Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-03-16 / 617. szám
BUDAI NAPLÓ 2 PdrtmozflalmafL — Nehéz baráíkozás. — Uj pártok. — A Budai Blokk legközelebbi értekezlete március hó 17-én este 7 órakor lesz a Krisztinavárosi Kaszinó helyiségeiben : I. Bors-u. 2. * A belvárosi függetlenségi Károlyi-párt helyiségeiben találkozott először a három budai kerület a három pesti kerülettel, de már az első megbeszélés is azt bizonyította, hogy Buda nagyon távol esik Pesttől. Nehezen fog menni a baráíkozás, még nehezebben a megegyezés. A felfogásokban rejlő nagy különbséget jellemzi az egyik fiatal politikus és pestiből most hirtelen budaivá vedlett uj óbudai korifeus felszólalása, aki egyszerűen letagadta a Dunát. Nincs. És ha van, akkor se számit. Nem elválasztó vonal. S igy Óbuda, ha a budai íestvérkerületekkel nem tud megegyezni, — a pestiekkel fog haladni és azok javára dönti el a jelölések számát. A Budai Blokk egyik képviselője azután megmagyarázta neki, hogy még Párisban is, ahol nemzeteket választottak el most egymástól, gondos figyelemmel vannak olyan elválasztó vonalakra, mint a Duna, hogy ne volna tehát föltétlenül elválasztó vonal olyan szűk helyen, mint Budapest, amelynek népei évszázadokon át külön fejlődtek s csak ötven éve kalapálták őket eggyé. Vagy talán az óbudai tönkrement kis szőlősgazdákat, akik most a hajógyárba, dohánygyárba járnak dolgozni, — egy kalap alá lehet vonni a Lipótváros pénzkirályaival? Talán a tabáni galambnevelő viskótulajdonos egyszőrü a belváros bérpalotáinak uraival ? — Még ha a kelen- föld beszélne igy, érthető volna. Ott folytatódik Pest. De aki átkerül Budára lassan átalakul, mert itt más a levegő, más az erkölcs és egészen más*— a politikai érintkezés modora. A Kelenföld jelölt! Ünneplő hangulatban jöttek össze vasárnap a kelenföld-lágymányosi függetlenségi Károlyi-párt szervező bizottságának tagjai, a kelenföldi társadalom vezetői, a kaszinó helyiségében, hogy az uj és a nagyarányú fejlődés küszöbén álló kerület számára olyan jelöltet állítsanak, akit szivesen fogad a kis polgár, a munkás és az értelmi osztály egyaránt. Timon Ákos betegsége folytán Bacsa András nyitotta meg mint elnök az értekezletet. A régi táblabirák nyugodtságára és hazafias bölcsességére emlékeztető jelenség ez a tipikus magyar ur, aki utalt a politikai helyzetre itthon és a nagyvilágban, a körülöttünk folyó társadalmi átalakulásra, melynek uj kereteibe zökkenések nélkül aligha tud a régi társadalom elhelyezkedni, a polgárság különféle aggályaira és a kerület számos szükségletére, melyek mind egész embert követelnek s mint ilyent Becsey Antalt ajánlotta jelöltnek. A jelenlevők felállottak és éljenezve üdvözölték Becseyt, akinek lehet a kerületben ellenfele, de ellensége nincsen. A lelkes tüntetés csillapultával Becsey Antal megköszönte a kerületben megnyilatkozó bizalmat, utalt a saját életére, mely mint a nyitott könyv fekszik a kerület polgársága előtt és szivesen fölajánlotta szolgálatát a közérdeknek. Felszólált még lapunk felelős szerkesztője és történeti visszapillantást vetve a magyar nemzet több ezer esztendős történetére, a világkultúrára való befolyására, a jövőben való hivatottságára, ami abban is nyilvánult, hogy kellő időben mindig a megfelelő embert állította a veszélyeztetett helyre a sorsunk, — most is, amikor a gazdasági kérdések egész sora vár megoldásra, ezekben a kérdésekben európai nívón álló, honszerelemben izzó, szociális gondolkodású egyéniséget állított Becsey Antal személyében a politikai küzdőtérre önállóan most először lépő kelenföldi kerület vezéri helyére. A sois kedvező küldetését látja a jelölésben, mely nemcsak Kelenföldnek, de az országnak is díszére és hasznára lesz. A szervezőbizottság az ünneplő hangulatban történt jelölés után, átalakult intézőbizottsággá és elhatározta, hogy rövid időn belől nagygyűlésre hívja meg a kerület polgárságát és felkéri Becseyt, hogy programmját ott fejtse ki. A választás kérdése Kelenföldén ezzel szerencsésen el van intézve. * A budavári I. választókerület függetlenségi Károlyi-pártjának választmánya e héten tartott ülésén a választásokkal kapcsolatos teendőket beszélte meg és végleg döntött a pártiroda kérdésében, mely eddig dr. Uhlmann Lajos irodájában volt. A páríiroda uj helyisége ezentúl L, Krisztina-tér 1. alatt az emeleten van és a hivatalos órákat tart a párt délután 4—6 óráig. A női választók szervezése is erősen halad és buzgón látott feladatához a legutóbbi nagygyűlésen megválasztott elnökség, amelynek mint társelnöknők tagjai: Bors Istvánná, Bugala Edéné, Dubasie- vicz Nándorné, Eigel Károlyné, Engel Aladárné, Erdősi Jenőné, Gamauf Gézáné, özv. Gamauf Gyuláné, Himpfner Béláné, Janko- vich Jánosné, Jely Jánosné, Ked- vessy Edéné, Keömley Nándorné, Kenézy Zoltánná, Klassohn Gyuláné, dr. Konja Istvánná, Lász Károlyné, Lekky Istvánná, dr. Lőwengard Jánosné, Máté Istvánné, Nagy Malvin, Pakányi Ferencné, dr. Papp Vilmosné, Pathó Istvánné, Pejtsik Károlyné, Petrich Mártonné, Radnay Árpádné, dr. Ripka Ferencné, Stark Ferencné, dr. Sümeghi Lászlóné, Szatala Emilné, Szőke Adolfné, Szűcs Istvánné, Vásárhelyi Lajosné. * Vasárnap délelőtt gyűlésre hivta az I. kerület női választóit a Lovászy-párt, ahol többen szólaltak föl, de — mert a nők csekély számban jelentek meg, — elhatározta, J hogy legközelebb újabb gyűlést hiv egybe. Újlakon a megszervezett Lovászy-párt e hó 12-én értekezletet tartott, mely alkalommal Schubert Sándort jelölték s ezt csütörtökön egy nagyobb számú küldöttség hozta a központi pártvezetőség tudomására. Túlzsúfolt elöljáróság. — A várbeli elöljáróság áthelyezése. — Régi óhaja a tulnagy I. közigazgatási kerület polgárainak, hogy a régi budai városházán elhelyezett I. kerületi elöljáróságot hozzák le a várból és helyezzék el hozzáférhető helyen. A kerület 100.000 polgára közül alig 4000 lakik a Várban és igy méltányos, hogy ne 96 ezer ember járjon föl a hegyre, hanem a 4000 jöjjön le a völgybe. Csakhogy ez a gyakorlati követelés nem tudott megküzdeni a tradícióval. A központban hallani sem akartak az áthelyezésről, holott a hely már annyira szűknek bizonyult, hogy ez már a közigazgatás rovására ment. Két-három referens egy szobában dolgozik és egymást zavarja. A műszaki osztályon is tarthatatlan a helyzet, ahol két szobában öten dolgoznak j s mig az egyik a felekkel tárgyal, a másik tervez és számol. Legutóbb pedig ide helyezték el Bartus Gyula érdemes iskolai igazgatót is mint iskolai előadót, akinek már csak J olyan szoba jutott, amelynek ablaka az illemhelyre nyílik. Terjeszkednie kellene az adóügyi osztálynak is, ahol az uj adókulcsnak bevezetése személyzetszaporiíást kíván, akik számára azonban nincsen hely. A helyzet már tűrhetetlen volt, amikor — mint a színig telt pohár j vizre ráhullott az a csepp, amely- j tői kicsordul — híre jött, hogy az j I. és II. kér. Anyakönyvvezetőséget ! ketté osztják s az uj I. kerületi anyakönyvi hivatalt is a túlzsúfolt elöljáróság házába költöztetik. A helyszíni szemlét a költözéshez a tanács által kiküldött köz- igazgatási analfabéták végezték, akiknek fogalmuk sincs a kerületi elöljáróságok ügymeneteléről. Csak is igy történhetett meg az az abszurdum, hogy a közigazgatással semmiféle kontaktusban nem álló anyakönyvi hivatalnak rendelték a műszaki osztály és az iskolai előadó helyiségeit, — e két osztályt pedig utasították, hogy május elsejére külön épületben keressenek lakást. Holott a műszaki osztály állandó, erős érintkezésben van az elöljáróság minden osztályával s működése közvetlen érintkezés nélkül el sem képzelhető. A tisztviselők méltányolják a polgárság kívánságát, sőt ők maguk sem járnak szivesen a Várba, de most már lehetetlen a rendszeres munka a túlzsúfolt épületben s a bajon mielőbb segíteni is kell. Memorandummal fordultak a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségéhez, amelyben ezeket a lehetetlen állapotokat ecsetelik és kérik, hogy vigye keresztül a tanácsnál e kérdés sürgős megoldását. Kívánságaikat a következőkben foglalták össze: Tegyék át az elöljáróságot a polgárság körébe centrális elhelyezéssel a kerületben. Legalkalmasabb volna a koronaőr laktanya, amelynek őrségét feloszlatják. Itt helyet találna az anyakönyvi hivatal is. Ha ez nem volna lehetséges, akkor a szintén feloszlatott darabont testőrség egyik Attila-köruti házában helyezzék el. Mind a kettő modern épület és csekély költséggel átalakítható az elöljáróság céljaira. A tisztviselők számítanak az I. kerület vezérférfiaira, hogy ezt a méltányos és sok ezer polgárt erősen érdeklő ügyet a magukévá teszik és rövidesen dűlőre is viszik. A tradíció nem tartható fenn továbbra is a közigazgatás rovására. A SZERKESZTŐ TELEFONJA: 129—96. A SZERKESZTŐSÉG NYOMDA! TELEFONJA: 24—77. (csak délután 2 óráig.) 24—77. Szeméthegyekről fertőző port kavar fel a szél, az utcák sarában elakad a szekér. Uj parkok fáit letördelték és a közkertek korlátáit éjjelenkint lefürészelik kapzsi bitangok. Sétányok vaskorlátját elhordják és nincs a népköztársaság fővárosának olyan közhasználatban lévő épülete, ahol még a követ is ne mozgatnák ki a helyéből. A külső részeken gyalogutakat taposnak a téli vetés közé, gyümölcsfákat vágnak ki tüzelőnek és rettenetes mértékben pusztul minden. Legfő- képen az erkölcs. Éretlen suhan- cok összefogódzva, utca széliében trágár nótákat dalolnak, apró gyermekek úgy káromkodnak, mint az öreg kocsisok, belekötnek mindenkibe, köpködnek, piszkolnak, sival- kodnak, mintha ez volna a demokrácia és a szocializmus testvéri együttélésnek a legelső föltétele. A bensőbb, bizalmasabb, fesztelenebb és kedvesebb társadalmi érintkezés hangja eldurvult és szinte csodálkozva kérdjük egymástól, hogy: — Budán vagyunk-e? ami kedves, csendes, udvarias, patriarchális Budánkon, ahol még a rózsabokornak is tompább a tövise és simára, gömbölyűre kopott az utcák éles sarokköve is. Névnapok. A közönséget bizonyára érdekük azok a történetek és hagyományok, amelyek az egyes keresztnevekhez fűződnek s ezentúl külön hirt szentelünk ennek hetenkint. — Kedden, 11-én volt Konstantin napja. A keletrómai birodalom császárjai között több volt s az utolsó is Konstantin. Legérdekesebb köztük az, akit Koproni- mosz melléknévvel tiszteltek, mert csecsemő létére keresztelésekor a szentelt vizet beszennyezte. Képrombolónak is nevezi a történelem. Üldözte a kolostorokat és arra kényszeritette a barátokat és apácákat, hogy egymás közt házasodjanak. Két Konstantin nevű pápája is volt a kath. egyháznak. — Március 14-én, pénteken van Matild emléknapja, aki 1. Henrik német király neje volt és több kolostort alapított. — Nála híresebb a tusciai őrgrófnő, a púpos Gottfried neje, akinek várába, Canossába menekült VII. Gergely pápa, aki ellen IV. Henrik német császár vonult, de meg kellett alázkodnia. Matild minden vagyonát a pápákra hagyta s mert ebben német birtokok is voltak, ez 200 esztendős versengésre adott okot a pápák és császárok között. — A zsidó naptár szerint az 5679-ik esztendő e hetére esik Eszter. Bibliai név és Ahasverus perzsa királynak zsidó származású neje volt. Héberül Hadászának nevezték. Unokahuga volt Mardochai zsidó embernek. Ő hiúsította meg az intrikus Hamán- nak áskálódásait a perzsa birodalomban élő zsidók ellen és ez szolgál a purim ünnep alapjául. A budai tej, amit az áldott hegyvidék fog juttatni nekünk, ma már biztosítva látszik. Az uj „Buda- hegyvidéki Gazdasági Egyesület“ iránt váratlan arányokban nyilatkozott meg az érdeklődés és nemcsak a gazdák, hanem minden rangú és rendit ember keresi általa a boldogulását. Orvosok, rendőrök, iparosok jelentkeztek tagokul . JL
