Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-02-11 / 768. szám
2 BUDA NAPLÓ dőnél is megoldást nyert. Óbudán I hiszik, hogy vállalkozó is akadna, aki megfelelő tőkét befektetne, mert a nagy nyereség ennél a vállalatnál természetes. De maga a főváros is nyugodt lélekkel vállalkozhatna a Fő-tér környékén egy ilyen terv megoldására, mert kockázat nélkül gyarapítaná tőkéjét. Hollandi hála ünnepet ült az Országos Szent Gellért Egyesület febr. 5-én a Szent Gellért fürdő hangversenytermében Ka- menszky Gyula dr. alapitó elnök vezetésével, melyen mészáros János dr. érseki helynök mondott gyönyörű, szivekig ható beszédet Hollandia jótékonyságáról, melyet a magyar szegény gyermekek és alsó papság élveztek, s mely pénzösszegben kifejezve a 2 milliárd koronát is meghaladja. Madarász István érseki titkár hollandi élményeiről, az ottani hitéletről beszélt, Sárosy Bella úrnő pedig a holland társadalmi életről csevegett kedvesen. Simonffy Margit szavalt, TUicsey Józsa énekelt, Némethy Ferenc hegedült. Buda közönsége zsúfolásig megtöltötte az előadó termet és lelkesen ünnepelte a jelenlévő holland konzult és nejét. A pápa követe február' 6-án meglepetésszerűen meglátogatta a ill., San-Marco-utcában levő irgalomházat, ahol minden egyes kórtermen Ráth Jozefin főnöknővel ágy- ról-ágyra végig ment. Mindenkihez volt nyájas, atyai vigasztaló szava, türelmet s javulást kívánva a betegeknek, megáldotta s megajándékozta őket. A betegek lelkes örömmel köszönték meg a nunciusnak irántuk való meleg érdeklődését. Nász. Cristofoli Gabriella és Ifj. Rácz Ferenc febr. 10-én, d. u. 5 órakor az óbudai róm. kath. plébánia templomban egybekeltek. Uj emberek jöttek Budára, képzettebbek a szakmájukban, mint sok régi budai, akinek konzervatív felfogása mellett megingott a régi jó üzlet. Az egykor szebb napokat látott Batthyány kávéház a budai vásárcsarnok mellett cserélt most gazdát. Kitűnő szakemberek Lőrincz és Tragizer vették át, arra az álláspontra helyezkedve, hogy kávéház, vendéglő csak úgy boldogulhat, ha elsőrendű italt-ételt ad. Első gondjuk volt, hogy a legprímább kávét adják és saját különlegességük a Batthyány-kávé habbal, mely körülbelül egyárban a rendes uzsonna kávéval, a legpompásabb uzsonna. Zajnélküli, bizalmas csendes kávéházzá akarják tenni az uj tulajdonosok, ahol sok újság, folyóirat áll a vendégek rendelkezésére. Maguk a gazdák ügyelnek a figyelmes kiszolgálásra és kedvében járnak a vendégnek. A nyugalom és jó kávé már sok vendéget vonzott oda. Művészi értékűek a Kath. Legény-egyesület színi előadásai, melyeket mindig nagyszámú és lelkes közönség élvez. Legutóbb jan 28-án Somody Pál, a Nemzeti Színház tagjának kiváló rendezésében volt nagysikerű előadás, amikor kitűnő szerepléséért sok elismerést és tapsot aratott Zeidler Micike, Hardek Lonci, Zeidler János. Schmiederer (Soltay) Jenő és Straub Ágoston. A díszletek: ízletes tervezéséért Szörényi Józsefet illeti a dicséret. Az agitáció hónapja a február lesz a keresztény szocialistáknál. Egymásután tartják meg gyűléseiket a munkástömegek felvilágosítása és az elvi meggyőződésben való megerősítése céljából. Legintenzivebben a III. kér. szervezet dolgozik Bru- nekker Alajos és Novacsek József elnökök vezetése mellett. A legutóbbi pártgyülésen a numerus clausus mellett foglaltak erélyesen állást, megbélyegezve azokat a keresztény politikusokat, akik érvényesülésük kedvéért cserben hagyják elveiket. Ugyancsak itt határozták el, hogy a Wolff-párt kívánsága dacára a főváros főtiszti orvosi állására a volt szabadkőműves Wégh János dr. helyett dr. Barsi Jenő II. kér. tiszti-orvost ajánlják. fl törők fürdők kora. Irta : Lechner Jenő dr. Állítólag a fürdő és a kávé fontos kritériumai a barbárságnak. Ágai állapítja ezt n eg „Utazás Pestről Budapestre“cimü kedves könyvében, leszögezvén, hogy mentül jobban közeledünk napkelet felé, annál jobb a fürdő és megjavul a kávé, ami egész nyugaton közismert ocsmány folyadék. A fürdő a nyugati népeknél a higiénia követelménye, keleten azonban a fürdés és mosakodás a vallásos szertartás egyik elengedhetetlen momentuma is. A rómaiak fürdőikre, s az ezekkel kapcsolatos hatalmas vízmüveikre, — amelyek ma is még káprázatos kutakban gyönyörködtetik az örök város látogatóit — épitőmüvészetük legna- gyobbszerü felkészültségét pazarolták, műveltségük s a magas kultúrával járő fényűzés magyarázza, hogy egyik nélkülözhetetlen gyönyörűségévé vált a római polgárnak a termál mozgalmas élete. Ä na- gyobbszabásu magánházak, a paloták is pazar fürdőmedencékkel bírtak és erről tanúskodnak Aquincum romjai is. A keleti népek — a fürdést távolról sem szomjuhozzák ilyen kulturális — higiénikus — szükségérzetből : Mózes maga bizonyára higiénikus meggyőződéstől vezérelve a vallás révén kényszeri- tette fajtáját a mosakodásra, s még szigorúbb parancsokkal utasította híveit Mohamed a szertartásos tisztálkodásra. Ez magyarázza, hogy a törökök városaiban és keleten általában mindenütt a fürdő viszonylag olyan fontos szerepet játszik a városi építkezések között. Azzá vált itt Budán is a török más- félszádos hódoltsága idejében, aminek még ma is beszédes tanúi vannak, noha e korszak minden egyéb építészeti emléke azóta nyomtalanul megsemmisült. Szulejmán szultán 1541-ben vonult be győzelmesen Buda várába. Bevonulását, akár napjainkban az oláhét, gyász és nyomorúság kisérte, a várost lángokba borították; a katonák rabolva és fosztogatva járták be a gazdag város utcáit és házait, a mi megmaradt, az a későbbi királypártvillongások gyászos következményeként történt 1541-i megszállás után a 145 éves hódoltság alatt ment veszendőbe. E hosszú idő alatt a régi keresztény kultúra emlékeinek pusztulása közben folytak építkezések is Budán. Számos mecset emelkedett a várban és az alsó városban is, persze többnyire szép középkori templomaink pusztulása árán. Ezek a mecsetek az 1686-i felmentő ostromban dőltek rommá, vagy a felmentő sereg bevonulása után a keresztény — sőt akkor úgyszólván kizárólag katolikus — hívők vallásos meggyőződésének lettek áldozataivá, nem tűrvén meg a keresztény városban a pogány,építményeket. Ami a török idők kulturális alkotásaiból fenmaradt csak a számos, a Francia tapéta gyáros is dolgozott 141 ö- ban Budavárában, amikor Zsigmond király — a művészet és tudomány nagy pártfogója székpalotájának pompás felépítését folytatta. Ugyanekkor kétszáz francia művészt és iparost is hozatott, akik a nagyarányú építkezésnél és díszítésnél segédkeztek. Országos levéltár. Rajzolta: Palócy Viktor. Mutatvány a Budai Nagy Naptárból. Uj posta-palota építésére a Krisv- tina-körut 12. számú jelenleg üp s telken hirdet pályázatot a kereskedelemügyi miniszter, melynek határideje 1923. május 24. Az első pályadij 400 ezer, a második 300 ezer és a harmadik 200 ezer kor. Érdeklődőknek II., Fő-u. 16. II. 6. szám alatt adnak felvilágosítást 100 korona előzetes lefizetése ellenében. Fél Buda pusztult el az 1838-iki borzalmas árvízkor, mert 601 ház dőlt romba és 365 szenvedett kisebb nagyobb sérülést. Ennek emléke falba vésett vörös márvány táblákon van megörökítve, ahol a viz magasságát jelző vonásra mutat egy ujj. Ezek a táblák mindinkább gyérülnek és a fennmaradók is hamisat mutatnak,. mert a házak javítása alkalmával, a kőműves oda illesztette vissza a táblát, ahova jónak gondolta. Óbudán látni még a legtöbbet belőlük: a Szentendrei-utcában, Lajos-utcában, Bécsi-uton és más helyeken. VILÁGOS tiszta szobát, esetleg raktárhelyiséget keresek néhány hóra uj bútoraim és könyveim lerakására. Ajánlatokat a kiadó- hivatala továbbit. török basák által épített fürdő néhány kupolás medencéje volt, ezek egynéhánya ma is még érdekes műemléke fővárosunknak. Evlia Cselebi, a hires török világ utazó, aki 1660—64 években utazott át Budán, útleírásában 8 helyen említ „teljes és tökéletes hévvizet“ s ezek közül a leghíresebbeknek a Kaun, Viane, Vaszilik és Ili-szu nevű eket sorolja fel. A számadat vág Wern- lin egykorú leírásaival, aki ugyancsak 8 budai tőrök fürdőről tesz említést. A törők basák az nban már meglevő fürdőépületeket is találtak itt az alsó és felső hévvizeknél. így a Rác városban és az óbudai Duna- parti váracs tövében, ahová a Császár fürdő medencéi épültek, ezeket azután díszesen felújították és kibővítették. A Rác- fürdő alighanem Mátyás király kertje alatt, vagy épen annak tágas kertjében állott, s a királyi család fürdője volt, s mint ilyen feltehető, hogy a várpalota ismert gazdagságához méltó külső kialakítással birt. Egy márványtábla csak a emléke ez egykori fényes fürdőpalotának. A közfürdő falában ma is látható az egykorú márványtábla a nagy király címerével. A Rácfürdőt Evlia Cselebi is leírja. \ Dehbag Khane /lidse és a Dehbag Khane külváros hévviz fürdője, melynek díszes terme fölé boruló kupolája ólommal van fedve. Vizét kénesnek mondja, s elmeséli, hogy az arany- mivesek palackokkal visznek belőle, K incses ÖNYVE BUDtfRflK az a szép, almanachszerü könyv, mely az irók, művészek és tudósok budai egyesülete a Hollós Mátyás Társaság tagjainak közreműködésével a Budai napló szerkesztésében és kiadásában 19Z3. évi február ZO-án jelenik meg és nélkülözhetetlen minden budai háznál, mert részletes felvilágosítást nyújt mindenről, ami Budán voltés van.— Megbízható, pontos névsort ad minden szakmában a mindennapi élet minden kívánalma és szükségletéhez mérten. Budai családok nélkülöz- 'i heteden tanácsadója a Budai Nagy Naptár mely évekre szóló útmutató Buda társadalmi, kulturális és üzleti életében — és csak címében naptár, de szép irodalmi részén kívül hasznos útmutató, nélkülözhetetlen tájékoztató, Buda minden érdekét felölelő könyv. Mindenkinek bdzboz hozzák! Stengel fogászati rendelő II., Margit- körut 31. Telefon 191—04. hogy fényesitési munkáikhoz használják. „Az én ujjamon is volt — Írja — egy ezüst gyűrű, amelynek smaragdjára világos Írással volt rávésve: Szejjak-i álom Evlia (világjáró Evlia). Ezzel a gyűrűvel bementem ebbe a dehbag-khanei fürdőbe, s mikor kijöttem, a gyűrűm, mely tiszta ezüstből volt, tiszta aranyszint vett fel“. Meg is tartotta arany- szinét egy álló esztendeig. A Rácfürdő semmit sem őrzött meg a török idők építkezéseiből, mai épületei a 80-as évekből valók. Központi épülete Hubert József tervei szerint készült, bal szárnyépületének pedig Ybl Miklós a mestere. Kazánházának otromba kéményét a legutóbbi időkben elbontották s karcsú minaret alakjában építették újjá, amely kissé naivul igyekszik a török idők remi- niscenciáit felidézni. Ronda, zajos fürdő volt ez a 60— 70-es években, hires volt társas fürdőmedencéje, ahol — mint ipák — „ember, asszony, fiú és leány szinte paradicsomi pőreségben került együvé“. A víznek záptojásillata pedig egybekeveredett a konyhán készülő ételek zsirszagával, de ugyanott ölték le a baromfit is a csatlakozó nyílt udvaron, ahol a masszírozó, kőpülyöző, a pedikür és manikür dolgozott renyhe összevisz- szaságban. A Hubert-féle uj palota- épitkezés vetett véget e keleti idillikus állapotnak, a fürdő tájéka akkor előkelőbb, városiabb képet öltött.
