Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-05-04 / 574. szám
2 2 r panasszal voltak az iskola igazgatók, mert télviz idején nem is lehetett megkövetelni a gyermekektől, hogy mezítláb járjanak az iskolába. Az I. kerületi iskolaszék legutóbbi ülésén ez — is — szóba került és a szék úgy határozott, hogy a cipőket már most kellene megcsináltatni. Ott van a főváros cipőüzeme, mely fejleszthető és akkor idején és jól elkészül a szükséges 30.000 pár cipő. A gyermekfelruházó bizottság már két hónap előtt ily irányban tett előterjesztést, de azért máig sem történt semmi, s ha igy tart, akkor ismét egyes cégek méregdrága szívességére lesz utalva a főváros és ismét hitvány, összetákolt cipőt kap. A gyermek védelmet oly bensőséges meleg szavakkal mondotta első kötelességünknek Bódy, az új polgármester, hogy nyugodtan várjuk szigorú intézkedését ezen a téren is. Nagy ugrás volna, ha az elöljáró választás alkalmával Halász Elemért választanak meg az I. kerület elöljárójává, a ki előtt tizenegyen vannak, köztük Badál Ede előljáróhelyettes is, akit a kerület kíván. Demorálizáló hatása volna az ilyen ugrásnak és a kerületek nem is vállalhatják komoly megfontolás után a felelőséget, hogy érdemes közszolgálat után a jól bevált tisztviselő melöztessék egy ügyesebb kortes, a protekciót jobban fölhasználni tudó, de sorrendben erősen hátrább álló tisztviselő érdekében. A közgyűlés komolyságába vetett hitet ingatná meg az ilyen feltűnően — nagy ugrás. Csalódnak azok, akik azt hiszik hogy a székesfővárosnak már sikerült 80 milliós deficitet elérnie, mert a deficit csak 60 millió. Azért késik a főváros költségvetése, melyet ez évre már a múlt év novemberben - kellett volna a fővárosi törvény ; 90 §-a értelmében benyújtani. Eddig . elnézte a közgyűlés is, a miniszter | is, a ki — tudtunkkal — azonban j már megsürgette. — E deficitnél a vigasztaló egyedül az, hogy körülbelül ily nagy az az összeg is amit háborús kiadások címén az állam köteles megtéríteni a városnak, származván ezek a mozgósítással, kórházak fentartásával és elszallásolá- sakkal járó kiadásokból. A közel múltban ezt könnyedén viselték, pedig itt is rendet kell teremteni. A szegény tisztviselők ügyét sürgette meg a pénzügyi bizottság ülésen Perczel Béla. A fővárosiaknál az a baj, hogy hónapokon át nem töltik be az üresedésben lévő állásokat. 70-80 állás betöltéséről van szó, amit már a múlt év decemberében kellett volna megtenni, ami viszont egy egész sor tisztviselő előlépését vonzotta volna maga után. Ma a tisztviselők nyomorognak, — mondhatná — lezüllenek, várják ezt a néhány garast és szünetel a munka, mert a tisztviselők a clubokkat járják, ahol időt és pénzt pocsékolnak, protekciót hajszolnak és az állandó BUDAI NAPLÓ izgalomtól dolgozni nem tudnak. — Az ideiglenes tisztviselők egy éve várjak a státus rendezés jóváhagyását, mely végre megjött, de a felemelt illetmények nem. Julius lesz mire megkapják. Ezen sürgősen segíteni kell. Pikantériában is volt része a közoktatásügyi bizottságnak legutóbbi ülésén, ahol Kovácsy Andorné tan- testületi képviselő elpanaszolta, hogy a háború rettenetesen lazítja az erkölcsöket. A polgáriiskolák növendékei, 14-15 esztendős leánykák, öten-hatan összebújnak, hetekig nem jönnek az iskolába, de apjuk anyják aláírásával igazolják elmaradásukat s végül kisül, hogy napról-napra a városligetbe mulatnak diákokkal. Azt ajánlja, hogy minden polgáriskolában állítsanak fel egy otthont, ahol a leányok az iskolán túli időben felügyelet alatt tanulnának a leckéiket sétálnának, mulatnák és este igazoltan hazamennének. Legtöbbjének apja nincs, anyja egész nap munkában van s az alkalom szüli — a szerelmet. A könyebb bútorbeszerzés ügyében tett indítványt dr. Krejcsi Rezső, amit a város közgazdasági bizottságában kellő méltánylással fogadtak és Déri Ferencz alpolgármester kijelentette, hogy ezt a fontos ügyet a tanács elé viszi. Az a véleménye, hogy a bútorbeszerzés kérdését a lakásépítő programmal együtt kell megoldani. — A butoruzsora valósággal megakasztja a házasodási*, mert ma csekélyebb fizetésű tisztviselő vagy kezdő iparos nem képes megfizetni a legszükségesebb bútort sem, s ezzel a nemzetfentartás ütőerét vágják el. Megjön az ideje mindennek, és a kik türelmetlenül sürgették mindig a Római fürdő kiépítését, mely áldásos vizénél, világ történelmi környezeténél fogva hivatva van nagy szerepet vinni a budaifürdők között,— azok most már megnyugodhatnak, mert gázgyár fölépítése, az Aranyhegyi patak szabályozása ezt az egész völgymedencét fejlődés képessé teszik. Az óbudai hid fölépítése adja majd meg a lökést, mely a rohamos fellendülést itt is, — mint évekkel ezelőtt a Kelenföldön — megteremti. A gázgyár környéke magától fog benépesedni és a közúti kiépítése a gázgyárig Óbudának külső részét rohamosan megváltoztatja majd A Római fürdő nagy arányú építkezését csakis az anyag és munkáshiány hátráltatja. Mióta a Magyar Folyám és Tengerhajózási R. T. vette át a helyi hajózást, — uj állomás létesült a Római fürdőnél, melyhez jó ut is vezet a tulajdonos Ringer János áldozatkészségéből. Átépítik újjá magát a fürdőbazint és az egész fürdőberendezést, alapos tisztítás alá véve az egész forrás medencét. Május 15-én nyitják meg a fürdőt, mely a Gázgyár telepének természetes, közeli kiránduló helye. Huszonkét milliót tesznek ki ma már azok a korházi ápolási költségek, amikkel az ország tartozik Budapestnek. És ezek egyrésze behajthatatlan, a többi nehezen folyik be a közigazgatási hatóságok lassúsága, erélytelensége miatt. Budapest kórházaiban ápolt betegek 80 százaléka idegen, azaz nem budapesti és ez a szám ijesztően szaporodik, mert most kevés az orvos vidéken és mindenki Budapestre hozza a betegét. Oly rákfenéje ez ami korházi ügyünknek, amelyen csak az állam segithet kórházak sürgős építésével. Pusztít mint a tüdővész a lóversenyjáték dühe és a mi puritán budai polgárságunkat is kezdi megmételyezni ez a kórság. A lóhoz ugyan senki sem ért itt, a lótenyésztésnek sincsenek valami nagy hívei a budai részen s igy egyedül csak a játék, a nyerészvágy viszi a mi embereinket a pesti pályákra. Avval tisztában van mindenki, hogy a mai lóversenynek vajmi kevés köze van a lótenyésztéshez, régebben mint sport szép volt, mint cirkuszi játék utálatos. Egyedül talán az ügető sportnak van befolyása a lótenyésztésre és lehetne a félvér vadászversenyeknek is, melyek számára a versenypályát Budán kellene megépíteni. A játékdüh terjedését pedig megakadályozhatná a kormány azzal, hogy eltiltaná a totalizator kvóták közlését. Az itt látott nagy nyereségek izgatják a tájékozatlan közönséget a, játékra. — És. meg kellene alaposan adóztatni a totalizátört. Most 2% megy a szegényalap javára, ami sehogysem méltányos, amikor a lakás után, tehát a legszükségesebb létföltétel után 33% adót kell fizetni. A 30 millió tottalizatör jövedelemből ez alapon 10 millió jutna Budapestnek. Nálunk azonban minden hazárdirozást favorizálnak a termelő munka rovására. A tőzsdén egy milliárd volt az értékszaporulat és az sincs megadóztatva mint községi adó, — azonban 2 és 1k millió fizet a dolgai után fukozó szegény ember közlekedési adó címén. Itt kellene méltányos, egesszéges szociális politikát csinálni, mert csak a választójogból nem lehet megélni. Pilóta iskolát állít az állam, 14 millió korona költséggel és most keresik hozza a megfelelő területet. Városatyáinknak mindent el kellene követniük, hogy ezt vagy a Kelenföld síkján, vagy Óbuda határában, a Római fürdővel szemben levő sik völgy medencében építsék föl. Sokat nyernének vele s ez egyike azoknak az eszközöknek, melyek idegenforgalmat teremtenek egészen biztosan. Erre pedig szükségünk volna Budán. Segít a lakás hiányon egy praktikus gondolat, mely egyszerű, senkire különös terhet nem ró, kivitele könnyű, a szükséges anyag meg van. A lakásépítő bizottság legutóbbi ülésen arról volt szó, hogy a hiányzó 20 ezer szükséglakás fölépítése mintegy 100 millió költséget hoz a főváros nyakára és akkor is kérdéses, hogy gyors kivitel lehetséges-e, mert tégla nincs és nem is lesz. Tehát valami hitvány pótanyagból kell azokat fölépíteni és a mellett mégis drága lakások lesznek mert a lakbért erősen fölhajtja az, hogy tiz év alatt egyúttal amortizálni kell az épületet, mely tovább úgyis aligha bírja. Mindezeken a gondokon tulteszi a fővárost Becsey Antalnak az az eszméje, hogy minden bpesti ház padlásán építsenek egy manzárd lakást. A fővárosban 17 ezer ház van s igy tizenhétezer lakáshoz jutna a főváros, egyenletes elosztással. Ha adómentes a lakás, a háziúr szívesen felépíti gipszfalakkal, olcsón. — A lakáshiány egy csapásra megszűnnék és ezzel kezdené kormányzását a székesfőváros új polgármestere Bódy Tivadar. Kellemetlenség vár a budaiakra azzal, hogy a főváros kénytelen beszüntetni az omnibusz forgalmat. Szükség van á lóra a szemét fuvarozásnál s ez fontosabb, mert itt csak kényelemről van szó, ott — az egészségről. Szorítani kell a közútit sűrűbb járatokra, mert a propeller járatokat szaporítja a Magy. Folyan. és Tengerhajós R. T. a hogy azt Domonya Mór vezérigazgató készséggel megigérte egy küldöttségnek, mely dr. Bossányi Béla igazgató főorvos vezetése alatt, azért tisztelgett nála, hogy a Gellért fürdő megnyitására való tekintettel a Gellért-téről az Eskü-térre is járassa szép és tiszta csavargőzöseit. Sőt kilátásba helyezte az Árpád-u. Pálffy-téri vonal mielőbbi megnyitását is. — Szerencsés gondolat volt a hajóállomásoknak arab stílusban való építése, ami némi keleti színezetet ad a Dunapartnak. Az omnibuszforgalom megszüntetése ügyében a II. kér. Iparoskör ügyvezető elnöke Váli Gábor az elnökség megbízásából levélben megkereste Kollár Lajost a kerület orsz. képviselőjét és városatyát, hogy a kerület többi városi képviselőjével együtt kövessenek el mindent, hogy é II. kér. e főközlekedési eszköze továbbra is megmaradjon, mert a közúti vasút rendszertelen közlekedése nem elégítheti ki a polgárság igényeit és csak elkeseredést szül. Értesülésünk szerint a kerület bizottsági tagjai küldöttségileg jártak el ez ügyben. ™ Az állatkertben nézzük meg az * < akváriumot » I és a I 5 pálmaházat { | ott szép emléktárgyak jutányos ) j áron kaphatók. * KflTORflI cikkek, katonai alsóruházatok nagyvólasztéka Preissch József I., Hrisztina-tér 3.
