Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-03-06 / 639. szám
3 BUDAI NAPLÓ 3 .leplezte Garami Ernőt, mint Kun Béláék cinkosát és felszólította Lo- vászyt a félreállásra, a románokkal elhurcoltatták, hogy ártalmatlanná tegyék. Ö azonban megszökött, az akkori kormány tanácsára Dunántúlra menekült, ahol — a tapolcai kerületben — a keresziényszociális párt hivatalos jelöltje volt. Távol létében (mely idő alatt sem a kerületében tartózkodott, hanem egyesülete érdekében és a keresztény- szociális párt jelöltjei érdekében végig agitálta Dunántúlt) azr ellenség jól bevált szokása szerint a rágalmak pergőtüzét indította ellene. Természetes, hogy úgy az Ébredő Magyarok Egyesülete, mint a keresztényszociális párt a legtiizetesebb vizsgálattal felelt a támadásokra. Az j Ébredő Magyarok Egyesülete ekkor a következő átiratot küldte a kérész- tényszociális pártnak: Másolat. Ébredő Magyarok 510/919. Egyesülete szám. Tárgy: Átirat a Keresztény Szociális Pártba Török ügyében. A keresztény szociális gazdasági párt Vezetőségének Budapesten. Török Elemér érdemes tagtársunk -^llen legutóbbi hetekben a keresztény magyar szervezkedést rossz szemmel néző körökből olyan tendenciájú rágalomhadjárat indult meg, mely hozzánk is eljutván, vezetőségünket arra késztette, hogy agy tagtársunk, mint egyesületünk erkölcsi jóhirének érdekében ez ügyben a legszigorúbb és legtárgyilagosabb vizsgálatot indítsuk meg. E vizsgálatunk befejeztetvén, tagtársunk személye teljes tisztaságban áll a vizsgálatot vezető bizottság és az egész választmány előtt. Török Elemér, ki őskeresztény család . sarja, kora ifjúságától fogva a keresztény ügy szolgálatában állott és hogy őt e harcában sebek érték: ez neki csak dicsőségére szolgálhat és alkalom arra, hogy mindnyájunk szeretetét és tiszteletét személye iránt még inkább növelje. Midőn megállapíthatjuk, hogy előttünk kétséget kizárván bebizonyosodott a galádsága és igaztalansága mindama vádaknak, melyeknek bevallott célja volt őt, keresztény ügyünk bátor harcosát szent hazánk porondjáról letaszítani, nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy mindezt a t. Párt- •vezetőség tudomására hozzuk, annyival inkább, mert tudjuk, hogy közös ellenfeleink tagtársunk elleni rágalmaikat a Keresztény Szociális Pártba is be- irányították. Kérjük egyben a t. Pártvezetőséget, hogy tagtársunknak az ő bátorságának és akcióképességének a közös ügy érdekében minél tágabb teret biztosítani méltóztassék. A választmány nevében : Budapest, 1919. október hó 11-én. Dr. Fodor Gyula s. k., ' főtitkár. Kérjük még a következő okirat i közlését: Másolat. A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysága. 133.93/1919. Bizonyítvány. Török Elemér, sárvári születésű, 33 éves, róm. kath., hírlapíró, önigazoláshoz szükséges erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelmére hivatalosan bizonyittatik, hogy itt tartózko- ' dása alatt 1908-ban a budapesti kir. törvényszék által rágalmazás miatt elitéltetett. Más bűntettért, vagy vétségért büntetve nem volt. Budapest, 1919 október 16-án. (P. H.) Koháry, rendőrfőtan. (Tudniillik 4 "ök Elemér 19 éves | kezdő hírlapíró uorában feljelentés- í ben és nyomtatásban leleplezett egy j . zsidó panamát. Állításainak egy ré- ! szét azonban a tanuk egy része a Tárgyaláson már nein igazolta.) A keresztényszociális párttól, mely saját reputációja érdekében szintén lefolytatta a vizsgálatot, szintén ak- ceptábilis elégtételt kapott Török Elemér, ki — miután hasonló természetű támadásokkal szemben ilyenformán immunissá vált, a Keresztény Nemzeti Egyesülés kebelében múlt év október havában megalapította az Antiszemita Pártot, azzal az intencióval, hogy a közös ügyet a keresztény irányzat vezetésébe beilleszkedve, azzal harmóniában szolgálja ... így érkezett el pártunk decemberi nagygyűlése, melynek határozati javaslatát még a Keresztény Nemzeti Egyesülés egyik miniszteré- j vei való megbeszélés alapján készítette el Török Elemér. Tekintettel azonban arra, hogy a Népszavánál a gyűlés napján történt népitéiet miatt Huszár őt tette felelőssé, bejelentette kilépését arra az időre, mig a keresztény irányzat vezetése más kezekbe nem kerül. Azóta az egyesülés keretén kívül, de a legideálisabb, a megalkuvást nem ismerő keresztény programrn keretén belül harcol pártunk, melynek Isten és ember előtt joga és kötelessége igazságát bevinni a nemzetgyűlésbe a nemzet céljáért: a teljes tisztogatásért. Annyival inkább megdöbbentő és érthetetlen, hogy ugyanazok a támadások, melyek annak idején a destruktiv oldalról intézteitek, most keresztény oldalról érik elnökünket, éppen arról az oldalról, mely tudatában van elnökünk idealizmusának és intaktságának. Le keli ebből vonnunk a konzekvenciákat és ki kel! jelentenünk, hogy amennyiben azonnal nem szűnnek meg ezek a kinyomozhatatlan leshelyekről irányított mérgezett nyi- lazások, kénytelenek leszünk a személyeskedésre vonatkozó elveink ellenére cselekedni. A magyarországi Antiszemita Párt. Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d. u. 3—4-ig I., Bors-utca 24. ide cimzendő minden levél. Telefonunk a nyomdában: 24-77. Ä Budai Napló ügyét szeretettel karolta fel olvasóközönsége és újabban mint alapító tagok járultak a lap íentartási költségeihez: herceg Hohenlohe Clodvigné biztatóan kedves sorok kíséretében és gróf Eddsheim- övulay Lipót 3000 koronával, újabban ismét gróf Karátsonyi Jenő, gróf Károlyi Imre és Nemes Antal püspök 1500 koronával. Ezenkívül egy ismeretlen, a lap régi olvasója, 1000 koronával, de l ékünk minden pénznél értékesebb levél kíséretében, amelyben kifejti, hogy eddig a budai lapok félreértették hivatásukat és a napilapok témáját képező, Budát nem érintő kérdésekkel foglalkoztak és a budai eseményeket csak utólag, legtöbbször a napisajtó hírei nyomán regisztráltak. A Budai Napló az egyetlen, mely folyton uj budai i í eszméket vet fel, előkészíti azokat í | és kizárólag budai ügyekkel foglal- j ko/ik magas irodalmi nívón, pártat- | lan igazsággal és külön tanulmányra valló tudással. Köszönettel nyugtázzuk itt a jóleső elismerést és az alapítók anyagi j hozzájárulását. Az Újlaki kath. autonómia, mely már a kommunizmus alatt, júniusban megalakult, február hó 29-én tartotta ezidei közgyűlését. Az 1400 tagból álló (8000 katholikus van Újlakon) egyházközségből kevesen alig százán jelentek meg. Az újlaki administrator mint egyházközség elnöke lelkes szavakban rajzolta az egyházközség megalakulását, mikor a papság és a templom gondozását a hívők magánérdekének nyilvánították ki, s mégis összeállóit vagy 1800 ember, hogy vallásához híven för.- tartsa templomát és papjait. Ebből az 1800-ból később a kommun leveretése után 400 kivált, fölöslegesnek tartván szerepét, a mikor ismét kegyuraság alá került a templom. Ennek ellenére az egyházközségi adó rendesen befolyt, mely havonkint körülbelül 4000 koronára rúg. Ebből és a város dotációjából, összesen 6000 koronából áll a templom jövedelme, mely az épületek föntartására fordittatik. Bizony édes kevés. A titkári és pénztári jelenték közfelkiáltással elfogadták. Meglepetés volt azonban az oktroyszerü tisztujitás. A templom kapujára kiszögezett listát egy kézfordulásra elfogadottnak nyilvánították, ami a jelen voltak nagy részénél némi visszatetszést szült. Slachta Margit az I. választókerület Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának hivatalos jelöltje. Kassán született 1884 szeptember 18-án. Régi lengyel nemesi családból származik : atyja zadjelí és nádasi Slachta Kálmán, anyja saárosi Saárosy Borbála. Kitűnő nevelésben részesült. Tanulmányait Kassán és Kalocsán végezte. Külföldi utat tett. Svájcban, Olasz- és Németországban. A győri polgári iskolában tanított, azután Budapestre került és a Csalogány-utcai állami képzőben is működött, majd állásáról lemondván, egészen a szociális munkának szentelte minden idejét. Ezen a téren hozta össze útja újra Farkas Edith- tel, akinek a Szociális Missziótársulatra vonatkozó eszméit elsőnek értette meg és első követője lett. 1908-ban megalakult a Szociális Missziótársulat, melynek első tagja ő volt. Mint a „Magyar Nő“ cimü keresztény nőmozgalmi hetilap szerkesztője, a női választójog harcosává szegődött. A Károlyi-rezsim alatt nem egyszer testi épségét is kockáztatta a szociáldemokraták ellen való keresztényszociális küzdelemben. A keresztény női tábor öt ismeri vezérének. Három egvfelvonásos színdarab kerül színre e hó 7-én este 6 órakor az „Anonymus“ műkedvelő színpadon, mely az „Első Budapesti Általános Munkás Zene-Egyesület“ kebelében alakult a Budafoki-uton. A „Végrendelet?“ cimü azután „Nem jut eszébe“ cimü, ahol Vukovics Giziké is föllep és végül „A Boudoirok királya“ cimü játék, a főszerepben Tolnai Mariskával. A M. Ö. V. E. estjén üdvözte Buda közönsége először az ország kormányzóját a budai Várszínház ódon falai között abból az alkalomból, hogy a Magyar Országos Véderő Egyesület a fővezér és kormányzó tiszteletére, ott ünnepi díszelőadást rendezett. Az ami a színpadon történt egy szinpompás, izig-vérig magyaros képet nyújtott abból a szép múltból mely mindnyájunknak oly kedves s a amelynek nyomdokain haladnunk kellene a bizonytalan jövőben. A MOVE fiatal gárdája az előadás keretében oly tökéletes műélvezetet nyújtott amit műkedvelők csak nyújtani képesek. Művészi tökélyre emelte az est színvonalát Odry Árpád, Jászai Mari és Császárné Alszegi Irma gyönyörű előadása. A műkedvelők előtt is i meghajtjuk a.zászlót és rájuk hintjük az elismerés virágait a Szibériában sínylődő magyar véreink nevében a kiknek hazaszállításai érdekében az előadást rendezték. Endrődi Béla fejtett ki elismerésre méltó és nagy munkát a rendezés körül. Az estélyen megjelent Hotly Miklós fővezér és kormányzó egész családjával. A színház bejáratánál Latabár Károly gondnok üdvözölte. A páholyokban s a nézőtéren ott láttuk Buda és a magyar társadalmi j élet kitűnőségeit, a kik adományaikkal tekintélyes összeget juttattak a jótékony célra. Függőben maradt egyelőre a „Virányos- kútvölgyi" és a „Buda hegyvidéki" egyesületek fúziója, mely a Perczel Béla elnöklete alatt február hó 28-án tartott választmányi ülés egyik főpontja volt. A „hegyvidéki" egyesület ugyancsak Perczel elnöklete alatt március hó 1-ére hívta össze tagjait választmányi ülésre és elhatározta, hogy a „virányos-kútvölgyi" egyesülettel, a Kossuth Lajos asztaltársasággal és a Pasaréten létesített közművelődési egyesülettel együttesen ünnepli meg március hó 14-én vasárnap délután 4 órakor Budagyöngye helyiségeiben a szabadság harci emlék napját, március idusát. Nagycsiitörtökön rendezi a Budai Dalárda nagyszabású egyházi hangversenyéi a Városi Színházban, mely alkalommal előadja Wagner Richara világhírű müvét, az „Apostolok vacsoráját“ és Volkmann Róbert D-dur miséjét a filharmonikusok Cuts zenekarának kíséretével. A nagyszabású zenei esemény iránt Pesten is nagy az érdeklődés. Dísztagok ünneplése. A „Dalkoszoru- Dalfüzér“ egyesült dalárdának választmánya a titkár előterjesztésére Kontra Aladár és Schieszl Henrik nemzetgyűlési képviselőket disztagjául választotta meg. Az erre vonatkozó díszoklevelet egy nagy obb küldöttség élén Tóth Ferenc ügyvezető elnök, már átadta Schieszl Henriknek, aki a küldöttséget otthonában vendégül látta. E napokban adják át Kontra Aladár kerületi képviselőnek is a díszoklevelet szerenáddal egybekötve. A két művészies kivitelű díszoklevelet Pakoss Ferenc rajzolta gondos művészettel. Török Elemér első programm- beszédét e hó 7-én, délután 725 órakor mondja el a Koronaőr-utcai iskola tornatermében. Gazdát csereit a budai Vigadó étterme, a mennyiben magához váltotta azt Jäger Ignácz, a „Zöld-hordó" vendéglő volt tulajdonosa 180 ezer koronáért. Üdvös fordulat előtt áll a zugligeti egyházközség ügye. A feloszlatott i autonómia tagjai e hó 14-én gyűlésre jönnek össze, melyen a volt elnökség beszámol eddigi működéséről és lemond. Az újonnan választott elnökség pedig igyekezni fog az elejtett fonalat felvenni az egyházi hatóságokkal, amelyek jóindu- l lata biztosítva van. A volt felfüggesztett plébános, Kőrössy Endre, Prohászka Ottokár jóvoltából a Remetekertvárosi plébániára van kiszemelve, amely hirt örvendetes megnyugvással vették tudomásul hívei. Az Elit fiuk társasága által február 12-ére tervezett Jelmezes íáncestélyt március hó 13-án szombaton este 7 órakor tartják meg a Hí. kér. Korona Vigadóban.
