Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-08-26 / 753. szám

XX. évfolyam. 753. szám. buda eraekeit a várospolitika daság, tár­sadalom, művészet és sport -tó újság. Előfizetése egy évre 320 kor iétcvi^ 160 kor. Egy szám: 7 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. i Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 10 korona. 20 mm. magas hirdetés 200 K. Nyüttér sora 80 korona. Szöveg után 100, szöveg között 200 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. augusz fos 26-án. Buda közönségéhez azzal a tiszteletteljes kérésselfor- dulunk, hogy vegye tudomásul azt a kényszerhelyzetet, amelybe a papirrendelet, a papirhiány és a nyomdai árak állandó emelkedése hozta lapunkat, melyek miatt a Budai Napló ezentúl háromszor jelenik meg havonkint, — a hirdetéseket pedig félnagyságra kisebbítjük, elkerülve igy az előfizetési és hirdetési árak emelését Tisztelettel a kiadóhivatal Taktikai hiba volt, hogy az Egységes Párt nem állitott jelölteket Pesten és Budán, — mondotta gróf Bethlen István miniszterelnök — és ezzel igazságot szolgáltatott nekünk, mert a kép­viselő választás előtt heteken át hangoztattuk, hogy Buda polgár­ságának a mai viszonyok között legjobban a kormányzó párt felel meg. Az Egységes Párt föltétlenül két kiváló egyéniséggel szaporodott volna dr. Ripka Ferenc és Becsey Antal személyében és ha Becsey Antal hű is maradt volna az ő gazdasági eszményeihez, azok gyü­mölcsét a kormányzópárt aratná, — Ripka Ferenc viszont egyesíteni tudta volna az I. kerület társadal­mát, biztosítva igy a belső békét. Komoly támaszokat nyert volna a kormány, nem pedig kormányt támogató pártokat a pártban, amely­nek abro csait feszegetik. Még Baranski Gyulát is meg lehetett-volna nyerni, aki utóbb a Friedrich párt erőssége lett és Percei Béla hegyvidéki pártja is nagyobb ará­nyokban bontakozott volna ki, ha nem morzsolták volna három oldal­ról is. Nem zavarta volna a polgár­ság akaratának ösztönszerü meg­nyilatkozását sem a Honvédelmi párt, sem a Heinrich-párt, s a ma­gukra hagyott alsóbb tisztviselők nem hullottak volna a szocialista párt hívogató karjai közé. Ez a taktikai hiba megbosszulta magát s az igy nekünk jutott igaz­ságszolgáltatás bennünket nem kár­pótolt a budai társadalom bomlá­sáért, ami különösen az I. kerületet szakgatta szét, olyan áldatlan hely­zetet teremtve a már-már konszoli­dáló társadalomban, hogy csak valamelyes szerencsés fordulat hoz­hat üdvös változást. Farkasszemet néznek még ma is az emberek, nemcsak itt, de egész Budán. Egyesek és érvényesülni nem tudó párttöredékek kicsinyes haiczába fullad bele minden érde­mesebb törekvés. A súlyos gazda­sági helyzet és a vele karöltve járó drágaság folyton bolygatja az em­berek egyensúlyát és ma már régi polgári szervezetek, kaszinók és társaskörök eltévesztik létük, céljuk lényegét és a polgárság e beve­hetetlen váraiba igyekeznek belopni a trójai faló hasában az idegeneket, akik Budát egyszerű sakktáblá­nak nézik, amelyről egy kéz legyin­téssel lehet lesöpörni a régi figurá­kat, azokat az érdemes budai pol­gárokat, akik eddig is csak Budá­nak és Budáért éltek. Buda, 1922 augusztus 25. A Filatóri-gáton túl — még min­dig Buda volna az a szerencsétlen városrész, ahol nincs ut, nincs kö­vezet, nincs csatorna és nincs viz. Azaz viz eddig volt bőven, mert őszkor-tavaszkor úgy elöntötte ezt a városrészt az Aranyhegyi patak, mint az ürgelyukat. Hanem ivó- viz az nincs. Van egy két vízcsap a filatori állomásnál és oda jár íél- mértföldről a lakosság vízért. Nagy részt gyermekek cipekednek nehéz sajtárokkal és bukdácsolnak a sí­neken át. Sok baj és szerencsét­lenség történt már ott és legutóbb is egy szép olasz leány lábáit vágta el a berobogó vonat. Kertváros le­hetne ez a rész, nedves jó a földje, de bűzös a szétfolyó szenyviztől, ürüléktől, mely rendezetlen árkok­ban poshad mindenfelé. Minden útja vékony kis töltés, világítása pislogó petróleumlámpás és Isten- kisértés itt sötétben a járás. A viz- mizéria miatt sokat kérvényeztek és legutóbb már reménykedtek is, mert a kérvényt 124874/1921 szám alatt és a XII. ügyosztály 2320. sz. alatt kezelte is. így jutott nov. 27-én a közmunkák tanácsához de ott megrekedt. — Ezen a vidéken pe­dig baj van és sürgős orvoslást kíván közegészségügyi és közbiz­tonsági szempontokból. Ezt a vá­rosrészt sürgősen rendezni, világí­tani és vízzel kell ellátni. Gémes kutjai nem adnak iható vizet, mert s talajt átitatta a szenyviz. Ez min­den járványnak a legveszedelme­sebb fészkévé lehet és szorgalmas kertészkedő lakossága nem érdemli meg ezt a mostoha sorsot. — A mérnöki hivatal most az aranyhe­gyi patak felső részét rendezi, hogy minden kiöntésnek elejét vegye, mélyíti az árkot és levezeti ide az uj temető talajvizét. De ezzel a vá­ros még nem tette meg a köteles­ségét. Meleg ünneplésben volt része dr. Ripka Ferencnek Fonyódon, ahol abból az alkalomból ünnepelte őt gróf Bethlen István miniszterelnök és Pass József miniszter, hogy si­került felépittetnie a templomot és paplakot. A legdrágább telek Budán ezidő szerint a Fillér-u. 29, 31 és 33. számú telek, melyet Unger Béla vett meg Schneider Lipóttól 15 millió koronáért. Karátsonyi Jenő gróf vezetésével a Mentő­egyesület küldöttsége, amelyben résztvettek Baranski Gyula, Neuschloss Kornél és mások tisztelgett Auguszta főhercegnőnél, hogy megköszönje azt az adományt, melyet fenséges férje 50-ik születés napja alkal­mából tett az egyesületnek. A sasadi vizeket, amelyek eddig egyszerűen lefutottak a síkságra és megtöltöttek minden mélyebb helyet, igy az Átlós-uti átjárót a vasúti töltés alatt, hogy a villamos sem tudott átvergődni, — most ráncba szedi Fock Ede tanácsnok. Össze­gyűjti és levezeti azokat az Albert­falva határán lévő határárokba s onnan a Dunába. Ez nem ment ilyen simán, mert megfellebezték ezt a keserű vizforrások tulajdonosai, azzal, hogy szennyvizet hoznak a nyakukra, de ezt megcáfolta az ügyosztály, mert az árok messze esik és kibetonozzák. A munkát még az idén megkezdik. Barthos Andor h. államtitkár, nemzetgyűlési képviselő és dr. Hódy Lajos által 36 év előtt alapított asztaltársaság t hó 11-én, pénteken a Kodra-féle Zöldfa vendéglőben barátságos vacsorára gyűlt össze, melynek során számos felköszöniő hangzott el. Résztvettek: péterfalvi Molnár Dezső altábornagy, a lima­novai hős, szigethi Barthos István tábornok, a tiszti kaszinó alelnöke, Ledényi Elemér főszámtanácsos, ár. Csögényi Béla táblabiró, Preisuch József, Spády Sándor délivasuti főfelügyelő, dr. Hódy Lajos pósia- takarékpénztári ny. igazgató, dr. Vud- nay Tibor belügyminiszteri tanácsos, Balassa Antal igazgató, Mansfeld Ernő bányaigazgató, Barthos Tiva dar min. tan., Hódy Imre szfőv. igazgató, Viraág Béla szerkesztő, 'Becsey Antal törv. hat. biz. tag, dr. Papp Árpád min. tan. Langsch József dr. vezértitkárf a M. F. T. R igazgatósága igazgató helyettessé nevezte ki. A rossz kályhák kezdenek gondot okozni és sajnos, hogy a közönség mindig tét elejére hagyja a kályhák javítását, holott most nyáron, vagy ősz elején jobban és olcsóbban tudják ezt a kályhásmesterek elvégezni. Ősz után torlódik a munka és borzasztó ha idejére el nem készül. A közön­ség szives figyelmébe ajánljuk Béres- Márton elsőrendű kályhamester hirdetését­A Farkasréti temető örökös bajok forrása. Rettenetes hiba volt, hogy a régi falusi észjárár su tanács egyáltalán engedélyezte a Farkas­réti-temetőt, Budának legszebb ré­szére, temetővel koronázva meg Buda hegyvidékét. Józan ember képtelen ezt az abszurdumot meg­érteni, hogy oda, ahová a török hóditó is a maga nyaraló és üdülő telepét helyezte, oda Pest cívisei temetőt rendeltek, alig jóvá tehető bűnt követve el Buda ellen. Erről a klimatikus temetőről sok­szor esett szó már a Budai Napló hasábjain. De most nem tudjuk eléggé kihegyezni a tollat, hogy a készülő botrányt eléggé jellemez­zük és méltó viszhangot adj mk e városrész elkeseredett lakosságé- gának. A temetőt akarják kibőví­teni, mert a zsidó hitközségnek szüksége van a temetőre. Meg is szereztek ott egy területet, de a bel­ügyminiszter bölcsen és okosan megtagadta a temető kibővítésére vonatkozó engedélyt, belátva azt, hogy ezt a szerencsétlen temetőt mielőbb be kell végleg szüntetni és áthelyezni valahová a kamara erdő vidékére, ahol a halónak is nyugalmat találnak. E határozat alapján a szomszédos telektulajdo­nosok építkezésre készültek, az meg is indult és most — mint a bomba — csapott le erre a sokat szenve­dett vidékre a tanács egy értheiet- len rendelete, hogy a temető mégis oda épül az Érdi-ut és Németvölgyi­ül sarkára, mely e városrész leg­szebb pontja és dominálja az egész látképet. Oda tervezik az uj Rác­várost, egy uj kertvárost és a tdiiács sürgeti, hogy a legexponáltabb hely­re építsék a halottas házat. - Mely tisztelettel kérjük a belügyminiszt -r urat, hogy ezt a határozatot a eg- sürgősebben helyezze hatál on ki- nül és vegye elejét annak, hogy a BUDAI ÉPÍTŐ ÉS IltG ATL AftFORG ALIIM VÁLLALAT BUDAPEST, I.B KRISZTIRA-KÖRUT 129. (KRISZTHí A-TÉRRÉL.) VÁLLAL : Építkezést, átalakítást, javítást, tatarozást, mindennemű épitömunkát. Ingatlanok, üzletek vételét, eladását és közvetítését.

Next

/
Thumbnails
Contents