Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-04-01 / 775. szám
XX. évfolyam. 775. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 1400 kor., félévre 800 kor. Egy szám 40 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon : 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. . . < Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 30 korona. 20 mm. magas hirdetés 600 K. Nyilttár sora 200 korona. Szöveg után 200, szöveg között 400 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. április 1-én. Igazságok, nehéz igazságok szűrődtek le a négyéves nyomorúságból, amelyben élünk s ez igazságok kinyilatkozás- szerüen jelentkeznek most minden alkalommal, úgy hogy azok elől már kitérni nem lehet. Röviden egymásután írjuk le őket: A változó értékű papírpénzen szilárd és reális értékeket kell alkotni, be kell építeni házakba, gyárakba, csatornákba és minden szükséges közmunkába. A szükségleti czikkeket: gabonákat, burgonyát, lisztet, rizst, tejet, — tűzifát, szenet, cérnát, vásznak szövetet, bőrt, papirost, — lakást, műhelyt, boltot ki kell vonni a szabad forgalomból. Aki telket vesz, köteles rá záros határidőn belül házat építeni, aki házat vesz, köteles arra emelet építeni. Kertvárost csak Budán, a hegyek között szabad építeni. Katonai szolgálat helyett sorozni kell kötelező közmunkára, erre kell kiképezni a behívott legénységet. A közhangulatot rendkívül rontja az, hogy a mozik esténkint csak véres, rémes, izgalmas tragédiákat játszanak, ami a munkában elcsigázott, rosszul táplált emberiség idegeire erős hatással és káros visszahatással van. Át kell térni a forint számításra és az ezer koronát lebélyegezni egy forintra. Termelési eredmények fizetésére kamatozó hiteljegyeket kell a belföldön forgalomba hozni, amelynek értéke emelkedik. Nyersen, röviden leírva talán brutálisan hatnak ezek a megállapítások, de elvégre szembe kell velük nézni, ha a züllő társadalmi életet más vágányokra akarjuk terelni. Most husvét ünnepén, amikor tisztes férfiak azon fáradoznak, hogy a budai hegyvidéket megfelelő kör- vasuttal hozzákapcsolják a fővároshoz, — amikor a budai egyesülések azon tanácskoznak, hogy Budának végre adassák meg a hozzáférhető állandó színház, — amikor Buda létérdeke, hogy a Tabán kiépüljön, — a Vérmező muzeális, növénykertes parkká változzék — a Déli vasút a Kelenföldre telepítessék, — a Duna mentén Stadion épüljön és Buda mint nyaraló és fürdőváros folytatást kapjon a velencei tavon át a Balatonig, — akkor mégis magukba kell szállani az ország gazdasági vezéreinek, hogy a nemzet szekerét, mely a .romlásba rohan, más irányba tereljék. Elismert pénzügyi tekintélyek kész terveket tartogatnak a pénzügyi kibontakozásról, de a ma adott viszonyok mellett nem mernek a nyilvánosság elé lépni azokkal. Pénzügyi intézőink álszeméremből, ósdi, kicsinyes felfogások miatt nem mernek hozzányúlni a kézenfekvő külföldi l tőkéhez, bár mindenkiben él a tudat, í hogy csak idegen tőke segíthet raj- 5 tunk, ám az is, hogy kölcsönt nem | kapunk külföldön. Ha pedig idegen ji pénz kell, sőt kínálkozik, de idegen- ] ben kölcsönt nem kapunk, akkor az | egyetlen mód, a felkínált mód, hogy \ fogadjuk el a milliárdokat, amelyek készen állanak egy játékbank engedi délyezése esetén. jj Nyugodt lélekkel elfogadhatjuk. Az egyszerű polgárember úgysem mehet oda kártyá ni, mert nincs rá pénze, akinek pedig van, az csak menjen és hagyja ott, — az állam ebből is jövedelmet húz. Nehéz, nagyon nehéz idők előtt állunk mi féllábu, ulszéli koldusok és ne szagolgassuk a felénk nyújtott idegen bankót. Ha egy kissé megalázó is, gondoljunk Krisztus urunkra, akit oly sokszor megaláztak. K polgárt front. — Kaszinók fúziója. — Két fölvirág'ozott sir a Farkasréti temetőben bizonyítja, hogy a budai polgári társadalmat nem találta készületlenül a pesti utcáról áthang- zott forradalmi dal akkordja. Tömörül a polgári front és egységesebb mintahogy hinnénk, mert ennek az egységnek készséggel hozott áldozatot sok olyan egyéniség, akinek jussa volna részt követelni a társadalom vezetésében. Az egység kedvéért lemondottak éveken át viselt tisztségekről és beállottak közkatonáknak. A polgárság összetartozásának hatalmas megnyilatkozása az I. kerület két erős kaszinójának fúziója, melyek mindegyike maga is jól megtudna élni. Ä társadalom összefogása a vezetésnek egy kézben való csoportosítása azonban politikummá tette az egyesülést, ami ünnepies formában március hó 25- én meg is történt. A Krisztinavárosi Kaszinó és a Budai Polgári Kaszinó tagjai múlt vasárnap reggelén testületileg vettek részt a Krisztina-téri templomban az Istentiszteleten s onnan a- Farkasréti temetőbe vonultak, ahol megkoszorúzták Szebeny Antal és • | Garancsy Mihály sírját, akik mint az akkori társadalom vezetői és e kaszinók elnökei, kezdeményezték a most megtörtént egyesülést. Délben együttes közgyűlésre jöttek össze a két kaszinó tagjai szokatlanul nagy számban, kétszáznál többen. A közgyűlést Láng József nyitotta meg és felhívta a tagokat, hogy elsősorban a hazának és rabságban Szenvedő testvéreinknek adják meg a tiszteletet, mire felhangzott a Hiszekegy. Azután felolvasták a belügyminiszter leiratát, mely a két kaszinó egyesülését tudomásul veszi, amit élénk helyesléssel fogadott a közgyűlés. Majd a módosított alapszabályokat fogadták el. Akkor sor került az elnökség és a választmány megválasztására és egyhangúlag dr. Ripka Ferencet választották meg elnöknek. Másodelnökök lettek: Láng József és Percei Béla, ügyvezető alelnök: Wiinscher Frigyes, alelnökök : dr. Áldássy Antal, dr. Baranski Gyula, Fodor István, Siidy Aladár és dr. Virter László. A választmány rendes tagjai let- ! tek és lelépnek 924-ben : Dr. Bu- j csányi Gyula, Kapcza Imre, Kun | Gyula, Lász Károly, Lászy József, : dr. Márquis Géza, Máté István, i dr. Polgár József, Prokesch ‘Antal, j id. Szuppán Ferenc. Lelépnek 1975- j ben: Alkér Sándor, Breznay Géza, i Buries János, Kiásson Gyula, oko- j iicsányi Kuthy Dezső, dr. Löven- f g'árci János, Pigl Károly, Sándor j Károly, dr. Spur Kálmán, Szecsey í József, Szigeti János. Lelépnek í 1926-ban : Badál Ede, Barbier Péter, i dr. Bednárz Róbert, Bodrogi Ágos- j ton, Fejér József, Gazdi Jenő, Imreh | Albert, Hosszú Lajos, Karap Cirill, ! Kádár r Gusztáv, dr. Knapp Aurél, j Krizs Árpád, Kultsár Ferenc, Lam- | pel Vilmos, Langhammer Károly, | Márkus Imre, Miklós Gergely, Odry • Lehel, Pakányi Ferenc, Szabó j Ágoston, dr. Vitéz Zele Ferenc, dr. ] Zelliger Vilmos, Ziegler Géza, dr. ; Zu’oriczky József. Póttagok: Pártos | Lajos, Vitái Ödön, Grabovszky ! Artur, Kun Attila, dr. Lutter Károly, i Tomassek Miklós, dr. Tötössy Mik- | lós, dr. Aáixits Lajos, Kun Alajos, | Zimmerer Pál, Serényi József, Tóth j Jenő. dr. Píeskó Oszkár, Radano- j vits Kozma, Kadnár Károly, Koll- j mann Emil, dr. Csillag Benő, Fay i D. Albert, Fuchs István, Ötvös 1 Lajos, Ányos Mihály, dr. Ludinszky ! Lajos, Wittmann József, Szántó 1 Antal. Számvizsgáló bizottság tagjai: \ Bayer Pál, Boross Zoltán, Gulden ; Richard, Hollós Ferenc, Mészáros I Pát, Simonidesz Géza. j Az einöklő Láng József ezután me- í legen üdvözölte az uj elnököt, dr. | Pipka Ferencet és az Isten áldását i kérte működésére. ; Ripka Ferenc a kaszinó tagjainak 1 zugó tapsvihara közben foglalta el i az elnöki széket és megköszönte a ;i beléje helyezeti bizalmat. Boldognak \ mondotta mondotta magát, hogy a I Szebeny és Garacsy által kezde- i ményezett régi törekvést, mely e két j kaszinó egyesítését tiizte céljául, ö I likvidálhatja, mert azok képviselték | a budai polgárságot, budai erköl- 1 csőkkel, A templom és a virágban megbecsült két érzés mutatja az irányt, amelyben a polgárságnak haladnia kell. De az ideális célokon kívül reális céljai is vannak az egyesülésnek. A kaszinót a budai kulturélet központjává kell tenni, a tudás kertjének és foglalkoznia kell a magyar Stadion, a hegyvidék fejlesztése, a Tabán rendezése és más számottevő problémák sürgős megoldásával. Az állambontó, nemzetrontó törekvésekkel szemben, amelyek ismét hangot adtak a pesti utcán, a polgári blokk kiépítésével keli, hogy feleljen a budai polgárság s azért a kaszinó tanácskozásain meg kell honosítani a harmóniát, a lelkek egységét s az igy születő fegyelmet, mert ez biztosítja a sikert. Lelkes éljenzés fogadta a szép eszmékben és képekben gazdag beszédet, mely után az elnök az ülést berekesztette. Este választmányi ülés volt Ripka Ferenc elnöklete alatt és megválasztotta a tisztikart: — Igazgató : Ziegler Géza, főtitkár: Mészáros Antal, háznagy : Kapcza Imre, titkárok: Kun Attila, Varga Imre, pénztáros: Grabovsky Arthur, ellenőr; Ivanics Ferenc, gazda: Berényi József, könyvtárosok : dr. Kertscher Gyula és Papp Vilmos, orvos: dr. Lutter Károly. A választmányi ülést társasvacsora követte, amelyen mintegy 300-an vettek részt, köztük a főváros részéről Bérezel Jenő és Zilahy Kiss Jenő tanácsnokok, dr, Gömöry Albert főjegyző, a közi. ügyosztály h. vezetője, dr. Véssey Ede főjegyző, Prokesch Antal az anyagszertár igazgatója. Kapcza Imre az uj háznagy üdvözölte a vendégeket, Ziegler Géza a fúzió megteremtőjét, dr. Pipka Ferencet üdvözölte. Polgár ny. curiai biró ünnepi beszéde után dr. Pipka Ferenc mondott közvetlen beszédet szép képet, rajzolva a beojtott átültetett fáról, mely meghozza gyümölcsét. A régi tradíció szerint mindig gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartotta közgyűlését a krisztinavárosi kaszinó és zajos tetszésben részesült az a kijelentése, hogy a sok szó és beszéd helyett végié már tettek kellenek. A lelkes hangulatot keltő beszéd után a Budai Dalárda váltakozó éneke közben fe’köszöntőket mondottak még : dr. Vecseklőy József, Perczel Béla, Virter László, Baranski Gyula, Südi Aladár, Pakányi Ferenc, Zilahi Kis Jenő, kitűnő humorral Kapcza Imre és Viraág Béla, aki a közszeretetben álló elnök személyében a borgazdát és a Budai Dalárda elnökét üdvözölte, a dalárda nevében dallal, amelyhez Zöld Károly karnagy irt fülbemászó zenét. A terem végén a Budai Dalárda asztalánál ülve a zsongó teremben alig hallható költemény a következő: