Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-12-25 / 629. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 nak tartják magukat a Tiszáknál és UgTonoknál, nincs okunk két­ségbe £sni, sem a haza sem a ma­gyarság állapotán. Egyebekben a kálvinista ember alkalomszerű karácsonyi énekével (63-ik dicséret 2.) zárom soraimat, mely szerint: „Békesség legyen földön embe­reknek ! És jóakarat mindenféle népnek és nemzetségnek.“ Óbuda, 1919. dec. 22. Hazafias üdvözlettel Szilágyi Károly. H búdat forradalom. — Az ellenforradalom aknája. — Hiába ! Mégis csak Buda volt az, mely fordított a haza sorsán. Az ellenforradalom itt született, itt nőtt naggyá és akik csinálták túlnyomó részben budaiak. Azaz, hogy mind­nyájan budaiak, csakhogy néhányan közölük véletlenül Pesten laknak. Itt alakult meg a forradalmi „vezér­tanács“ mely tagjait az alábbi ok­mánynyal igazolta, melyen egy­másért álltak jól az alólirók. Pékár -Gyula a vörös fogságból kiszabadülva Budára jött elszánt férfiakat keresni és Baranski Gyu­lával, Csengery Gézával itt tervez­ték ki a merész lépést, mely kicsa­varta a hatalmat a nemzetköziek kezéből és visszaadta azt a magyar polgárságnak. A nevezetes okmány, melyet Csen­gery Géza hajóskapitány engedett át nekünk közlés céljából, igy szól: Magyar forradalmi vezértanács Budapest, 1919. aug. 1. Mint a magyarországi kom­munista rémuralom letörésére megalakult forradalmi vezérta­nács „20-as bizottsága“—iga­zoljuk, miszerint Csengery Géza hajóskapitány ur (Kapás-u. 12.) vezértanácsnak tagja volt, az ellenforradalmat teljes erejével támogatta, a cselekmények irá­nyításában résztvett s minden ténykedésünket még életének kockáztatása árán is minden­kor kész volt elősegíteni. A magyar forradalmi vezér­tanács 20-as bizottsága: Bleyer Jakab, Papp Géza, Garay Ká­roly, Baranszki Gyula, Mala Béla, Mihály Dénes, Csengery Géza, Nagy Béla, Rajbély Iván, Fehér János, Pékár Gyula, Geher Gyula, Volkenberg Gyula, Nagy Dezső, Thomka Endre, Berentés László, Hentz Fe­renc, Nagy Lajos, Molnár Imre, Battlay Geyza. Még a szovjet-uralom idején szer­vezkedett a társaság és a junius 24-iki ellenforradalom, amikor a monitorok elindultak a nemzeti lobogó alatt Hungáriában fészkelő szovjet ellen — már belejátszott erősen a kezük és Csengery Géza neveltje Müller Lajos lőtte moni­torjáról a szovjetházat. Ez volt a forradalmi vezértanács első ténykedése. Három látogatás. I. A képviselőházban. Mély megilletődéssel vettem át a meg­bízást néhai Hódy Gyula volt országgyű­lési képviselő özvegyétől, hogy a képviselő­ház háznagyi hivatalában adjam át annak a fióknak a kulcsát, amely az ülésterem­ben elfoglalt helyéhez tartozott. Záborszky háznagyi segéd mellém ad egy terembiz­tost, lépteink zaját felfogja a vörös süp­pedő szőnyeg s benyitva a terembe, ab­solut csend fogad. A bársonyszékek pi­hennek, a padsorok üresek. Átmegyünk a balközépre s hamarosan megtaláljuk a 91. számú fiókot. Ki sem kell nyitni, félretolva az ajtócska és nincsen benne más, mint egy kommunista füzet, cime: „Az alkoho­lizmus." Ezt hagyták ott a „vörösök 1“ — Busán jövünk ki a teremből, melyben nemzeti nagyságunk pihen. Szegény, jó Hódy Gyula, aki 1906-ban Zsombolyán megbuktatta Csekonichot, a saját több- százezer holdas dominiuma fészkében s legutóbb a Sághy Gyula volt kerületét: Somorját képviselte, — bizonyára nagyot ütött volna öklével a fiók tetejére — ha élne 1 Sajnos, a diktatúra bukásának haj­nalán tüdőgyulladás támadta meg s bár erős szervezetű, atléta alak volt, — a kom­munizmus alatt szenvedett gyötrelmek szi­vét annyira elgyöngitették, hogy a kór 46 éves korában legyőzte. — És ő, ki egész életében mint újságíró tollal és mint kép­viselő szóval lelkes harcosa volt a magyar nemzeti eszmének, hűséges fegyvertársa gróf Apponyi Albertnek, nem részesült ab­ban a szerencsében, hogy vezére jelen lehetett volna az augusztus 19-iki végtisz­tességén, mert távol volt a Hazától 1 Ben­nünket budaiakat annyiban is érint a do­log, mert úgy Szebeny, mint Hegedűs vá­lasztásakor is Hódy hozta át Apponyit az I. kerületbe és mindenkor lelkesen dolgo­zott a budai érdekekért. II. Hollánéknál. Talpig gyászban, könnyekkel szemében fogad a Pauler-utcai családi házban özv. Hollán Sándorné. Szava sincsen, csak né­mán nyújtja kezét a régi ismerősnek. Eb­ben a lakásban minden az elköltözött csa­ládfőről beszél, akit a terroristák éjnek idején ragadtak ki szerető családja köré­ből és orvul megtámadva, aljas módon végezték ki fiával együtt. A néhai állam­titkár közbecsült egyéniség volt itt a Krisz­tinában, mindenki ismerte és tisztelettel, szeretettel övezte egyszerű, puritán élet­módjáért, szeretetreméltó modoráért és páratlan jó szivéért. Rettentő megtévelye- dése az emberi léleknek, hogy a kommu­nista házfelügyelő mindazt a jóságot, amit a Hollán család révén élvezett, azzal há­lálja meg, hogy ellenük izgat és halálos besúgójukká válik. — Mégis, mintha az özvegy nagyasszony vonásai fejeznék ki az igazi kurzust: végtelen szeretet és oda­adás családjáért. Ez az ő megnyugvása és talán az is, hogy most a budaiak ragasz­kodása mind ő felé irányul, hiszen neki van szüksége vigaszra ... III. A tanítóképzőben. Mikor Egerben a szemináriumban együtt voltam papnövendék Borhy Sándorral, nem képzeltük volna, hogy csendőralezredes létére ilyen érőszakos módon válik meg az élettől. Még kevésbé Ferry Oszkár csendőraltábornagy, a kiváló vivóbajnok és a deli termetű Menkina. Közismert tény, hogy milyen válogatott kínzások közt vé­gezték ki őket a preparandia pincéjében. Nemcsak mert kiváló férfiak voltak, de még hozzá budaiak, I. kerületbeliek már régen. Mindnyájunknak ökölbe kell zárulni a kezünknek, valahányszor a Mozdony­utcai prepa épületre gondolunk. Vigasztaló csak az, hogy mindig a mártírok poraiból hajtanak ki a legerősebb szálak, melyek a nemes eszméhez fűzik az utódokat. Esthajnalba borul a látóhatár, mire el­hagyom az épület félkörben futó lépcsőit és a kelő hold sarlója mintha három vér­tanú alakját sugározná körül. Csendesen állnak egymásmelleit: Ferry, Borhy, Men­kina ... Tudósító. Választások. Ismét nők az alkotmányban. - Pártok a pártban. — Új nevek. - Kinevezett jelöltek. — Általános tudnivalók. Még alig indult a választási harc és már is elfajult. Ott a hol erősek az ellentétek, a hol a harcnak nem elvi, hanem személyi éle van, — olyan mederbe kezd terelődni a vias- kodás, a hol a politika piszkos vizeit keverik. Jelenti tudósitónk, hogy a rend­őrök tetten értek egy hölgyet, a ki a Percei párt plakátjait tépte le a falakról a hegyvidéki III-ik válasz­tókerületben. Megindították ellene az eljárást nem csak kihágás miatt a rendőrségen, hanem fegyelmi el­járás is a fővárosnál a hol mint tanítónő alkalmazásban áll. A nagy viaskodás közben álljunk meg itt egy szóra. Nem okoljuk ezért az ellenpártot, mert nem hisszük, hogy a választás sikerét attól vélné függővé tehetni, hogy melyik jelölt­nek van kint hosszabb ideig több plakátja ? Bizonyára azzal is tisz­tában van az ellenpárt vezetősége, hogy a plakátok, letépésével az ellen­fél jelöltségét nem lehet letépni. Hogy azonban mégis akadt, a kit ennyire elragadt a szenvedélye, an­nak csak is valami alantjáró agitá­ció lehet az oka, mely megzavarta a — választási harcban most elő­ször résztvevők — hölgyek, gondo­lat világát. De árt a nők ügyének is ez az elfajulás, mert a női válasz­tójog ellenzőinek szolgáltat igazsá­got, a kik azt hirdették, hogy nem való a nőknek a politika. A III-ik és IV-ik választókerület már eleinte is nő-jelöltek nevével ment a harcba s úgy látszik, ebben a két kerületben még sok vizet zavarnak majd a nők. * Eddig csak a Keresztény Egye­sülés Pártja hozta nyilvánosságra az ő hivatalos jelöltjeit Budapesten, de már két kerületben az anyapárt­ból magából vált ki egy-égy csoport és állított ellenjelöltet. így a III-ik választókerületbe Iártér ellen Perceit, — a IV-ik kér. Samassa ellen Kiss Menyhértet. Most még hátra vannak a többi pártok, a melyek szintén közölnek majd hivatalos listákat és olyan helyen is állítanak ellenjelölteket, a hol azt ma legkevésbbé várják. Értesülésünk szerint a szociálde­mokrata-párt. Budán 3 jelöltet ál­lít, a kisgazda-párt 1-et, a nemzeti demokraták szintén kettőt és a volt munkapárt szintén egyet. Megmozdult a kézmüiparosság is és gyakori az óhajtás, hogy saját véréből való jelölt mellé sorakoz­zék. így került a jelöltek sorába az I. kerületben függetlenségi anti­szemita programmal Lukács János vendéglős, aki bravúros népszónok és régebben viselt Kossuth-szakálla révén kis Kossuthnak nevezik. A Vízivárosban pedig Németh József iparospárti programmal. A budai királyság pártja első ér­tekezletén vasárnap délelőtt Budá­nak csaknem minden körzete kép­viselve volt. A napirendet a szer­vezkedés kérdése foglalta le és ab­ban állapodott meg, hogy Buday nyug. csendőrezredesnek ajánlja föl a szervező-bizottság elnökségét. Szász Béla dr. azt indítványozta, hogy a párt állítson minden budai kerületben jelöltet és a Vízivárosban jelölje Viraág Bélát, lapunk felelős szerkesztőjét, amely indítványhoz az értekezlet lelkesen hozzájárult. A szervező-bizottság legközelebbi értekezletét vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartja a budai Vigadó kávéház nagytermében, amikor a tisztikart választja meg. * Erős mozgalom él és növekszik Újlakon, mely „los von Altofen !“ jelszóval külön kerületté szeretne kialakulni a vele szervesen össze­függő Rózsadombbal együtt. Az el­hanyagolt Újlak jövendő fejlesztése érdekében országos jelentőségű je­löltet szeretnének, akit egyhangúlag választanának meg. Azt hisszük azonban, hogy itt lekésték a vona­tot az újlakiak és, kénytelenek lesz­nek megalkudni Óbudával. * Híveket és jelölteket keresett Bu­dán az „Ipartestületek Orsz. Szö­vetségének politikai pártja is, de nem sok szerencsével. A párt elnöksége egyszerűen kinevezte az ország va­lamely kerületébe jelöltnek a jól ki­választott iparost, ami talán sok esetben hatott is, de nem esett a mandátumos verembe Máté István, az I. kér. Iparps-kör elnöke, akit a szigetvári kerületbe neveztek ki. — Máté nem vállalta a jelöltséget azzal a megokolással, hogy a párt hátte­rében nem lát eléggé megbízható nemzeti és keresztény elemet. * A budapesti III-ik választókerületi keresztény nemzeti egyesülés pártja f. évi december hó 27-én délután 5 órakor a Vérmező-ut 1-3 szám alatti jégpályacsarnokában nagygyű­lést tart, mely gyűlésen beszélni fog Haller István vallás- és közok­tatásügyi miniszter, Steier kormány- biztos és Dr. Virter László, akit ezen a gyűlésen Haller István az országos párt jelöltjének fog nyil­vánítani. / Értesítés! Saját boraim kimérésére BORPINCÉT nyitottam : II., Jégverem-u. 8. sz. alatt. Tisztelettel: Juhász András.

Next

/
Thumbnails
Contents