Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-05-01 / 647. szám
XVIII. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tárFelelős szerkesztő: Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter 1920. sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. magas terület egyszeri közlésénél 15 korona. Minévfolyam. 647. szám. Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129- 96. VIRAÁC. BÉLA. den további centiméter 10 Korona. Nyilttér sora 15 K. Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.--—-----——---------------------------------------------------------má jus 1-én. Remzeti Pantheon. — Kész tervek. Uj törekvések. — Irta dr. Lechner Jenő. A Nemzeti Pantheon eszméje közel egy évszázados már és ezen idő alatt a megépítésére felvetett minden idea Budán jelöli ki a helyét. Széchenyi István gróf 1841-ben a „Kelet Népe“ cimü müvében foglalkozik a Pantheon eszméjével. Bővebben az „Üdvleldeu cimü külön munkájában ir róla, amely munkát Dessewffy Aurél gróf hátrahagyott némi irománytöredékeivel a Tratt- ner—Károlyi-nyomda adta volt ki. Ebben a müvében nemcsak azokat az elveket fejtegeti, amelyek alapján a nemzet nagyjai a Pantheonba helyezés kitüntetésére érdemesittet- nének, hanem kijelöli az épület és a temető helyét is. A Gellérthegyet nem tartotta erre alkalmasnak, mivel szűk platójára, mint közeli kiránduló helyre, a két város (Pest és Buda) lakosainak szükségük van. (A citadella akkor még nem állott, ezi 1851-ben építtette a császári kormány.) Széchenyi a budai hegyekben keresett és talált is megfelelő helyet és 1842 iunius 25-én a budai tanáccsal az Óbuda felett emelkedő Hánnashatárhegyben állapodott meg, ahova szerinte csak az fog zarándokolni, aki „minden földi ittasságba! kiébredve istenileg sóvárog felhevülhetni“. Munkája végén azonban megfontolandónak tartja „ . . . ha t. i. elég fogékonyság és elég komoly lendülettel át van hatva a közönség: ily intézvénynek magasb jelentőségét méltánylani; mert ha erre többé nem képes . .. akkor . . . tán nem használ semmit is ily intézmények szellemi fenntartása és eképp jobb azzal egyenesen felhagyni*. Bizonyára csak a nehéz 48-as idők és a Bach-korszak ásták meg ennek a nemes eszmének sírját. A kiegyezés után megint felvetődik a Pantheon-épités gondolata és 1867 óta számos előterjesztés szól róla. A Magyar Mérnök- és Épitész- Egyiet 1883-ban a Gellérthegyen emelendő Pantheonra tervpályázatot is hirdet, amelyen az első dijat, az egylet nagy aranyérmét, Czigler Győző építész terve vitte el. Terve ma is ott függ az egylet egyik bizottsági szobájának falán. 1906-ban Medgyaszay István épitész készít nagyszabású tervet ugyancsak a Gellérthegy ormára. Ez magyaros, Árpád vezér korának hangulatában koncipiált építészeti munka. A párisi akadémia aranyérmét vitte el evvel a tervével. Fájdalom, a tervezetek fölött elrohant az idő és az ember is. Ma sincs még Wallhallja a magyar nemzeti dicsőségnek. Pedig beh sok halottja van már! Még 1897-bén az Országos Nemzeti Szövetség emlékiratot nyújtott be a magyar képviselőházhoz a Gellérthegyi Pantheon dolgában. Ez is eredménytelen maradt. Talán most a nemzeti szellem ujjáébredése korában, ha a mindennapi élet legégetőbb szükségleteiről megtörtént a gondoskodás, ráterelődik megint a közfigyelem, mint Széchenyi irta: „nemzeti kiíejlésünk lépcsőfokozatai közt a teendők során arra is, hoj-jy a budai hegyekben, honunk közepén és eképp némileg szivében ál- litnánk temetőt és üdvleldét nagy- jainknak.“ Hollós Mátyás Társaság a budai irók, művészek és tudósok, szerdán este jöttek össze saját otthonukban az első nagygyűlésre. A Vigadó épület Corvin-téri frontján lévő földszinti nagy éttermét bérelte ki a társaság a vendéglőstől, melyet ügyesen beosztva használ irodai és tanácskozó helyiségül. Minden, este 6 órától kezdve tart a Társaság hivatalos ideje, ekkor jönnek össze a bizottságok és folynak a tanácskozások. A nagygyűlést, melyen száznál több tag vett részt dr. Pintér Jenő elnök nyitotta meg, őszinte meglepetésének adva kifejezést, amikor ezt a rendkívüli érdeklődést látja; mely ez uj kulturális társaság körébe vonta a tudomány, a művészetek és irodalom megjelent művelőit, köztük országos és európai hirü egyéniségeket. Meleg bizalom tölti el lelkét a magyarság jövője iránt, amikor Buda szellemi munkásai a keresztény erkölcs és a lángoló nemzeti érzés alapján ilyen hatalmas kulturális intézményt tudtak létesíteni. Morvay Győző üdvözölte az elnököt, amikor először foglalja el elnöki székét és nem félti már ezt az ifjú kultur- társaságot, amelynek élén olyan férfiak állanak, mint gróf Andrássy Gyula, Rákosi Jenő, Hubay lenő és dr. Pintér Jenő. A háznagy jelentése után a nagygyűlés jóváhagyta az eddig történt intézkedéseket és tudomásul vette a már elért eredményeket. Az alapszabály-tervezet megvitatását május hó 5-ére, szerda estére halasztotta. Élénk vita folyt a bemutatkozó ünnep műsora felett, melyet a rendező bizottság távollevő elnöke Baranski Gyula helyett, Hangay Sándor és Petirdy Sándor titkárok terjesztettek elő. Nem volt nehéz a legkiválóbb műsort összeállítani, amikor készséggel voltak hajlandók közreműködni a művészek közül Hubay Jenőés Tarnay Alajos továbbá Haselbeck Olga és Pusztai Sándor az operaház "tagjai, — a tudósok közül dr. Pintér Jenő, dr. Csudáky Bertalan, dr. Lechner Jenő, — az irók közül Szávay Gyula, Hangay Sándor, Lendvay István. Kiss Menyhért, Peterdy Sándor és mindannyian, akiket közreműködésre a bizottság felszólított. Országos érdeklődés tárgya gróf Andrássy Gyula díszeinek felszólalása. A Budai Dalárda készséggel vállalta a közreműködést. A budai napilap ügyében Viraág Béla előterjesztéséhez íüzte a kiküldött bizottság eddigi tárgyalásainak rendkívüli eredményét dr. Morvay Győző, melyek szerint e napilap teljes anyagi felkészültséggel meg- | indulhat őszkor. A gazdasági bizottság is beszámolt eddigi tevékenységéről és Becsey Antal, dr. Ripka Ferenc előterjesztései után megállapodott a nagygyűlés a rendes és pártoló tagok gyűjtése és a kellő anyagi eszközök megszerzése iránt. , Elmaradásukat kimentették dr. í Nemes Antal püspök, dr. Czakó Elemér muzeurn-igazgató, Lendvay István, dr. Lechner Jenő műegyetemi tanár, Szilágyi Miklós szerkesztő, Istók János szobrász. Megalakulása alkalmából kedvesen üdvözölték a társaságot: Endrödi Sándor, aki szívesen fogadja a tiszteletbeli elnökséget, de aligha vehet részt tevékenyen a társaság működésében „. . . mert már évek óta nem vagyok egyéb egy nyugalomba vonult öreg urnái . . Czakó Elemér a kedves megtiszteltetésért hálás köszönetét jelenti, „... szerény erőmhöz mérten igyekezni fogok a Társaság kulturmun- kájában résztvenni.“ Paikert Alajos őszinte köszönettel vette az őt megtisztelő választást és örömmel fog közreműködni a társaság szép, hazafias és közhasznú tevékenységében. dr. Csánky Dezső h. államtitkár köszönettel fogadta megválasztatását és azt Írja: . . Üdvözlöm a dicső király neve alatt Buda kulturális érdekeit előmozdítására alakult nemes társaságot. Amennyire erőm és más tudományos társaságoknál kötelesség- szerüleg" végzendő munkám után fennmaradó időm engedi, szívesen állok szolgálatába.“ Kazár Emil írja: „Mély megillető- désse! vettem nagybecsű értesítésüket, hogy engem a Hollós Mátyás irodalmi és művészi társaság az Elnöki Tanács tiszteletbeli tagjának választani kegyeskedett. Forrón köszönöm a váratlan, a vén életem legkedvesebb és büszke emlékei közzé tartozó kitüntetést. Köszönet, hála! Bárcsak viszonozhatnám méltán a gyors fogyatkozások ily előrehaladt korában az én különben is csekély képességeimmel. Nem múlik akaratomon, törekvésemen. A nemes Társaság összejövetelein eddig — nagy fájdalmamra ! — még csak egyszer vehettem részt, mert hetek óta heves derékfájás sanyargat. Szja! 77 évvel két kasza közt vergődünk.“ * Május hó 19-én szerdán este 6 órakor lesz a társaság első nyilvános bemutatkozása meghívott vendégek előtt a budai Vigadó nagy termében. A rendkívül magas színvonalon álló műsort a meghívókon kapja a közönség. A tagok átvehetik a belépő jegyül szolgáló, névreszóló meghívójukat a tagsági jegy bemutatása mellett, naponkint este 6 órától Corvin-téri irodában a háznagynál. Belépési díj nincsen. A társaság kéri mindazokat, akik igényt tartanak meghívóra, hogy ezt a titkárságnál vagy telefonon a háznagynál (129—96) bejelenteni szíveskedjenek. A tagsági jegyek esténkint átvehetők az irodában, vagy postán küldendő be a tagsági jegy ára: 20 korona a pénztáros: Toásó Pál mérnök címén: II., Zsigmond-u. 10. mire a tagsági jegyet postán küldi a háznagy. Társasösszejövetel minden nap este 5 órától, — nagygyűlés minden szerdán este. Buda, 1920. április 30. Nincs megnyugvás a lelkekben a forradalmak izgalmai, az alantjáró indulatok és kirobbanó szenvedélyek még mindig hullámzásban tartják a fölkavart társadalmi rendet. A nemzetgyűlési választások még a forradalom jegyében folytak, de már a kamarai választások az öntudatos keresztény polgári társadalom szervezkedését hozták meg. Buda önálló független kézműves, iparos társadalma fegyelmezetten és Buda ős tradícióit tartva szem előtt, lépett az urnákhoz. A. közügyekért folytatott harcokban az a nyugodt fegyelem kezd úrrá lenni, amelyre évtizedeken át nevelte Buda polgárságát a Szabadpolgári Párt. Ezzel megindult a konszolidálás az egész vonalon. Buda őspolgársága, mely itt egy negyedszázad óta igyekszik megteremteni az egységes keresztény" nemzeti társadalmat, ma már elérkezettnek látja az időt, hogy társadalmi jogaiért síkra szálljon. A társadalmi osztályok méltányos el- osztódása megköveteli, hogy a keresztény polgárság fogalma ne a harangozok és viceházmesternék al-
