Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-02-11 / 768. szám
BUDAI NAPLÓ 3 Az árvíz, mely az alsó rakodó- artot már teljesen elöntötte, ez éven még sem tehet olyan nagy árt. mint az előző években, merj z eddig legjobban fenyegetett külső budai rész — az aranyhegyi árok jJjes kiépítése folytán, most már íegmenthető. A zsilipek az egész )unavonalon le vannak eresztve és szivattyú-gépek is teljes üzemben annak, hogy a csatornák vizét, a elvizeket átemeljék a Dunába, egerősebben természetesen a Zsig- íond-téri központi szivattyú-telep mködik, de a csatorna betorkolá- oknál felállított szivattyúk és a )una mellett fekvő gyártelepek szi- attyui is nagy felkészültséggel dol- oznak. Műszaki körökből a Duna íagas vízállását csak átszaladó ár- iz hullámnak Ítélik, amely ellen a i’ünő töltések és a széleskörű, agy előkészülettel végrehajtott ovó- ítézkedések megfelelő védelmet yujtanak. A Duna legnagyobb emel- edése a kis mederben február —4 között volt, amikor egy és fél íéler magas volt a hirtelen gyara- odás, mig nagy mederben további 4 és 71 centimétert emelkedett a ízállás, úgyhogy az február 7-én lár 6 méteren felül állt. A kulmi- áció február 10-én lesz és a Duna méter magasságig emelkedhetik. Ez irmészetesen a töltésnélküli, arany- egyi árkon túl lévő római fürdői 5 Kissing-pusztai partmelletti régeken nagy pusztítást végzett, mert :ljesen viz alá merítette az ott la- ókat, akiknek a 2 méteres vízben gyetlen köz ekedésük a csónaká- ás. Rút látvány az ottani kezdetle- es, földbe ásott pöcegödrök — i árvíz által kimosott tartalmának viz színén való uszkálása. A bei- 5bb részeken nem tananak nagyobb äszedelemtöl, ha csak zápor vagy lás belső víznek hirtelen gyarapo- ása nem történik, mely a szivaty- uk által nem lenne továbbítható Dunába. Sajnos már az Akvin- jm körül lakók is megtettek min- m előkészületet a kiköltözködésre, z áradás a Császár-fürdő meleg irrásait is elöntötte, úgy, hogy ár egyes fürdőosztályokat be kelti zárni. Az árvíz elleni védeke- isben mind a három budai kerü- t műszaki hivatala vállvetve dol- Dzik a központ segítségével, melyet olty Lajos műszaki főtanácsos vezet hajógyár is megszüntette üzemét. ELSŐRENDŰ TAVASZI szövetek érkeztek abban Angliából a Szabó János férfiszabó g részére, amelyekre felhívjuk az úri izönsé figyelmét, mely különben is régi ndelője a Budán csak a legelőnyösebben "pert cégnek, melyet 1873-ban alapítottak. , Fő-u. 42. Telefon: 158—82. A Duna zérus pontja az Adria tenger iné felett 96.58 m. magasan van — jele Lánchíd pillérjébe vésett vízmércén áll. :rus víznél a Dunában másodpercenkint 00 m3 viz folyik le. >náti lépcső. — Mutatvány a Budai Nagy ptárból. Rajzolta: Palóczy Viktor. A leguribb fürdő régen a Császar-fürdo volt. Ennek helyén Budavár visszavétele Után a romok között a Caplia maradt megrongált állapotban, amelyet „nagyobb királyi fürdő“ néven néhány évig az udvari kamara igazgatott, majd 1702-ben Lipót i király Ecker János budai fürdősnek ado- , mányozta. Ekkor négy fürdőszoba volt. 1770 után Kis, majd Weber nevű tulaj- ) donosokon keresztül 1802-ben Marczi- \ bányi István kezére került, aki nagy alapítvánnyal az Irgalmasok szerzetének } ajándékozta s lehetővé tette fürdő fel- í építését. Ekkor létesültek a ma is fennálló I épületek. Hild József az empire kor egyik | legkiválóbb budapesti építésze építette a főépületet s annak hires árkádos platán udvarát, mely a XIX. sz. első felének legelegánsabb szórakozóhelye volt és még a 90-es években is itt tartották az előkelő mulatságokat, a hires nyári bálokat. Kettős közlekedés szállította a közönséget e távolevő fürdőbe : az omnibusz járat, amely abban az időben nagyon kellemes alkalmatosság számba ment és a gőzhajó. Az utóbbiról már messziről látszott a fürdő erkélye felett díszelgő felírás : „Császárfürdői Kéjhely /“ Ziegler Géza műépítész, diszelnők tisztetetére 10-én este 729 órakor a Déli vasút uj éttermében társas- vacsorát rendez az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre. BÁLI ÉS ESTÉLYI RUHÁK: II., Szász Károly-utca 4. szám II. 5. Margit-szalón. A FOTOTECHNIKA legújabb vívmánya: — a, tökéletes 1SOLA GLYMETOL-ELŐ- H1VO. PÉNZBESZEDŐT keres budai vállalat 10% incasszó dij mellett. Igazolt, garanciát uyujtó, állásnélküli kereskedő segédnek alkalmas. Jelen kezhetni d. u. 4—5-ig a Budai Napló kiadóhivatalában I. Bors-u. 24. A BUDAI DIÉTA 1790—91-iki ülésezése és II. Lipótnak Budán lezajlott koronázása teljesen megváltoztatta a várost. Soha annyi embert és előkelőséget nem látott Buda, mint ekkor. A hirtelen idegen forgalom a haszonraéhes polgárság előtt egészen uj lehetőségeket teremtett. Az egykorú Keresztesi József naplójában jun. 14-éről a következőket Írja : E napon egy kis eső lévén, mely a levegőt meg- ujhitá, mindenfelé tolongottak a magyar főuraságok és dámák hin- tókon, paripákon és gyalog; azok száma hatezerét meghaladott, amelyet a sok vármegyékből összetódult banderisták is gyarapitottak. Nem lehet ezeknek ruhabéli bujaságukat eléggé leírni és megcsodálni. Az arany és ezüst, gyöngyök és drágakövek a vesztegetésig tündököltek- A bécsi kalmárok dicseked- tenek, hogy csak posztóért és passzománytért többet adott nekik Magyarország hat milliónál. Rengeteg sok kisebb-nagyobb kalandor és kóbor népség is van a városban, nemcsak a férfi, hanem a női nemből is, az utóbbiak 1300 fr-tért áren- dáltak ki maguknak egy szép házat és saját maguknak az árát úgy szabták ki, hogy ki tiz, ki húsz arany legyen. K arnevál herceg imádása, a tánc volt hajdan a budai polgár főszórakozása. Ha szép volt az idő, táncoltak a szabadban, ha rósz volt az idő, vagy télen, táncoltak minden kis korcsmában. Ezt a táncszenvedélyt ügyesen felhasználták egyesek vagyonszerzésre, amennyiben külön termeket, szállá- kat (mulatókat: a mai bárok őseit) építettek. Itt ezután már bizonyos nívóról beszélhetünk, mert megszűnt az ivás forszirozása és ezáltal az állati szenvedélyek felszabadítása, megszűnt az „előivó“, „előtáncoló“, „előszerető“ intézmény, amelyik az „ándungot“ volt köteles előidézni és mindenki saját kedve szerint áldozhatott a tánc élvezetének, de mindenkor csak a Mária Teréziának 1722-ben kiadott „Báli Rend“-je korlátái között. A régi budai mulatók legnevezetesebbjei egy 1803-ban keltezett kimutatás szerint a következők : a Budai Nagy Redutt (Tuschl Sebestyén volt a tulajdonosa, 1790- ben engedélyezték a várban), a Fáik Szállá (Fáik Ferenc József tulajdona, 1774-ben kapott privi égiu- mot, a Bomba-téren állott) a Fátszán a Vízivárosi Medve-utcában, a Kám- hel, az Aufholter, a Három kapások száliája, a Vadember, a Rátz- városi Korona, ahol már sokan szalma koronákkal megkoronáztattak. Érdekes megemlíteni, hogy a hires Neupauer Mátyás építőnek szintén volt egy ilyen tánc száilája. Táncoltak még 1773-ig Herman János tímár mesternek a három nyul- hoz címzett helyiségében és a városi lövőházban is, mely akkor a mai Szegényház-utca—Menház-utca és Margit-köruti telektömbön állt s ma a Régi Szt. János kórház folytatása. Ezenkívül a Perecben, a mai DÖbrentey utcában és az Aranyserlegben az Apród-utcában. Legérdekesebb valamennyi között a Fáik háza, mely színházi és táncintézet nevet viselt és a hajóhiddal egyidőben létesült s amelyiknek a bérlője szintén ő volt. Felfogása szerint a hid, mint „városközi“ üzem csak azt a célt szolgálja (és szolgálta is erősen !), hogy Pestről is látogassák redoute- jét, mely állandó katonai felügyelet és a tanácsi megbízottak ellenőrzése mellett működött és nagy jövedel- ; méből részedést adott a kórházaknak is. C SALÁDI SZÍNHÁZ volt hajdan a Várszínház, mely II. József parancsából lett az igaz Isten házából a múzsa templomává. Természetesen csak német előadások voltak benne és azok is a pesti játékrend hígított kivonatai, avult színpadi szerkezet, gyarló világítás, süvítő léghuzat kíséretében — szei- lőzetlen, dohos nézőtéren. De mivel csak a szerény budai atyafiságok találkoztak benne, elbűvölve élveztek és jól mulattak ezeken az előadásokon. Ann ira intimus volt itt minden est, hogyha valaki eltüsszentette magát a házban, legott fölismerték a hangjáról s szállott feléje a jókívánság: „Zur Genessung Frau von Grundhuberin 1 vagy „Helf Gott Herr von Wiesinger!“ (a bécsi „von“ persze sohasem maradhatott el a név mellől.) Dobozgyár Scheer Béla Gyula I. kér., Verpeléti-ut 15 sz. Lohr Irma «Sí udvari szállító. II., Fö-utca I (Lánchid-épület ) Telefon: 41-87. Elvállalja bárminemű üdevirájokból koszorúk, csokrok készítését. Pontos kiszolgálás, jutányos árak. kApé uaaonsAa „Batthyány kávé" habbal, árkülönbség nélkül. Elsőrendű a kávé s minden étel és ital a Batthyány kávéházban 11., Fő-utca, Batthyány-tér sarok Baiog Karcsi Ä'ÄL IRESnY.ILT — — a budai úri közönség — — divat cipőkészítő terme Fő-utca 60. Fiók: Vili. Őr-utca 2 GODY László. — (A hirdetésre hivatkozók lŰ°/o engedményben részesülnek^ Bem apóhoz c-imzett, volt ULM-nó fee vendéglő 11. kér., Margit-körut 54. Elsőrangú konyha és pince Polgári árak. Telefon:63—44. BEVl REZSŐ vendéglős. Előkelő közönség bevásárlási helye Dr. Herceg S indor fűszer és csemege üzlete VÁR, URI-UTCA 30. SZ. Csakis a legjobb minőségű áruk. Pontos és figyelmes kiszolgálás Köszönetnyilvánítás ! Ezennel leghálásabb köszönetün- ket fejezzük ki mindazoknak, akik feledhetetlen jó édesatyánk, illetve szeretett jó apósunk SCHUND Á V. JÓZSEF hangszergyáros elhunyta alkalmából bennünket a nekünk végtelenül jóleső részvétnyilatkozataikkal megtiszí eltek. Úgyszintén e helyen nyilvánosan is különösen hálás köszönetét mondunk, a Megboldogult összes alkalmazottainak és munkásainak azon tiszteletteljes szeretető <<ért, páratlan hűségűkért és kiváló szorgalmukért, amellyel elhunyt főnöküket fáradságos munkálkodásában mindenkor teljes odadással támogatták. A Sekunda család. Egyidejűleg alulírott a Schanda V. József hangszergyár cég összes tisztelt megbízóinak vevőinek és egyéb üzletfeleinek tisztelettel tudom ísára hozom, hogy a céget, mint ezető-főnök fogom tovább vezetni, megjegyezvén, hogy 28 even át voltam édes Atyán munkatársa és különben is az utolsó években a céget már öná.lóan vezettem Tisztelettel kérem a cég összes t. Üzletfeleit, hogy hasonlóan mint eddig, az 1847 év óta fennálló céget továbbra is becses bizalmukkal és megrendeléseikkel megtisztelni szíveskedjenek; e kérésem mellett hangsúlyozom, hogy a céget ezentúl is a közedsmerésben részesült szellemben és szakértelemmel, a modern haladás követelményeinek mindenkori figyelembe vételevei, fogom teljes odaadással továöb vezetni. Schunda Károly.
