Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)
1924-06-17 / 805. szám
2 1924. junius 17. BUDAI NAPLÓ Egységes ipsrosM Bőéin. Kulturális törekvések hívják egy táborba az iparosokat. — Tanulmányút az épölő kikötőbe. Buda öszpolgársága túlnyomó részben iparosokból állott mindig és Buda fénykorában itt európai hirü kéz- müiparosok éltek. Budai órásmester találta fel a zsebórát, de akkor már hanyatlott Buda és kénytelen volt e korszakalkotó találmányát külföldre vinni. Nem is igen lakott más Budán, mint az ország urai, főtisztviselői, zászlósai, főpapjai és a polgárság, mely az iparból élt és gazdagodott. Itt kivétel ma is a tivor- nyázó, duhajkodó iparos. Aki itt nyitja műhelyét, azt vagy a. vérség köti ide, vagy természetes hajlamai. Szereti a csendet, a napsugaras kertes udvart, keresi a természet szépségeit, de föltétlenül kerüli a nagyváros idegölő hajszáját, lármáját, tulélelmes konkurenciáját, a sötét, nagy kőpalotákat és rohanó népét. A nagy, fényes pesti vendéglők helyett szívesebben ül a bíjdai vendéglő eperfája alatt, atiol kuglizni is lehet és három-négy pohár bor mellett eltölti kedvesen az estjét- Vagy otthon van, családi körben és újságot olvas, könyvet nézeget. Örömmel jár a dalárdába és szívesen időz az Iparoskörben, a hol szívesen látja a tudóst, az Írót és áhítattal hallgatja szavát- A 100—200 éves műhely itt nem ritkaság és vannak iparosok, akiknek ükapáik Rákóczi idején is ugyanazt az ipart művelték, mint unokáik most. Budán az iparos mindig polgár volt. Legtöbbször közülök került a városbiró is. Jó katonák voltak és minden céhnek megvolt a helye a várbástyán, amit hősiesen megvédett. Budát csak egyszer foglalta el idegen: a török. A többi csak belopódzott. Most a világháború is megtizedelte a budai iparosokat. Van, hogy három liparostest- vér is volt a fronton és ott volt az apjuk is. Ott volt a négy Fojt testvér is. Akik pedig visszajöttek, nem lázadoztak, nem lettek forradalmárok. — A bolsevistáknak Budán volt a legkevesebb hivük s akik azzá lettek, ma is nehezen tudnak elhelyezkedni az iparostársadalomban. A forradalom növelte az iparosok polgári önérzetét. Megkomolyodtak. — Aki az utolsó évek iparosmulatságait látta, kénytelen volt elismerni, hogy azok mindegyike úri mulatság volt, viselkedésben, modorban, hangban, szórakozásban egyaránt. Mintha itt Budán minden iparos átérezné történelmi örökségét, történelmi hivatását. * Tanulmányút az uj kikötőbe. Nagy meglepetést okozott a csepeli uj kikötő építkezését vezető egyéniségek körében, a mikor bejelentés érkezett arról, hogy 300 iparos óhajtja megtekinteni e hó 2-ikán az uj kikötő munkálatait. De nem pesti iparosok, hanem — budaiak. Vezetik őket Becsey Antal és dr. Lendl Adolf. Hajóval érkeznek. A II. kér. Iparoskor kultur bizottságában vetődött fel az eszme ilyen tanulmány kirándulások rendezésére és Becsey Antal szívesen vallalta az ügy elintézését már azért is, hogy próbára tegye a budai iparosok érdeklődését ily kulturkérdések iránt. A próba igazolta, hogy az iparosság Budán rögtön egy táborban van, ha komoly célokról van szó, a II. kér. Iparoskor felhívását rokonszenvesen fogadták a rokonegyesületek és úgy az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre, mint pedig az I. Kerületi Iparoskor, valamint a Kelenföldi Iparoskor, de a III. kerület iparosai közül is számosán siettek bejelenteni részvételüket. Sajnos a szeszélyes időjárás megrontotta a tanulságos programmot, mely a legkedvezőbbidőben kezdődött az uj főzsilipen való behajózással és az igazgatósági épület előtt, a hol Papp Ferenc és Po- gonyi György fogadták az érkező hajót és partra szállottak az iparosok, akiket számos hölgy kisért. Itt Pogonyi mérnök ismertette a kikötő építkezését, berendezését nagy arányú térképek segítségével, sok érdekes dolgot mondva el, a mit a laikus közönség nem igen tud, így például azt hogy a Csepel szigetnél a Duna vízállásában a felső csúcs és az alsó csúcs között 4 méter különbség van, mert ezen a folyamszakaszon ilyen nagy a Duna esése. Ezért kellenek a zsilipek lent is fent is, mert a kikötőben mindig egy szinten kell állania a víznek, még pedig 1 méterrel a nullpont felett. Azután elmondotta az egyes már részben kész rakodópartok és medencék hivatását, befogadó képességét, üzemberendezését, mely magyarázatokból az a kép domborodott ki, hogy Budapesten épül Európa legnagyobb belföldi kikö tője, mely a világ tranzitó kereskedelme révén Közép-Európa ha- almas gócpontjává teszi a magyar székesfővárost és olyan gazdasági összekötetést teremt számunkra a külfölddel, mely annak barátságát is biztosítja nekünk s ezzel szert tettünk a béke olyan tényezőjére, meg az ország integritását is visszaszerezheti. A szakszerű szép előadást Becsey Antal köszönte meg, kifejtve, hogy Buda iparosait nem a puszta kíváncsiság hozta ide, hanem a tudás vágy e hatalmas alkotás iránt, mely az ipart és kereskedelmet van hivatva föl lendíteni. A szebb jövőbe vetett azután egy pillantást, a mikor itt halmozódnak fel majd a Balkánról jött nyers anyagok. A társaság ezután ismét hajóra szált, hogy végig hajózzon a kikötőt alkotó soroksári dunaágon odáig, ahol a Csepelre vezető töl tésen túl uj hidat épített a vezetőség, mely már kész is. Sötét felhők tornyosultak ekkor hirtelen a töltésen álló társaság fölé, mely már nem tudta szára zon elérni a hajót, mert hirtelen jött a ciklonszerü vihar és felhő- szakadás. A forduló hajó nem tudott kikötni és végül orrávál állt a partnak, ahol egy szál deszkán kúszott fel egyenkint a társaság. Mire a zsiliphez visszatért a hajó, már tiszta volt az ég. Innen a nyílt Dunára nyiló petroleum és szénkikötök megtekintésére indult a hajó, közben váratlanul zátonyra futott, a honnan úgy csúszott le, hogy a hajó orrára terelték a társaság nehéz embereit a Fischo- fokat és Bemeket. A hajó befutott mindkét kikötőbe, de nem kötött ki sehol és Pogonyi mérnök a hajón ismertette ezeket a kikötőket, ahol már állanak az óriási petroleum tartályok petróleummal telten. A hajó korábban tért vissza a tervezett időnél s a még mindig ázott ruhában didergő társaság a Szent Gellért szállóba menekült, a hol a földszinti étteremben foglalt helyet a kirándulók nagy része és forró feketével, sörrel, borral igyekezett felmelegiteni magák Itt Hubert Vilmos az I. kér. Iparosok és Kereskedők Körének ügyv. elnöke köszönte meg az építés vezetőségnek, a szives fogadtatást és éltette Becseyt, aki megmutattanekik azt a helyet, ahol csendben építik a jövendő nagy Magyarország alapjait. Máté István Becseyt és Papp Ferencet, — Viraág Béla tréfás bevezetéssel a budai iparosság intelligenciáját emelte ki, mely méltó a beléje helyezett bizalomra, — Kramer Adolf a kelenföldi polgárság nevében mondott köszönetét, Becsey Antal pedig Papp Ferencet és Pogonyi Györgyöt éltette*- majd áttért az átélt viharra, mely végig ver rajtunk alkotás közben, minden megáll, de aztán újból lassan folytatjuk. A népszerűség nem in- gerli mert szélcsap, viharban megtépázzák, szélcsendben gyarapszik. Hisz és bízik az iparosság történelmi hivatásában, mert bírja a vihart, Saját feladatául azt tűzte ki, hogy állandóan szítsa az iparosság lelkesedésének lángját és erre a lelkes összetartásra emelte poharát. A zajos ünneplés után Merényi Richard szellemesen köszötötte fel a viharban-vészben velünk levő hölgyeket és végül dr. Lendl Adolfot ünnepelték lelkesen. (Folytatjuk.) Ne vegyen cipőt addig, amig meg nem nézte Köcse Gergely cipészetének készletét, aki gummi munkát is vállal 11., Horvát-utca 32. szám. Telefon : 97—11. Diamond orvosságos száj- tinctura fogfájás, toroklob’ dohányosok hurutja ellen gyógyszer. Buda, Fő u. 27. Városi gyógyszertár, szemben kapucinusokkal. hajmosás, ondolálás különleges hajfestés I. fltüla-künt 2. Boíuónczky J. Morvay ünnepet rendezett e hó 14 én a Hollós Mátyás Társaság érdemdús elnökének, dr. Morvay Győzőnek 40 éves írói jubileuma alkoméból, melyet áldomással fejezetbe. Az ünnepen képviseltette magéfe^ a Pfetőfi Társaság, Budai Társaskör, az Újlaki Kuruc-kör, az I. kerületi Iparosok és Kereskedők köre, a 11. kér. Iparoskor, a Dalosszövetség, a Szent Alajos Egyesület, a Mérnökegyesület. Az ünnepet megelőző választmányi ülésen Viraág Béla háznagy a „pogónyperígésü.“ magyar szó aranyvértü. ilovagját köszöntötte benne, mely' magyar szó ma az egyetlen fegyverünk a reánk törő világ ellen.m\z áldomáson Szávay Gyula volt *§£: ünnepi szónok, aki szeretetreméltó humorral, Réw Sándor jegyző fellobbanó rajongással, Peterdy Sándor szellemes ötletekkel, Lelkes Nándor kuruc lelkesedéssel, Kapcza Imre a kultúra filozófiáját fejtve ki,, a távollevői Rlpka Ferenc helyett, a Budai, Társaskör, Merényi Richard gyárr igazgató az I. kerületi Iparosok és; kereskedők, köre és Ktigler Mihály a Mérnökegyesület nevében üdvö» zölték dr. Morvay Győzőt, aki válaszában lelkét-szivét ajánlotta fel, a Hollós Mátyás Társaság fejlődésének. — Az ünrbeo egyike volt a Hollós Mátyás Társaság sokat emlegetett estjeinek, ahonnan száműztek minden sablont és konvenciót s az ünneplés is oly módon: történik, hogy nem válik ünnepelt terhére. A vacsora fciyamáni Morvay felköszöntötte o>. tudósa Lendi Adolf drt, Peterdy Sándor' Bene Győzőt, Zseny József az: amerikai vendéget Borsodi Vilmost,, és végül Lendl Adolf Viraág Bélát.. Az estről való távol maradásukat kimentették dr. Nemes Antal; püspök, Becsey Antal, Exner Kornél, Hennyey Vilmos és Szilágyi Károly. Becsey Antal fontos gazdasági kérdések megoldása érdekében e hé 11 én Páriába utazott és e hó 19 éré tél* vissza. AAAfrfilf Pipere szappan, hajápoló rflHlUn szerek. LhIwb Alkalmi vétel. Modern Dro geria I., RrlSZ®l9-tóWí íl. Sí! Grand Caffee PHILADELPHIA modern nagy kávéház a Budai Színkörrel szemben I. kér., Alagut-utca 5. szám. Esténkint elsőrangú cigányzene. Előkelő CUKRÁSZ szalon nyári terasszal a Vérmezőr». RAVASZ LÁSZLÓ I. KÉR., KRISZTINA-KÖRUT 77. SZ. Kitűnő kávét békebelit, pompás vacsorát, zamatos egri óborokat szolgálnak fel a Pozsony kávéházban I. kerület, Krisztina-körut 81. szám. Tulajdonos : THÉK KÁROLY. Megnyílt BUDÁN a „KÉK FLASKÓ“ ti EH Üdülő terasszal a Dunapartra. Szép muzsika. Jó ital. :: Hegyi és dunai levegő. FEHÉR FERENC II. kerület, Fő-utca 75. szám.
