Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-04-01 / 775. szám

2 BUDAI NAP L Ó A régi hajóhíd. A régi Lukács-fürdő. Mutatvány a Budai Nagy Naptárból. Rajzolta: Palóczy Viktor építész. Dr. Ripka Ferencnek, az ünnepelt borgazdának: Ha a borban igazság van, az csak egy lehet : — Hogy a föld is legyen áldott, ahol az a tőke állott, melynek nedve ránk nevet. — Az a föld és az a kéz is, mely ápolta azt, — Az a pince, ahol érett, Ahol felvidul az élet és felejtjük a panaszt; — És az asztal, hol terítve áll a telt üveg; S azt is, aki tele mérte ; a gazdát az -Isten értté két kezével áldja meg. 'Hotdog fjusoéti ünnepet Buda, március 3l-én. Egy uj városrész érdekeit képvi­seli a Villányi-ut és Környéke Egye­sület, amelynek közgyűlése március 22.-én volt a Kelenföldi Kaszinó he­lyiségeiben, a tagok élénk érdek­lődése mellett. Becsey Antal nyitotta meg az ülést és rámutatott azokra a létesítményekre, amelyek az el­múlt nehéz viszonyok dacára előse­gítették a környék fejlődését. Meg­épült teljesen a Villányi-uti főgyűjtő csatorna, nemkülönben a mellék­csatornák és mindazon létesítmé­nyek, amelyek befejezte után kerül­het csak a sor egyéb közmunkákra. Az elmúlt évben kiépült a Villányi- ut egyik oldalának kőburkolata is ; gyökeres javításon ment keresztül a Lenke-ut, stb. Sajnos, a Villányi- uti villamosvasút ügyét nem lehetett előbbre vinni, dacára annak a régi junktimnak, amely az Erzsébet-hidi villamos és a Villanyi-uti vasúti vo­nal kiépítésére nézve létrejött. Te­kintettel arra, hogy úgy a környék fejlődése, valamint az odatelepült nagy gyári vállalatok munkásviszo­nyai is egyre sürgősebben kívánják ennek a vonalnak, legalább inga- forgalomszerü miellőbbi kiépítését és igyekeznie kell az egyesületnek a kérdést dűlőre vinni. A főváros különböző helyein levő ki nem használt vasúti vonalak anyagát le­hetne e célra kombinációba venni. Feltette a kérdést, hogy kívánatos­nak tartja-e az érdekeltség az egye­sület további önálló működését, avagy nem tartaná-e célszerűbbnek más egyesülettel való összeolvadá­sát. Töttössy Béla dr. a közgyűlés őszinte köszönetét tolmácsolta az elnökség és a tisztikar önzetlen és vállvetett munkáságáért, amely a le­folyt válságos időkben is értékes eredményeket tudott kivinni. Indit- nányára a közgyűlés egyhangúlag az egyesület további fenntartása és önálló működése mellett foglalt ál­lást. Karvázy János főtitkár nagy tetszéssel fogadott beszámolója, nemkülönben a pénztári jelentések bemutatása után megejtették az uj tisztikar választását. Elnökké újból egyhangúlag Becsey Antal törvény- hatósági bizottsági tagot, alelnö- kökké Löllbach Gusztáv és Holek Sámuelt, főtitkárrá Karvázy János, jegyzővé a lemondott Bacsa András helyébe Hollerung Gábort, pénztá­rossá Lipcsey Lajost választotta meg, végül pedig a választmányt. Lukács Pál indítványára a közgyű­lés egyhangú lelkesedéssel tisztelet­beli tagjává választotta Schnetzer Ferenc v. miniszteri, a Magyar Köz­tisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetének elnökét. Az elnök indítványára pedig Fock Ede tanácsnoknak az Egyesület közérdekű munkája iránt ismételten tanúsított jóindulatáért jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést szavazott és elhatározta, hogy erről a ta­nácsnokot küldöttség utján értesíti. Az első szó a Szt. János kórház tüdőbeteg ■ pavilonjainak felépítése érdekében, a mi hasábjainkról hang­zott el és most jóleső megelégedés-*[ sei állapítjuk meg, hogy szavunk nem volt a pusztában kiáltott szó. A főváros közgyűlése Édes tanács­nok előadása alapján eleget tesz a népjóléti miniszter felhívásának tekintettel a szóbanlévő munkáknak immár elodázhatatlan sürgős vol­tára, az építkezési és felszerelési költségek 150 millió koronát kitevő felerészének fedezetéről gondos­kodik. Mérhetetlen közegészségügyi érdek a 600 beteg befogadására alkalmas tüdőbetegpavillonok mi­előbbi felépítése és rendeltetésének való átadása, mely ezzel a 150 millióval csak egy lépéssel jut kö­zelebb megvalósításához. A 4/5 részben kész épületek felszerelése és építésének befejezése azonban az azóta történt nagy áremelkedé­sek következtében a 300 millió K-t > bizonyára erősen túlhaladják már és ezért a főváros a kormányt arra kéri, hogy az esetleges tulkiadásokat, amelyeknek jogosultságát és szük­ségességét a saját műszaki szak­közegeivel is ellenőriztethetné, lega­lább felerészben szintén vállalja el. Gyorsvasut eszméjét ápolják Óbu­dán, mely a Dunaparton végig rpenve, az északon lévő községeket, de főkép a Dunapartot intenziveb­ben fejlesztené. Szentendrét Bu­dafokkal összekapcsolva a közélel­mezés szempontjából is nagyot len­dítene Óbuda túlságosan elhanya­golt Dunaparíján. Másrészt kívánatos lenne a Pálffy -térig bejövő szent­endrei vicinálisnak és a Császár­fürdőig elnyúló esztergomi szárny- nalnak a kitelepítése. Az államnak túlságos sok pénzébe kerül Óbuda állomástól (Uj temető) a Császár­fürdőig terjedő rövid vonalnak a fenntartása. Sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb lenne ennek a meg­szüntetése. hogy a Nyugati pá­lyaudvarról Óbuda állomás érinté­sével, de csatlakozás nélkül egye­nesen szaladhatna a vonat Eszter­gomba. Az ide irányuló budai for­galmat pedig úgy lehetne belekap­csolni, hogy a közúti villamos vas­út a Bécsi-uton végig az Uj teme­tőig megépül, ott jobbra kanyarodik a Pomázi-utra és Óbuda állomásig halad. Ha már most a szentendrei vi­cinálist is kitelepitik akkor az Óbuda állomásig haladó villamos vasutat az Aranyhegyi árok mellett tovább vezetik és az Amfitheatrum- nál kapcsolják bele a vicinális for­galmába. Megalakult március 25-én a Kelenföld- ágymányosi katholikus kör.' A Gellért- szálló nagytermében Puffy Pál helyettes államtitkár ismertette az alakítandó kör célját és alapszabályait. Az alapszabályo­kat elfogadták és a tisztikart megválasz­tották, A kör tiszteletbeli elnöke Mészáros János dr. érseki helytartó, pápai prelátus lett. Világi elnök Huszár Károly, egyházi elnök Bittér Illés, igazgató Pálházy József min. tan, lett. Budai művészek sikere. A Mű­csarnok tavaszi kiállításán dijat nyertek: Wäler Gyula építész architeknotikusrajzaival az építészeti dijat, — Damkó József jólismert Kapisztrán szobrával a főváros diját, — Unghváry Sándor közép­kori lakomát ábrázoló képével a Harkányi dijat, Beran Lajos plaket­tel Siligay Ferenc tájképével a Fészek művészeti diját és Bosznay István szintén tájképpel az állami nagy arany érmet, — Gács István a szoborművével a társulati dijat nyerde el. A dijak javarészét budaiak vitték el. Mentő angyalok munkáját végzik a Fő-utcai szent Erzsébet rendi apácák az általuk fenntartott női kórházban. A rendnek vannak kü­lönféle alapítványai, amelyek a há­ború előtti időkből keltezettek s akkor tekintélyes összegekre rúgtak, ma azonban — a pénz válságos elértéktelenedése következtében alig számottevőek. Szomorú, hogy sem az állam, sem a főváros nem tud olyan összeget nyújtani, ami a nemes működést gondoktól mentessé és zavartalanná tenné. A társadalom is csak nagyon csekély mértékben segélyezi a kórházat, amit a való­ságban csak a tisztelendő nővérek heroikus munkája tart fenn. A kór­házban a főváros 25 alapítványi helyet tart fenn elszegényedett középosztálybeli nők részére, akik után eddig — szinte szégyeljük leírni napi és egyenkinti 60 korona tartásdijat fizetett. A legutóbbi fő­városi közgyűlés ezt a nevetséges összeget felemelte napi 200 koro­nára és ezzel az 1923. évre rendes hitel címen egy millió 825 ezer koronát engedélyezett. Stengel fogászati rendelő II., Margit- körut 31. Telefon 191—04. Buda központja mégis csak a Krisz- tina-tér. Azzá avatja a Lánchídon és az Alaguton kívül a Nyári szín­kör, mely még Pestet is közelebb hozza — nyáron. Más az eset té­len, amikor Szabó Sámuel bezárja a Philadelphia Pestre néző ajtaját, de nyáron annyira tolakodnak a jó pestiek, hogy kénytelen azt is kinyitni. Két hónappal ezelőtt minda- két ajtót bezárta és megfordította az egész kávéházat. Két hónap óta tótágast áll ott minden. Fölszedték a padlót, leszedték a tapétát, le­bontották a kasszát, szétszedték a divánokat és újból mázoltak, fes­tettek, tapétáztak, lakkiroztak, sú­roltak, m >stak, szegeztek és eny­veztek minden egyes darabot, fal- diszt, tükröt, lámpát, csillárt. A mi rósz volt kidobálták, még az öreg billiárdokat is, hogy most husvétra egészen átalakított, újból és jobban elrendezett, minden kényelmet meg­adó, szemet gyönyörködtető pompás uj kávéházat adjon a budaiaknak, mely beleillik Buda központjába és olyan látványosság, aminőt odaát Pesten is keveset látni. A régi ked­ves Pfila eltűnt, és helyet adott egy uj, még kedvesebb, még barátsá­gosabb Pfilá-nak. Különben is leírni ezt nehéz, ezt meg kell nézni. Buda magyarositását helyeinek elneve­zésében Döbrentey Gábor indítványozta Buda sz. kir. város ülésén 1847 jun. 17- én. Ugyanebben az időben a svábhegyi Vad­disznó-forrásnál (mai Disznófö) egy táblát helyezett el a következő magaköltötte verssel : Csurogtam már hajdanában S enyhitém a nagy királyt, Vadkant űzve itt jártában. — Hü utód, ha felmelegszel Fényt adottján nemzetednek, Hívjál engem, őt becsülve, Túl akárhány századon is Róla : Jflátyás-csurgatónak. Nevezetes dátum volt közgazda- sági és egyéb tekintetben az 1770 év szept. 2-ika, mert ekkor volt az első budai lottóhuzás. HONVÉD ILLATSZERTÁR megnyílt II. kér. Batthyány-utca 13. Telkes testvérek. A vivósport nemes színvonalon tartása és szélesebb körben való elterjedése érdekében a Move 0- budai Torna Egylet március 17-én este tornacsarnokában (III., Kór­ház-utca 9.) nagyszabású vivóestélyt rendezett. Az egyesület a legnagyobb gondossággal, ünnepélyes keretek között bonyolitotta le az est kiváló szaktekintetben is legelsőrangu mű­sorát, mely iskolavivás csoportban, egyes iskola, haladók versenye, vivóakadémiából állott. Az utóbbin résztvettek : Dunay Bertalan (BBTE) Faray János (NVC), Heszmann Ernő (MOVE), Schenker Zoltán (MOVE), Werkner Lajos (KVC) Magyarország legkiválóbb vivői és többszörös bajnokai, akik tehetsé- gas, élvezetes munkájukkal a nagy­számú közönség sok tapsát érde­melték ki. Régi ház a Margit-köruton.

Next

/
Thumbnails
Contents