Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-03-06 / 639. szám
BUDAI NAPLÓ 2 Felébredt Buda. Budai írók művészek és tudósok alakuló gyűlése. Mintha igaza volna a pesti sajtónak! — Fölébredtünk. Elsősorban Buda értelmiségét ébredt arra az öntudatra, hogy Buda érdekében tömörülnie kell és az ország vezetését a „fehér“ Buda kezébe kell letenni kulturális téren. Az óbuűa- ujlaki Kurucz körből indult ki annak a régi eszmének a felkarolása, hogy a Budán élő Írókat, művészeket és tudósokat össze kell hozni erős, hatalmas kultur-társaságba, mely kezébe venné Buda kulturális haladásának ügyét. Ezelőtt három évvel már történtek erre nézve kísérletek, de az akkor elvetett magot nem engedte életre kelni a háború. A forradalmak után bekövetkezett csend alkalmasnak bizoyult erre és a szerda esti összejövetelek mind népesebbé váltak. Az eddigi összejöveteleken 162 Budán élő iró, tudós és művész jelent meg összesen. Az esti közlekedés lehetetlenné teszi, hogy mindenki részt vegyen minden összejövetelen. Az eddigi találkozások célja az volt, hogy a társaság megismerje egymást. Az e heti szerdai összejövetel már komoly célokat tűzött maga elé és az érdekelteli nagy számban vettek részt. Ott voltak: dr. Angyal Pál, Auguszt István, Badál Ede, Balogh Pál, dr.Bán Aladár, Becsey Antal, Bene György, Berényi László, dr. Czakó'Elemér, Dura Máté, Erdélyi Rezső, Eperjessy Béla,Fémes- Beek Mária, Géczy István, Gyöngyössy László, Györgyfy György, Hódy Lajos, Kerecsény János, Lelkes Nándor József, űr. Lendl Adolf, dr. Massányi Ernő, dr. Morvay Győző, dr. Pacséry Károly, Paíkeri Alajos, Palla Jenő, Palóczy Antal Palóczy Viktor, Peterdy Sándor, Szávay Gyula, Szávay Zoltán, Szekula Gyula, Szentgyörgyi Árpád, Szigeti János, dr. Sziklay Járos, Szilágyi Károly, Szőts Gyula, Toásó Pál, Ujj Gyula, Vass Árpád, V raág Béla. A pilseni sörcsarnok külön disz- terms egészen megtelt és Morvay Győző dr. felkérésére Viraág Béla lapunk szerkesztője megtette rövid előterjesztését, mely három kérdésben kérte a társaság döntését: — Az alakuló kulturális társaság cime — a rendes találkozások helye és ideje, — és egy szervező bizottság kiküldetése ügyében. Szerinte a különféle nézetek közül kialah'ult az a vélemény, hogy szükség van Budán oly politikától mentes egyesülésre, ahol délután 3 órától éjfélig a Budán élő írók, művészek és tudósok megfelelő kényelmes helyiségben újságot, könyvtárt, társaságot ételt és italt találnak. — de szükség van egy komoly kulturális testületre, mely a tudomány irodalom, művészet terén irányt szabjon Budának. Ezeket kel! összeegyeztetni. így alakult ki az a nézet, hogy az uj társaság cime Budai Akadémia legyen. A magyar tudományos akadémia mindent csak tudományos szempontból, — a Szent István Akadémia, de mindent keresztény szem pótból tekint, — ám a Budai Akadémia vezérlő szempontja a nemzeti irány volna. Más nézetek a Kisfaludy társaság mintájára alakítandó társaság, isméi mások kulturális társaskört óhajtanak. Kérte, hogy a társaság ezt vita tárgyává tegye azzal a kérdéssel együtt, hogv mely napokon, hol és a napnak i mely idejében tálálkozhatné kegkedve- í zőbb körülmények között a társaság. I Egyúttal előterjesztést tett az iránt, j hogy újabb szervező bizottságot küldjön ki a társaság, mely azután a legközelebbi gyűlés elé kész pro- grammot terjesztene felölelve a szervezkedés minden részletét és o bizottság elnökévé fölkérendőnek vélte elnöknek Szávay Gyulát, a bizottságba való közreműködésre pedig a következőket jelölte a társaság: dr. Baranski Gyulát, Becsey Antalt, Fénies-Beek Máriát, Palóczy Viktort, Peterdy Sándort, Szilágyi Károlyt és Viraág Bélát. Ez volna a kigondoló bizottság. Kedves humorral kezdte a vitát az elnök: Szávay Gyula és adta tovább a szót Balogh Pálnak, aki után Peterdy Sándor szólt a címhez és a Budai Fészek, vagy Budai Otthon címet ajánlotta. Szekula Gyula köszönetét mondott azoknak, akik ezt az illusztris társaságot összehozták és méltatta a Budai Napló működését, mely kizárólag Buda érdekeit tartva szem előtt ezt a nagy szerepre hivatott társaságot is összehozta. Utána Becsey Antal emelkedett J szólásra és mesterien megvilágította j azt az egész prespektivát, mely az j uj társaság működési köre előtt álí j az utcák elnevezésétől, a szobrok i elhelyezésén; Gellérthegy rendezésén, j állandó színházon ál, mint Buda j kuíturlelkiismerete teljesítene kul- i túr missziót, vándor előadásokkal, j a természettudományok ápolásával és igy tényleg Budai Akadémiává nő- hetné ki magát. Gyönyörűséggel hallgatta fejtegetéseit a társaság. Ez után Szőts Gyula ajánlotta, hogy Virágh Benedek nevét vegye föl a j társaság, aki tudós és iró volt egyszemélyiben. Dr. Sziklay János uj irányokat jelölt meg. A történeti emléktáblák elhelyezése és egyáltalán Buda történeti jellegének kidombo- ritása a képzőművészet és zene terén. Tárlatok és kiállítások rendezése. Géczy István utalt arra, hogy Buda- : pesten most nincs színház, mert | mind üzérkedik s igy fontos volna, hogy tisztán művészi és irodalmi szempontoknak hódoló színház épüljön Budán. Tartalmas felszólalásában Angyal Pál a „Budai Kultur Egyesület“ elnevezést ajánlja. Végül dr. Morvay Győző indítványozta, hogy a társaság hivatalos lapját, a Budai Naplói intenzív közreműködéssel támogassa, fejlessze tovább s ha már eddig is Buda s. ellemi életének volt a szószólója, tegye hivatalosan is azzá, oly módon, hogy a társaság minden tagja lássa e) hosszabb- rövidebb közleményekkel, igyekezünk előfizetői körét nagyobbitani agitá- lássa! és fejlesszük fokozatosan napilappá, amivel elégtételt szolgáltatnánk a szerkesztőnek, aki ~ az életét, minden óráját Buda érdekeinek szolgálatába állította és oroszlán része van a budai öntudat főiébresztésében. Magas színvonalon állott eddig is a Budai Napló, de ha. a Budán élő kétszáz iró, művész és tudós látja el a lapot rendszeresen, akkor oly magas nívót ér el, mely Buda határán túl is világit majd, A lelkes szavak hatása alatt a társaság is lelkesen tette magáévá az indítványt, ünnepelte a szerkesztőt és határozattá vált, hogy mindenki a maga körében hatalmas agitációt indít a lap érdekében. Elhatározta a gyűlés, hogy jövő szerdán, március 10-én ismét összejön este 6 órakor II., Fő-utca 8, sz. alatt és a szervező-biaottság előterjesztése alapján határoz. Addig is kéri úgy a jelenvoltakaf, mint az összes eddig meghívottakat. hogy véleményüket, terveiket, észrevételeiket közöljék a Budai Napló szerkesztősége utján I., Bors-utca 24. (Telefon: 129—96.) a szervező-bizottsággal. Választ a Krisztina I Slachta Margit ünneplése. — A földarabolt egység. — Csilléry András, Baranski Gyula és Perczel Béla. — Az Antiszemita Párt nyilatkozik. Nincs poézis a politikában és a szépen indult választási mozgalom kezd a megszokott mederben a megszokott formák között lefolyni. Slachta Margit csak nagy küzdelemmel tudja majd a mandátumot megszerezni és máris megindult több irányban a mozgalom, hogy férfi-ellenjelöltet állítsanak neki. * A politikai hét Slachta Margit nagyszabású ünneplésével kezdődött és a nők tábora az egész városból, még Pestről is átvándorolt és szinül- tig megtöltötte a budai Vigadó nagytermét kedden délután, hogy tüntessen az egyetlen nöjelölt mellett, aki ekkor mondotta el programmja első részét, a második részét 9-én kedden délután 5 órakor szintén a budai Vigadóban, mig a többit szombaton 5 órakor a Ferenc József- intézetbed, vasárnap 6 órakor a tabáni iskolában és hétfőn az Attila- utcai tornacsarnokban szintén délután ő órakor mondja el. A naggyülést Joanovich Pál v. államtitkár nyitotta meg mint einök, megemlékezvén arról, hogy Haller István, a kerület képviselője leköszönt, a kerület abszolút többséggel és a központ hozzájárulásával Slachta Margitot jelölte hivatalosan. Majd egy bizottságot küldtek ki a jelöltért, hogy mondja el programmbeszédét. Amig a küldöttség eljárt, Stadler Frida arról a lelkesedésről szólott, amelynek most sem szabad hiányoznia. Még gróf Klebersberg Kunó ajánlotta melegen a jelöltet. Lelkes éljenzés fogadta a terembe lépő Slachta Margitot, aki a lelkes tüntetéstől alig tud szóhoz jutni. A női lélek meglátta — úgymond —, hogy az összerombolt világot csak a munka mentheti meg. Az egyént, a lelket akarják a parlamentbe vinni. Az egyén, az ember, a család boldogsága a cél. A nyomor már a középosztályt is kikezdte, csupán azért tud még valahogy ellentállni, mert még van, amit el lehet adnia. Óriási feladatok állanak előttünk, a nyugdíjasok, betegek, rokkantak, árvák, özvegyek ügye. Munkanélküliség rendezése, az anyaság védelme, progresszív adórendszer, luxuscikkek és mulatóhelyek nagy megadóztatása. A nagybirtokot keresztény kezekre kell juttatni. Drágaság, élelmiszerhamisitás ellen fel kell venni a küzdelmet. Az ácsor- gást meg kell szüntetni termelő-, vásárló- és fogyasztó szövetkezetek utján. Mindezek nemzeti problémák, melyek meg nem oldása nemzeti katasztrófa. Mint budai programmpontot a Tabán szabályozását is megígéri, ám határidőt a mai viszonyok mellett nehéz volna megállapítani. Utána Huszár Károly miniszterelnök mondott nagyszabású beszédet, többek közt kijelentve, liogy nem lenne tökéletes a parlament hangja és határozata, ha a nő szava bele nem vegyülne. Slachta Margit, az egyetlen női képviselő bevonulásával a parlamentbe uj szin, uj hang vegyül. Slachta Margit jelölése mellett igen melegen beszéltek Kontra Aladár és dr. Virter László nemzetgyűlési képviselők, Czirin Ferencné, Nagy István és Loskai István. A nagygyűlés Slachta Margit me- ! leg ünneplésével fejeződött be. * A kerület független polgársága dr. Angyal Kálmán, Baka Endre, Bieber Károly, Damsits Nándor, dr. Gyulay Ágost, Himberger Lőrinc, Kohautek Lajos, Nemes Mihály, Pathó István, Pakányi Ferenc, Szőts Gyula, Szabó Sámuel, Spur István, Varga Antal és számos más, a Krisztinaváros és a Vár társadalmában számottevő egyéniség vezetése alatt tömörült, hogy dr. Baranski Gyula mellett foglaljon állást, akinek óriási érdeme az I. választókerület osztatlan állásfoglalása Haller István mellett és akinek évtizedes,, önzetlen, nagy munkáját a keresztény irány S és a kerület érdekei mellett okvetlenül honorálni akarják azzal, hogy a kerület képviselőjévé megválasszák. Baranski mellett foglalnak állást a régi Szabadpolgári Kör tagjai és a kerületi keresztényszociális gazdasági párt legtöbb tagja, akik érdemdús vezérüket minden áron a nemzetgyűlésben kívánják látni. | Baranski eddig elhárított magától i minden politikai szereplésre vonatkozó felhívást, de a polgárság akaratának impozáns megnyilatkozása elől nem fog kitérhetni. * Csilléry András érdekében is erős mozgalom indult meg a kerületben és ennek — ahogy más oldalról értesülünk — Wein Dezső dr., a ! párt központjának ügyvezető elnöke, Hosszú István, az I. kerületi párt- szervezet ügyvezető elnöke, Láng József igazgató, dr. Szabó Árpád, titkár, állanak, mint akik elejétől fogva ellenezték egy nő jelölését és ! azt vallják, hogy a kerületi választmány, mely Slachta Margitot jelölte, már összetételénél fogva sem lehetett illetékes a jelölésre. 500 aláírással ellátott memorandumot nyújtanak be a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja elnökségéhez. A Magyar Asszonyok Nemzeíi Szövetségének politikai osztálya is támogatja dr. Csilléry András jelöltségét. * A Krisztinavárosi Kaszinó tagjai között, akik az I. választókerület területén laknak, mozgalom indult meg Perczel Béla jelöltetése érdekeben és legközelebb ez ügyben értekezletre hívják a párt tagjait. * Hire jár, hogy jelölni fogják a kerületben Wekerle Sándort, S zentirmay Ödönt és a volt képviselőt, Szigeti Jánost, akinek nagy pártja van ma is és főleg a Tabán áll mellette. Továbbá Franke János, a radikális keresztényszociális páti jelöltje és fellép Török Elemér is, az antiszemita párt jelöltje. * Az Antiszemita Párt elnöksége részéről felkérettünk az alábbiak közlésére: A zsidóállam bukása után elnökünk, Török Elemér, mint Ébredő- vezér, lázas energiával támadta a destruktív elemet és szította a keresztény fellángolást, tollal, szóval s erőteljes akciókkal, míg végre betelt a mérték. Miután a Lovászy- pártba vezetett deputáció élén /e-
