Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-02-11 / 768. szám

XX.

évfolyam. 768. szám.

Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 1000 kor., félévre 500 kor. Egy szám 20 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96.

Felelős szerkesztő:

VIRAÁG BÉLA.

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 25 korona. 20 mm. magas hirdetés 500 K. Nyilttér sora 200 korona. Szöveg után 150, szöveg között 300 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.

1923.

február

11-én.

DMaí Ende,

csakhogy mulatása nem a régi, kedves mulatság, ahol gondtalanul ültek össze az öregek egy pohár borra, amíg odabent a nagy szálában a fiatalok lejtették a táncot. Valami elkényszeredés van a viga- ságban, mely ott ül az arcokon, a ruhákon, a kocintáson. A /72a kisér- tete : a kétséges holnap. Az iparos örül, ha túl van a héten, a beamier a hónapon és nehéz gonddal néz a jövőbe. Pénze van bőven mindenkinek és mindenki érzi, hogy kevés. A megkeresett pénz nem adja meg a nyugalmat.

Nézem a reggelt. Nem a régi reggelek azok, amikor szorgalmas, koránkelő emberek siettek munkába. Volt olyan szatócsüzlet, mely 4 órakor nyitva volt. A hövös reggelen egy kupica melegítő, de jó! esett sokszor. Vendéglőkben hajnalban kezdték főzni a jó levest, a pörköltet, mert tiz órára már sok volt a fáradt ember. Kocsik zörögtek, műhely ajtók nyíltak és valami derültebb élet sugárzott mindenfelől. Sok vendéglő este tízkor zárt. Az emberek nem minden este szórakoztak s ez tette aztán becsessé a ritkább vigadást.

Most más a reggel és más az est. Éjfél után is tele van minden vendéglő. A vendéget úgy kell kituszkolni. Mindenki keresi minden este a szórakozást. A mát nyújtja mindenki, hogy minél későbben jöjjön a holnap. Reggel későn kél mindenki, akkor is kelletlen, fáradt, alvatlan. Mindenhol sietés, kapkodás, mindenki elkésett és mogorva. Bolt- és mühelyajtók zárva, kávéház is alig van még nyitva hét órakor és a vendéglők lezárt redőnyszeme olyan, mint a halott emberé. Szürke. Még a piac is csak nyolc-kilencre ébred. Azok a koránkelő, futkosó, pattogó papucsban járó, örökké nevető cselédleányok sincsenek már. Az asszonyok se trécselnek sehol, nincs érkezésük, magukra vannak, cseléd nélkül, fésületlenek, kelletlenek.

Az ifjúság tánca is más. Nem a fiatalok szemérmes közeledése egymáshoz, hanem a hetérák tolakodása. Nem tudja bevárni a holnapot. Mert nehezen ébred a holnap.

És szürkén jön, mint a viharfelhő. Mindenki búvik előle és senki sem törődik a másikkal. A hajnal üdesége, a reggel frissesége megszűnt. Ott maradt az éjszakában, mint ahogy ott maradt a pénz, az étetkedv és a szerelem.

Egész nap elkényszeredve készülünk az estére, a találkozásra, a szórakozásra. Unjuk egymást, az egymás panaszát és dicsekvését ebben az elkényszeredettfarsangban.

Viraág Béla.

Nehéz a helyzet a kelenföldi templom megépítése körül, mert az ingatlanok kisajátítása békés utón nem sikerült. Komplikálja a helyzetet, hogy a 10 ezer négyszögölön felüli ménesi-uti ingatlan tömbre a ciszterciták csak 20 millió koronát óhajtanak áldozni, pedig az 250 millió koronát ér! Mégjobban ku- szálja a helyzetet, hogy Elek Mór is felszólalt a közgyűlésen e tárgyban — kimutatva, hogy a Ferenc- rendiek, a premontreiek és a bencések iskoláiba járt és ennek alapján leszögezte, hogy a kath. rendi gimnáziumok nem nevelnek az életnek és ezért a fővárosnak nem áll érdekében a cisztercitáknak iskolát építeni, hogy ezek viszonzásképen a Kelenföld-lágymányos 30 ezer ka- tholikusának lelki szükségét ellássák. Végre hatalmas káosz támadt az egész ügyben, mert a bekapcsolt vízivárosi távbeszélő ur téves kapcsolás következtében természetrajzi és geológiai tanulmányokat fejtegetett, amit az elnöki csengő szüntetett meg. A kérdést Buzáth ajpolgár- mester tisztázta, rámutatva, hogy ez az ügy véglegesen el van intézve a kormány jóváhagyásával. A főváros és a rend között semmiféle differencia nincs. A 20 millió koronát a főváros szavazta meg a telkek megszerzésére és nem a rendtől várja, mert a rend az ellenértéket az ő tulajdonát képező telkek fejében már átvette. Ennek folytán a rendnek a telkén már a fővárosi ideiglenes templom építése meg is kezdődött,

A templom javára rendez nagy műsoros táncestét febr. 12-én a kelenföld-iágymá- nyosi róm. kath. egyházközség a Gellért- szálló összes termeiben. Közreműködik a Budai Dalárda, Hárnischfeger Teréz, Unger Károly operaénekesek, dr. Szönyi Lászlóné és Bacsai Székelv Gyula hegedűművész Az est fővédnökei József főherceg és Auguszta főhercegasszony, védnökei és tiszteletbeli elnökei Becsey Antal, Benárd Ágoston dr., Bitter Illés, Ereky Károly; Förster Gyula, Haller István, Huszár Károly, Hültl Dezső dr., Kossalka János dr., Martin Aurél dr., Mészáros János dr. Flathy György dr., Rausch Aladár, Schenek István dr., iíj. Szíly István dr., Térfy Béla, gróf Wenckheim Dénes, Baranski Gyula dr., Farkas Alberik, Lechner Jenő dr Timon Ákos dr., Bánlaky Géza, Fábián Gáspár dr., M. Krajna János stb. Az est rendezését nagy ügyszeretettel és tehetséggel Pálházy József ügyvezető elnök vezetése mellett nagyszámú tisztikar bonyolítja le gondosan.

Kapolnaszentelés lesz febr. 10-én d. e. 10 órakor a II. kér. kir. kath. főgimnáziumban, melyet Csernoch János bíboros érsek, Magyarország hercegprímása végez és jelen lesz a kormányzó és a pápai követ is.

Érdekes számok jelzik egyes utcáink hosz- szuságát. Leghosszabb a Bécsi-ut 3075 méterei'tána a Krísztina-körut következik

2127 méter hosszúsággal, majd a Lajos- utca 1877 m., a Fő-utca 1507 m., a Retekutca 1405 m., a Városmajor-utca 1400 m., az Alkotás-utca 1079 m. a Batthyány-utca 954 m., a Margit-körut 704 m., az Uri-utca 658 méter. Az egyes, fontosabb terek nagysága négyzetméterekben a következő: [.kerületben: Palota 16.100, Döbrentey 14.232, Gellért 12.987, Disz 10.600, Sxt. György 7.331, Krisztina 6.650, Kereszt 5.337, Nándor 4038, Szt János 4.560, Szt. Háromság 4.310. 11. Marc^jpányi 38.670, Batthyányi 10.481, Pálffy 8.400, Szilágyi D. 7.864, Széna 7495. Korvin 5967, Lánchíd 1 862, Irma 1.420. 111. Vérhalom 12.412, Zsigmond 7.206, Miklós 6.006, Szt-lélek Kolosy 4.590, Fő 2.929, Polgár 1.669, Korona 1.603. (Budai Nagy Naptár.)

Az erők egyesítését hangsúlyozta Hilbert Vilmos főv. biz. tag a III. kér. Keresztény Társaskör közgyűlésén, ami általános visszhangot is keltett. Nagy beszédében a személyi érdekek kikapcsolására és az ösz- szes keresztények koncentrációjára mutatott reá, mint a jövendő küzdelmek egyetlen hathatós fegyverére és a nemzetközi áramlatok bizto- legyözőjére. Indítványozta egy köt zös nagy Petőfi ünnep rendezését, mely már ennek az egyetemességnek jegyében folyna le s az indítványt egyhangúlag el is fogadták.

Bájos ünnepet ült a kelenföldi Szent Margil-leánygimnáziuin február 2-án védőszentjének Árpádházi boldog Margitnak tiszteletére. A megjelent közönség soraiban ott volt a kultuszminiszter neje, Pintér Jenő, Zilahy Kiss Jenő, Breier István, Bitter Illés és az ünnep kimagasló szereplője, Tormay Cecil, aki „kis barátnőihez“ feledhetetlen szépségű hazafias beszédet intézett. Bájosak voltak ezek a kisleányok. Volt közöttük ballet tehetség : Császár Lívia, kis hegedűművész : Vezsenyi Stefi. Szép beszédeket és szavalatokat mondtak : Simon Kornélia, Igmándy Baby, Plosz E. Herger M. és Wargha M. A műsoron szerepelt a budai igric Krajna János festő- és gitárművész is, aki Petöji, Vörösmarty, Tompa legszebb költeményeit adta elő saját megzenésítésében. Az ünnepet Simon Károlynak, az intézet igazgatójának megható szavai zárták be.

Az egérfogó cimü bohózatban a Várszinház szinészgárdája a pesti színházak legjobb kvalitásaival kelt versenyre és olyan előadást produkált, mely minden dicséretet megérdemel. Az ötletekben gazdag és a mai társadalmi helyzetet pompásan kifigurázó darabot Móra Zoltán irta és a sikerben segítő társai voltak Lányi Hona, Bartkó Elza, Polgár Béla, Remete Géza és mindenekelőtt Szentiványi Béla, aki hálás szerepének minden nűanszát kiválóan kidolgozta. A közönség sok kacagással és nagy szeretettel élvezte a jól megrendezett előadást.

Petőfi-ünnepek. A Mátyás király főgimnázium (II. Jurányi-u. 1. sz.) meleg ünnepi előadást rendezett a százéves évforduló al.• kalmából febr. 4-én a Budai Apollóban. A : gazdag műsoron a felsőosztályok majd í minden növendéke szerepelt kiváló sikerrel.

Földessy Gyula dr. tanár értékes beszéd- | ben méltatta Petőfi jelentőségét és ugyan- ; akkor az önképzőkör pályadij nyertes köl- j teményeit is előadták. A közönség meleg ! szeretettel ünnepelt. — 111. Raktár-u. elemi s iskola nagysikerű ünnepet rendezett feb- j ruár 6-án a Petőfi centenárium alkalmából. Hrivnyák János és Fray István iskola igazgatók meleg szeretettel elmondott beszédei, Gyurtsy Margit tanitónő, operaénekesnő, dr.Gergelyffy Gáborné és Légrády tanítónők által vezetett gyermek énekkarok és gyermekek ügyes szavalatai voltak a műsoron. Petőfi jelentőségét pedig emelkedett ünnepi beszédben Reischl Sándor tanító méltatta

Mellékvágányra való eltolódástól féltik az I. kerületi bizottsági tagok a farkasréti villamos vasút második vágányának kiépítését. A szükséges telkek kisajátításához a főváros közgyűlése hozzájárult és a kiváncsi városatyák mégis tovább érdeklődtek, hogy a második vágányt már mikor kezdik megépíteni, mert ez nemcsak a temetőhöz igen fontos útvonal, hanem azért is, mert a Farkas- rét környékén most egész uj városrész alakul ki, ott mindig több és több ház épül, úgyhogy onnan az emberek olyan nagy tömege iparkodik a villamoson állandóan befelé, hogy a második vágány kiépitése múlhatatlanul szükséges.

Sok ingatlan cserél egy-egy héten gazdát. A legutóbbi kimutatás szerint a legdrágább ingatlanok Budán a következők voltak: az L, Krisztina-körut 81 sz. 28 millió koronáért, Teichmann Ferencről Zsuffa István férfiszabóra, a Somlói-ut 42. és 58. sz. 15 millióért Weisz Jakabról Radon Alfrédnére, a Logody-u. 37. sz. 19 millióért Zsolnay Andorról Kuffler Benő- néré. a Serfőző-u. 3. sz. egy millióért Heuthaler Frigyesről Breitner Ernő órásmesterre íratott át.

A repülő hid, vagy komp kor- mányrudja után kapta a Radasfürdő a nevét, melyet eredetileg a város 1703-ban Polgári fürdőnek nevezett. A nép között azonban csak az előbbi név vált megszokottá és maradt fenn a mai napig.

Csak ezer koronás jegyek vannak a Lipótvárosi Kaszinó február 18-iki estjén, ahol kimagasló szám lesz Viraág Ilonka abszolu* tánca, melyben egy indus leányt a Ganges partján mutat be, amint az Élet lámpásával vivődik. A műsoron zene- és énekszámok is szerepelnek és Turnay Alice árnyéktánca.

Három kívánsága van Óbudának, mint a mesebeli embernek, csak nincsen meg hozzá a jóságos tündér, aki teljesítené is őket. Pedig nem kivihetetlenek, mert szerényen csak egy vigadó, szálloda és fürdő megépítéséről van szó. A három tervet egyesítve is elfogadnák, mint ahogy az a Szt. Gellért für-