS FAIPARI VÁLLALAT“ telepén I., Budadrsi-ut 56—58. Telefon: József 64-47 Elsőrendű szén, megbízható kezelés. Iroda: I., Bertalan-u. 20. Ili. 3. Tel.: J. 16-26

Next

/
Thumbnails
Contents