Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-01-11 / 631. szám
Melléklet a Budai Napló*f631-ik számához, IRÉHELY KflLIHfln voít kereskedelemügyi államtitkár projjponinibeszéde a vízivárosi (IV-ik) választókerületben. Más helyen emlékezünk meg Méhely Kálmán programm adásának külső lefolyásáról. A jelölt személye, egyénisége, eddigi közéleti működése és politikai meggyőződése körül sokaknál bizonyos indokolatlan elfogultság kerekedett felül, ami a vasárnapi pártgyülés elején kitörésre is került. Ennek oka nemcsak egyrészt a tájékozatlanság és rossz Indulat, hanem — másrészt — Méhely Kálmán zárkózott, visszavonul? életmódja, mellyel szinte irtózó félelemmel menekült minden nyilvános szereplés elől a csöndes, alkotó munka terére, amelynek legváltozatosabb területein, mint állami- és mint magántisztviselő, alacsony kezdettől, magas állásokig, mindig közcélút és közhasznút produkált. Méhely Kálmán nem mondhatta el azt a programmbeszédét, amelyet általánosan elismert közgazdasági és szociálpolitikai tudásának, elméleti Donáti készültségének világánál a mai politikai helyzetről kidolgozott. A gondosan előkészített szónoklatot a vasárnapi gyűlés viharos kezdete és folytonos zavaró közbeszólásokkal tarkított lefolyása miatt ei kellett hagyni és kaptunk helyette egy parlamenti készültségei debatteri jküzdelmet. Méhely Kálmán, igen helyes politikai érzékkel arra dolgozott, hogy a hallgatóság ellenséges indulatu részéből feléje zudult kérdéseknek és támadásoknak megfeleljen, megértse a kivá nalmakat és a kíváncsiságot kielégítse, magát e közvetlen érintkezés által megismertesse, az ellentéteket enyhítse és elsimítsa es mindezzel a hangulatot a saját javára megfordítsa. Bravúrosan és sikeresen dolgozott, mert a zajongó ellenfeleket leszerelte sőt megnyerte érvelésének higgadt, meggyőző ereje, abszolút becsületessége, őszintesége és szaktudásának szinte polihisztori sokoldalúsága. Tudását és képességét a legélesebb ellenfelei is elismerték; most már csak a személyi bizalom megnyerése van hátra. Megfelelt minden kérdésre és nem programmot, hanem beszámolót adott. Közéleti pályafutásán keveset beszélt, sohasem Ígért, hanem mindég dolgozott és mindenütt alkotott. Államtitkár működése egy minden áldozatra kész hazafinak tragikus küzdelme a forradalom romboló letörése ellen, a nemzet alkotó erőinek egyesítése és termelő munkájának fokozása érdekében. Semmiféle politikai irányhoz vagy párthoz sem tartozott, sem szóval, sem írásban sohasem agitált másra, mint a nyugodt hazafias alkotó munkára. A forradalom fergetege azonban kéíizben is elsöpörte nagyszabású koncepcióit, amelyeknek ha a forradalom csupán pár hónapi időt enged, a lavinát talán megállította volna. Államtitkári működése idején semmiféle politikai működésben sem vett részt, tisztán adminisztratív szerepkörének elvállalására a munkaadók és munkások/ mint közös bizalmi szakértőijüket unszolták sőt egyenesen beleTíényszeritették. Az októberi forradalomtól teljesen távol állott, szeireplőinek egyikével sem érintkezett és államtitkári állásába is csak november 21-én emel- 1 ieíett. A március 21-iki kommunista puccs után állásától természetesen rögtön megvált és dacára a kommunisták részéről szenvedett üldöztetésnek, akik három hétre a többi tuszszal a gyüjtőfogházba is zárták és a szokásos ismételt házkutatásokkal és rekvirálásokkal zaklatták, semmiféle állást sem vállalt. Az augusztus 1-én megalakult Peidl kormányban, szintén a tőke és munka közös felkérésére ismét elfoglalta államtitkári székét, hogy a kommunizmus alatt félbeszakított országos közmunka akciót és az entente-bizottsággal és különösen az amerikai megbízottakkal előkészített terveit a legnagyobb sürgősséggel végrehajthassa és a kommusztikus berendezés elvét a legerélyesebben, de óvatos gondossággal visszafejíeszthesse. Az augusztus 6-iki ellenforradalom ezt a sikeresen megindított működést ismét meghiúsította. Méhely Kálmán poiitikai pro- grammja a keresztény magyar nemzeti állam, a társadalmi béke és a termelő munka. Huszár Károly miniszterelnök lojálisán tárgyilagos és a bölcs középidőn haladó politikáját mindenben a leghatározottabban elfogadja és támogatja és ha a nemzetgyűlés megalakulása után sikerülne a keresztény nemzeti ujjáébredést közgazdasági és szociálpolitikai tartalommal áthatni, szívesen csatlakoznék egy ilyen középső guvernementális párthoz, amely zászlójára ennek megvalósítását tűzné ki. Kifejtette, hogy a jobboldali pártok a felekezeti és osztályharc hamis vágányára el- siklottak, úgy hogy ma már nem alkalmasak arra, hogy a társadalmi egységet önmaguk alapjaira megteremtsék és a nemzeti újjáépítés mérhetlenül súlyos feladatainak megvalósítása céljából a dolgozó társadalom minden rétegéi egyesítsék. Ez okból nem csatlakozik egyik párthoz sem, hanem a többi fővárosi közgazdasági szakember képviselőjelölthöz hasonlóan szintén pártonkivüli alapon kéri a kerület bizalmát, " Ezeket mondta el Méhely Kálmán beszédében. Az idő azonban már annyira előrehaladt volt, hogy nem térhetett át speciális budai pro- grammjának ismertetésére. Beszédének ezt a részét szives volt lapunk számára átengedni és teljes szövegében közzétéve ezt, meg kell állapítanunk, hogy ez a városi és politikai nyilvános közéletben eddig oly kevéssé ismert, speciális szakképzettsége, rendkívüli szorgalma és munkássága révén ellenben minden osztály és párt részéről tisztelt egyéniség, mily szeretettel foglalkozott Buda ügyeivel és — az eddigi jelöltek közül mint első — mily higgadt szakértelemmel jelöli ki Buda fejlesztésének követelményeit. A képviselőjelölt feudal programmja szószerinti szövegében a következő: A nagy vizfolyam a folyása iramában egyesit, keresztirányban szétválaszt. A hatalmas Duna nem csupán a hidak hosszméretével választja el a két várost egymástól, hanem szinte kilométerekkel és évtizedekkel. Buda történelmi, Pest amerikaias jellegű. Buda a hivatalok és iskolák, Pest a kereskedelem, ipar, szállítmányozás és közlekedés, egyszóval az üzleti élet városa. Földrajzi fekvésében: Buda a fővárosnak, az országnak koronája, Pest a forgalmi és közgazdasági gócpontja, A tradíció és a milieu adja meg a lakosság leíkületének jellegét. Buda a csöndes, szemlélődő, józan komolyság, a vallásos, erkölcsös, tiszta, bensőséges családi élet fészke. Pest a lüktető, változékony, ideges sőt néha hisztérikus utcai életé. Budára menekülünk, ha nyugodtan, csöndesen .akarunk élni. Pesten az életet áthajszoljuk, Budán átéljük. Pest a csillogó fel színes extenzivitás, Buda az elmélyülés. Együtt adják az ország fővárosát. De ha „bűnös fővárosról“ beszélünk, úgy bár e szigorú Ítélet ódiumát a testvéri viszonyból származó türelemmel viseljük, mégis rá kell mutatnunk arra, hogy legfeljebb „bűnös Pestről“ lehet szó, „bűnös Buda“ azonban nem létezik, csak szenvedő és elhagyatott, mostoha és lenézett Buda, álmos és alvó Buda. Az alvó Buda ébredjen fel és legyen ezentúl a főváros és az ország egyensúlyának gondos és erélyes őrzője, jó lelkiismerete! Mit kell e végből tenni ? Mindenekelőtt át kell érezni Buda különleges jellegét és hivatását, azt a feladatot, amelynek ellátására az ország nagy organikus egységében el kell látnia ás rá kell nevelni Buda lakosságát a városias, önkormányzati életre és a polgári kötelességeknek gazdag kezdeményezésű erélyes teljesítésére. Buda önálló karakterű város, melynek egyes alkatrészei, — azoknak történelmi kifejlődése, lakosainak várbeli összetétele, közlekedési főútvonalai stb. szerint, — szintén egymástól árnyalatokban eltérő jelleget mutatnak. Óbuda, Újlak, a Víziváros, a hegyvidék, a Vár, Krisztinaváros, Tabán és Kelenföld mind önálló biológiai egységek. De azért mégsem lehet rnindenikük számára önálló kulturális és köz- gazdasági programmot megállapítani. Budát egységes városként kell felfogni, semmi olyat nem csinálni, ami az egyes alkotórészeit egymástól Szétválasztja, hanem csakis olyat, ami egyesíti, az életviszonyokat megjavítja, lakosságának jólétét és boldogságát fokozza. A forradalom és annak tanulságai megtanitottak annak fölismerésére, mily bölcs gondolat volt az amerikai Egyesült Államoktól az,
