Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-01-11 / 631. szám
hogy a törvényhozás és a végrehajtó hatalom központját az egyes államok hagyományos történelmi fővárosaiban meghagyták, bár ezek a nagy forgalmi útvonalaktól félreesvén, közgazdasági fejlődésben többnyire elmaradt szinte holt városkák. Az országgyűlés és az adminisztráció csak addig marad meg higgadt, tárgyilagos, hozzáférhetetlen bölcseségében, amig hivatott munkásai is ilyen életmódot követhetnek és nincsenek kitéve a nagyipari város tőmegmozgalmas dinamikai hatásainak. Az augusztusi lázbeteg napokban itt-otí felszínre vetődött az az eszme, hogy az „elvetemültmagyartalan “Budapest helyett a fővárost nyugalmasabb helyre, esetleg a Dunántúl ősi koronázó városába kellene áthelyezni. Miért oda ? Hiszen Buda e?ég messze van Pesttől és erkölcseiben és házasságában kifogástalan. Csak; inaktiv. Vezetteti magát, — noha vezetnie kellene. Minthogy a parlament gyönyörű épülete Pestnek jutott, a törvény- hozás lokális elhelyezésén már nem lehet segíteni. Az adminisztrációt, a köz- igazgatást azonban lehető» leg Budára kell áthelyezni. A minisztériumok és a hatóságok nagyrásze már úgyis itt van. Föltétlenül itt, még pedig a Vérmező Környékén kelletne az a?i ■ kaHüszíaMlsziéfmmQi is elhelyezni. Buda elsősorban hivatalnok és hivatali város. A tudósok, kutatók, természetvizsgálók és művészek, a népbarátok és pedagógusok városa, Lelki diszpozíciója kitünően alkalmas iskolák számára ; a Műegyetem mellé telepítendő az aj Közgazdasági Egyetem, a Csalogány-utcai Mmtónőfeépző pedig nagyszabású, országos nő- nevelő intézetté volna fejlesztendő, a környező házak összevonásával és átépítésével. A tanuló fiatalság, az egyetemi polgárság is ebben a környezetben sokkal komolyabban készül hivatására, életfelfogását, céljait és eszközeit magasabb ethi- kai színvonalra,helyezi, H Képzem üvsszefi Főiskola a Pasarétre volna kihelyezendő, a festői szépségű természet kapujába. íl Természefrc’iZf M?mmm, akvárium és botanikus-kert tervei, a Vérmezőn szándékolt elhelyezéssel már részletes előkészítés alatt állanak. A krisztinavárosi fabódés színkör kőszínházzd volna átépítendő, a pesti Nemzeti Operaház és Nemzeti Színház budai testvérintézetévé, a budai közönség magasfejlettségü ízlésének megfelelő műsorral. Hogy ezt a budaiak komoly életfelfogása mennyire megkívánja, azt sokszor tapaszt altam,amikor jóíeső érzéssel összetalálkoztam a pesti nagy kőszinházak ilyen előadásain a jólelkü budaiakkal. A pesti ember Budáról rendszerint csak annyit tud, hogy jobb a levegője, jobb az ivóvize és csön desebb. Azért szokás ide nyugalomba visszavonulni, akárcsak Gráczba, az ismert Pensionopo- íisba. Meg a nagyszerű gyógy- fürdők kedvéért. Buda egyúttal fürdőváros, mér a rómaiak óta. A békásmegyeri Csillaghegytől elkezdve a város határától le egészen délen a Római-fürdő, a Császár-, Lukács-, Király-, Rudas-, Rác- és Gellért- fürdők, megfelelő szállodai, közlekedési és élelmezési viszonyokkal, a vízi, hegyi és erdei levegő változatosságává! Budát és vidékét egyúttal kitűnő szanatóriumi gyógyhellyé tehetné. Ennek azonban alapvető élőtől- tétele a város közlekedési és élelmezési viszonyainak megjavítása. Helyesen átgondolt városszabályozás, az utak, hidak ás közlekedési eszközök hathatós fejlesztése. Ami e tekintetben eddig Budával történt, az ugyancsak nem örvendetes. Az aivó Buda lomha tehetetlenségén urn. leit egyesek magánérdeke, a szemfüles haszonlesés, a tudat iát; dilettantizmus. E tekintetben a legnagyobb botrány a gyönyörű nagy duna-hidak tengelyvonalának kijelölésénél történt. Minthogy a Ma,> git-hid és a Lánc-híd már hegynek vezettettek, — ami nem volt elkerülhető, — az Erzsébet- és a Ferenc József-hidat is a Gellérthegynek vezették ás hogy a hídfők levegőhöz jussanak, a hegy lábából alapos karajt lehordták. Ez pedig könnyen elkerülhető lett volna, ha a Kossuth Lajos-utcát nem balra kanyarintják, - hanem jobbra, a Kötő-utca és a DobrenteMér felé, amivel a budai belső Nagykörút kérdése és Tabán szabályozása ideális megoldáshoz jutóit volna, a Ferenc József-hidat pedig nem ily kisméretűvé, hanem szélesebb úttestekkel a Calvin-tér— Vásárcsarnok-tér—Műegyetem irányába tervezik. Tiszta szerencse, hogy a Hungária-kör at—Margitsziget—Óbudai, továbbá a Boráros- ten—Kelenföldi hidakkal hasonló baleset már; nem történhet. Kereskedelmi államtitkári működésem idején mindenekelőtt e két híd terveinek és anyagszükség- leíi megrendeléseinek előkészítését sürgettem. Az óbudai hídnál már a hídfők szabályozási és főldmunká- latait is sikerült megkezdetnem. A Krisztinaváros indokolt vágyakozással tekint a Déli»Msut fcibetye&ése felé, amely ékszerben kétfelé hasítja és levegőjét füstjével megfertőzi. A Déli-vasút vonatai a Kelenföldi állomásról villamos üzemmel volnának a pesti nagy pályaudva- \ rokkal összekapcsolandók, még pedig: vagy magasva suti alapon a Margit-hid—Nagykörúton át, vagy földalatti vasúiként a Batihyány-tér—- Báíhory-utca irányában, amivel egyúttal a BfltthgdRx-íéri Dnm~iiid kérdése is legcélszerűbb megoldását nyerné. Mindez azonban a távoli jövő zenéje. Egyelőre a legsürgősebb közlekedési igényeink a régi omnibusz- vagy autóbusz forgalom visszaállítására, a rózsadombi és a Viílányi-uti villamos vasúti vonalak kiépítésére szorítkoznak. Az Országos Munkaügyi Tanács működésének keretében Buda élelmezési viszonyainak megjavítása érdekében a környék közelebbi bekapcsolását forszíroztam. Északi irányban a Pálííy-tér-—Szentendrei villamosnak Leányfalu—Tahitótfalu—Visegrádig való meghosszabbítását, nyugat felé a hűvösvölgyi vonalnak Hidegkutíg és Mária-Remetéig való kiépítését, a Gell ért- h egy—Svá b h e gv—János- hegy---Budakeszi—Nagykovácsi villamosvonalnak és a farkasréti második. vágánynak kiépítését forszíroztam, végűi déli irányiban a Té- tény c-Érdi vonaléi. Ezek kozüémar többet épiíés alá is sikerült helyeznem. Ezek az uj vonalak nemcsak arra szolgálnak, hogy a falut a városhoz hozzuk közelebb és így az élelmicikkek behozatalát megkönnyítsük, hanem arra is, hogy, a városi lakosság számára a földhöz- jutást, a kerti gazdálkodást tehetővé tegyük, ami nemcsak egészséges, hanem a konyha számára is hasznos. Ugyanez a célja a Déli-vasut bekapcsolásának a főváros gyorsvasúti hálózatába, ami a Dunántúlt és a Balatont hozza közelebb Pesthez és javítaná és erősítené ennek magyar jellegét. Egyáltalában a közlekedés a legnagyobb reformer, a legnagyobb átalakító, a leghatalmasabb forradalmár, k mozdony erősebb, mint a nyaktiló. Meg kell még említenem az „Égisz“ vállalat részéről szintén már a megvalósítás stádiumáig előrehaladt közérdekű terveket, a vezetendő siklói, mely a mai Rác-fürdő mellő! fölvezetne a Nemzeti Panteonná és történelmi arckép és szoborcsarnokká átépítendő citadelláig, továbbá a fogaskerekű vasút kettős vágánya villamosítását, mely a Széna-téri hurokvágánytól a Svábhegy-tető fensikjára tervezett üdülőhely kertvárosig vezetne. Buda és Pest kapcsolatának legfontosabb ütőere a Lánchid. Amilyen botrány, hogy ennek útteste őrökké rossz, úgy, hogy e hid jóformán hónapokig használaton kívül áll, épp oly tűrhetetlen az alagútnak őrökké nyirkos, penészes állapotban való tartása. Jól emlékszem / azokra a nagy mérnöki vitákra, amelyek az alagút viztelenitése körül folytak; ezeknek eredményét azonban nem látjuk- Talán azért hagyták ily ocsmány, sőt egészségileg veszélyes állapotban, hogy rajta keresztül vergődve a szabad tájék.élvezése iránt nagyobb fogékonysággal legyünk? Az Alagút kicsempézése, ivlámpás megvilágítása és úttestének gondos.jókarban. tartása mondhatni egyik legsürgősebb követelményünk. A végére hagytam, mintegy betetőzésül, a nemzet hálájának nagy adósságát, örök emlékezetű, boldogtalan nagy Erzsébet királyiéul? szobrát. Ennek elhelyezése tekintetében is már a kombinációk minden lehetőségét kimentették, a János-hegy ormától elkezdve a főváros minden díszesebb helyén keresztül egészen a Városliget keleti határáig. Véleményem szerint az emlékmű a legmegfelelőbb elhelyezést kapná a Várkertnek a Várbazár fölötti domboldalán o — ori rr>, ■ •-K ír. A ~ *—“—***» ci»i u j<w.\aOiUii v»S azon csöndes sétányoktól övezve, amelyek bánatos lelkének oly sok enyhülést nyújtottak. kz orvosnak szeretnie kell a beteget, a szociálpolitikusnak a társadalmat, hogy a diagnózist helyesen megállapíthassa és eredményesen gyógyíthasson. Szeretni kell városunkat, hogy megérthessük fejlődésének igényeit és megtalálhassuk és megállapíthassuk a fejlesztés irányait és eszközeit. Csák az adhat a város fejlesztésére helyes Programmot, aki gyermekkorától benne él, vek együtt fejlődik, aki a saját bőrén átszenvedi hátrányait és tökéletlenségeit és kifőprengi a javítás módszereit. Csak az, aki szülőhazájaként szereti, előnyeivel és hátrányaival és áldozatkészen hajlandó annak érdekeit gondozni és szolgálni. Meleg szív, hideg fej, vas marok az egyes polgároknál ; szolidaritás és kooperáció a polgárság összességénél, —- ez az, ami a programmok álmait valósággá válthatja át. Ezért és ehhez kell Buda társadalmának minden pártkülönbséget félretéve közős munkában egyesülni. Azért nem lépek semmiféle páríkőtelékbe, hogy ezt az egyesülési munkát minél hathatósabban és különleges pártérdekektől függetlenül szolgálhassa.... Ehhez a munkához kérem a kerület szives támogatását.
