Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-06-17 / 805. szám

XX. évfolyam. 805. sz.--------------------------------------------------------------­Bu da érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, ^művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 80.000 kor., félévre 40.000 kor. Egy széhi 2000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors utca 24. Telefon: 129-96. Felelős szerkesztő : VIliAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 2000 korona. 20 mm. 1924 magas hirdetés 40000 K. Szövegsor ára 15000 korona. # Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. junius 17* A hirdetések dija előre fizetendő. A mlniszMöl! budai szózata. A Budai Társaskör első vacsorája. — Négy miniszter szólalt fel. A polgárság lelkes tüntetése. Buda társadalma most forrja ki magát. Az elmúlt évtized szinte elképzelhetetlen esemé­nyei oly rettenetes hatással voltak a csendes Buda polgá­raira, hogy szinte önkivület- ben, elfásultan belenyugodott mindenbe, kritika nélkül elfo­gadott mindent, majd kereste a különlegességet, a szélső­séget, hogy elernyedt idegeit némileg izgasa­A növekvő nyomorúság — a vezérek minden lidércfényü ígérete dacára — kijózanította ezt a polgárságot s az élet realitása a reális politika felé vitte az egyeseket és a töme­geket. A hangzatos, nagy jelszó-áradat helyébe jöttek a szürke szavak, — a józan, hideg kijelentések s ez a zu­hany jótékonyan hatott a túl­fűtött agyakra, a sokat váró zsebekre és lassan belátta mindenki, hogy a szörnyű katasztrófák után nekünk nincs jogunk követelni — a régmúltnál is — jobb és ked­vesebb életet. Azt nehéz mun­kával kell újból megteremteni és a polgárságnak azokat kell támogatnia, akik állam­férfim előrelátással ennek az uj életnek az alapjait rakják le­Ennek a kijózanodásnak köszönheti tulajdonképen Jé- tesülését a Budai Társaskör, ahová az első kimondott szóra összegyűlt Budának független, önálló társadalma. A meglevő kaszinókat ez az uj alakulás alig érintette, taglétszámukat nem apasztotta, ami nem is volt az alapítók célja. Olyan társaság került itt együvé, mely tisztultabb légkörben kulturálisabb, magasabb szín­vonalon állő társadalmi életet akar élni s ebben az irány­ban vezetni Buda polgárságát. Bethlen István gróf, Magyar- ország miniszterelnöke, akit e történelmi idők emeltek ve- zéri polcra, készséggel jött az uj alakulás segítségére és a maga világtekintélyét adta hozzá támaszul. A polgárság pedig legjobb­jait állította az uj mozgalom élére. Dr. Ripka Ferenc pre­desztinált vezére lett és az ő elismert szervező talentuma, a megfelelő vezérkar élén hatalmas társadalmi ténye­zővé tette már is a „Budai Társaskört“. Az alakuló közgyűlés, ahogy legutóbbi számunkban részletesen megírtuk, gróf Bethlen István miniszterelnököt választotta meg diszelnökévé és ünnepélyes áldo­más keretében kívánta őt beiktatni, amikor egyúttal Buda különféle területi és társadalmi alakulásai üdvözölnék benne azt a kormány­főt, aki elsőnek száll le a Várból budai polgártársai közé. A közgyűlésen még csak 300 tagja volt a Budai Társaskörének de egy héten belül már túlhaladta az ötszázat a jelentkezők száma. A közgyűléstől a társasvacsoráig alig hat nap állott rendelke­zésre s az országos jelentőségűvé lett vacsora mégis a legszebben sikerült. Bakonyi János százados, a háznagy nagy rutinnal és önfel­áldozó munkával oly harmonikus rendet teremtett, mely mindenkit meglepett. Nem hiába volt a leg­nehezebb időkben József főherceg táborszernagy parancsőr tisztje, de katonás rendet tudott tartani. Ál­landó készenlétben volt napokon át és állta a résztvenni óhajtók ostromát. De az utolsó nap idegölő munkája csaknem leverte a lábáról. Csütörtökön e hó 5-én este már 8 óra előtt megtelt a Délivasut elkülönített kerti étterme, ahol mint­egy 500 vendég számára terítettek. Alig helyezkedett el a társaság, megérkezett a miniszterelnök, Vass József, Rakovszky Iván és báró Korányi Frigyes miniszterek és Ugrón Gábor, Dréhr Imre és több képviselő, Márkus Jenő, dr. Kozma Jenő, Jaczkó Pál, Szilágyi Károly városi bizottsági tagok kísé­retében. Dr. Ripka Ferenc és Zieg­ler Géza fogadta az illusztris ven­dégeket, akik az asztalfőn foglatak helyet, mellettük a kör elnöke és alelnökei. Ezután következett a 16 érde­keltség üdvözlése, amelyek sorát Becsey Antal nyitotta meg a kelen­földi polgárság nevében, — üdvö­zölve a miniszterelnököt, aki Erdély helyett Budán talált uj hazát, — azután jöttek egymásután dr. Lö- wengard János a Tabán és Nap­hegy lakói, — Hódy Lajos, aki a farkasvölgyiek. — Hohlfeld Henrik honv. államtitkár a Budai Torna- Egyesület, — Varsányi Mátyás ev. lelkész a sziklán épült várbeliek, Okolicsányi Kuthy D. aVárosmajor, Szombathy a Budai Sport Club, — Bakody egy. tanár a Hűvösvölgy, Hank József a hegyvidék üdvöz­letét tolmácsolta szép szóval, — Hubert Vilmos az I. kér. iparosok és kereskedők nevében azzal a kijelentéssel, hogy a miniszterelnök jelenléte igazolja azt az irányt, amelyet az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre megalakulása óta követ, — Dunai József a Budai Dalárda üdvözletét tolmácsolta az ő gyönyörű basszus hangján s végül a Hollós Mátyás Társaság nevében ügyvezető elnöke dr. Morvay Győző, aki egyúttal a ke­gyelmes asszonyt, Bethlen Margitot, a kiváló írónőt is ünnepelte üdvöz­letében. Bravúros ügyességgel indult meg ezután a tálalás, melyet Vass Jó zsef bibliai rövidségü szép asztal­áldása és a Budai Dalárda Hiszek­egye vezetett be. Rövid szünet után dr. Ripka Ferenc emelkedett szólásra, hogy felköszöntse a Budai Társaskör diszelnökét, Magyaror­szág miniszterelnökéi, megrajzolva a budai polgár jellemét, akit spiesz- bürgernek mond ugyan a világ, de épen ez a Biedermayer felfogás adja meg eléggé meg nem becsül­hető értékét. Néhány jellegzetes szóval rámutatott az uj kaszinó alakulásának okaira és annak cél­jaira, — éltetve végül a diszelnököt. Szűnni nem akaró éljenzés és taps, — amit a Budai Dalárda kórusa kisért, — közben állott fel Bethlen István gróf és megköszönve a szives fogadtatást, csaknem egy­órás beszédben fejtette ki politikai nézeteit a jelenről és a jövendőről. Tette ezt olyan közvetlenül, oly meggyőzően, mint olyan államférfi, aki tisztán látja a helyzetet a saját szemével és indul a maga feje után, a maga erkölcsi nagy erejé­ben bízva. Megvilágította a mai helyzetet, a különféle törekvéseket, leszállítva mindent a maga valódi értékére. Sok keserű igazságot is mondott, de igazságokat és nem a népszerűséget hajhászó jelsza­vakat, ahogy azt a napisajtó rész­letesen ismertette. Beszéde közben megeredt az eső, mely eleinte csak szitált, de később folyton erősödött s aki te­hette, a sátor alá húzódott, ahol mintegy 300-ember állott zsúfoltan, hogy szinte érezték egymás szív­verését. De mindenki rendületlenül kitartott. Rakovszky Iván belügy­miniszter meg is jegyezte, hogy még a jó Isten is egy sátorba hozta össze Buda polgárságát. A miniszterelnök beszéde után, melyet számtalanszor szakított meg a jelen­lévők éljenzése, — Ziegler Géza ügyvezető alelnök dr. Vass József minisztert köszöntötte fel, aki érdekes válaszában hitvallást tett a miniszterelnök mellett. Az est egyik kimagasló pontja volt Becsey Antal beszéde, aki a belügyminisztert köszöntötte fel, de gazdasági irányy beszéde nagy­részt a pénzügyminiszterhez volt adresszálva, amire Rakovszky is és Okolicsányi Kuthy Dezső talpra­esett rövid felköszöntője után, Ko­rányi is válaszoltak érdemes be­szédekkel. Nagy súlyt adott az estnek dr. Kozma Jenő felszólalása, aki 45 városi képviselő nevében jelentette be csatlakozását ahhoz a városi párthoz, amelynek zászlaját a miniszterelnök bontotta ki. Az estét Hoor Tempts Mór beszéde fejezte be, aki történelmi alapon bizonyí­totta a miniszterelnök fejtegetéseit. Éjfél is elmúlt volt, amikor Beth­len István gróf és minisztertársai elbúcsúztak, de a lelkes hangulat­ban levő társaság még sokáig együtt volt a Délivasut belső szép nyári éttermeiben, ahol a Budai Dalárda énekében gvönyörködött. A külső rendet maga Székely Vladimir rendőrfőtanácsos, az 1. kerületi rendőrkapitányság veze­tője személyesen tartotta fenn kellő kirendeltséggel. * A napisajtó napokon át tárgyalta ennek az estnek jelentőségét, ki-ki a maga pártállása szerint. Volt, aki megírta, hogy ez kültelki kaszinó, a Hollós Mátyás Társaság pedig külvárosi irodalmi kör, — de vi­gasztalásul szolgál, hogy e kül­városban lakik a Kormányzó ur Őfőméltósága, József főherceg, a Hercegprímás s a Hollós Mátyás Társaságot is megvigasztalta az a körülmény, hogy — ha Mátyás király palotája a külvárosban áll, akkor nem lehet a Társaság szé­gyene, ha ennek a külvárosnak 6 az irodalmi társasága és hogy ennek a külvárosnak a dalárdája szerezte meg Hollandiában a di­csőséget e nemzet számára. Igaz, hogy a Délivasut állomása nem hasonlítható össze a Nyugati és Keleti pályaudvarokkal, de a ven­déglőjének, pompás terasszának nincsen párja Pesten. Főztjét pedig a miniszterelnök is megdicsérte. A mi dr. Ripka Ferenc személyét illeti, osztatlan tisztelettel és elis­meréssel nyilatkozott szerepéről a napisajtó, egy kivételével, amely tévesen Isaszeget, Ripka születés­helyét is Csehországba tette át és leszedte róla a keresztvizet is. Tehát istentagadó huszita cseh a krisztinavárosi egyházközség, aranyszívű, vallásos, hithü, nem­zetét rajongóan szerető elnöke. És mindezt azért, mert 500 budai füg­getlen, honszerető lelkes polgára őt emelte a vállára. 7PNIÍ7torna legolcsóbban tCll 1/4 Cipők SCHAF ER-cégnél SZANDÁL ÓK Döbrentei-tér4-6.

Next

/
Thumbnails
Contents