Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-09-29 / 594. szám

XI?. évi.

Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság.

Felelős szerkesztő:

594.

Előfizetése egy évre 24 kor. Egy szám: 30 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24.

j. V-RAÁG BÉLA

szám.

Telefon : 24—77.

Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Minden további centiméter 3 korona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.

í 918szepíember

29.

H magyar Stoa.

Komoran, mint a természet csodás alkotása, szikla szivéből a gyógyulás vizét ontva, fején a citadella töviskoronájával mered elénk a Duna hullámaiból feltörő magyar Sión: szent Gdlért hegye.

Csodás ellentét! Alatta, körülötte egy milliós, nyüzsgő város, az emberi elme és munka modern alkotásaival ; ő maga, homlokán a történelmi idők nimbuszával, de a természet imponálóan egysz-erü köntösében áll előttünk. Mintha hullám- törője lett volna a kultúra terjeszkedésének ; mintha az emberi alkotó zseni, amely nem ismer akadályokat, csak félénken, bátortalanul mert volna közeledni feléje. A szent Gellérthegy ügye a székesfővárosnak és talán a magyarságnak nyílt problémája maradt még ma is.

Nem tudom, örüljek-e ennek az érintetlenségnek, vagy fájlaljam a mulasztást? Mert őrölni való, hogy a magyar fővárosnak ezt a drágakövét hívatlan idők epigonjai nem juttatták arra a sorsra, amelyre annyi más kincsünk jntott. De viszont rosszul esik látni, hogy a természetnek ez a csodás ajándéka még ma is idegenül áll a magyar főváros szivében; s hogy honalapitásunknak ez a szimbóluma a magyarság életébe és jövendőjébe méltóképen belekapcsolódni nem tudott.

Pedig ideákban, próbálkozásokban nem volt hiány. József nádor 1813- ban a tervbe vett magyar csillag- vizsgáló intézet alapkövét tette le a Gellérthegyen; 1815-ben valóban ide is helyezték az egyetemnek a királyi palotában levő csillagvizsgáló műszereit. Mindez azonban az 1849- iki ostrom idején elpusztult. Az ab- solutizmus építette meg később a- mai fellegvárat. Azóta számtalan mindenféle idea merült fel; volt közöttük tisztán üzleti alapra fektetett, amely mulatóhelyeket akart oda- telepiteni; volt nem egy olyan, amely idegeneket odacsőditő, kuriózum- számba menő látványosságokat akart odatelepiteni; és volt művészi ihlettől áthatott gondolat, amely Pan- theont akart a Gellérthegy ormán felépíteni. Az utolsó tiz esztendő óta a kérdésre megint a közömbösség méla csendje boruft.

Ez a csend az utóbbi hetekben megtörött. Fürge napszámoskezek

dolgoznak, kalapálnak a citadella ócska falain, hogy egy részét ismét kaszárnyává alakítsák. Azután megnyílt a Szt. Gellért-fürdő, a minek nyomában uj élet és idegenforgalom indult meg a Gellérthegy tövében. És ráterelődöít a nagytőke figyelme is a Gellérthegy parlagon heverő fensikjára és lejtőjére, ahol 10.000 négyszögölszámra vásárolja össze eddig ismeretlen tervek céljaira a Gellérthegy telkeit.

És ezzel a nekilendült különféle irányú tevékenységgel teljessé vált az eddigi bizonytalanság. Mi lesz hát a Gellérthegyből ? Kaszárnya, szórakozó vagy üdülőhely, avagy az élelmes spekuláció telekpiaca?

Azzal mindenki tisztában van, hogy egyik sem lehet. De megfelelő megoldásunk nincs még a kérdésre. Csak azt érezzük, hogy ennek a kőpalotákat túlszárnyaló csodás sziklavárnak, melynek ormán állva a maga hatalmas kiterjedésében bontakoznak ki álmodozó szemeink előtt Nagy-Budapesí körvonalai, — különleges rendeltetést szánt a végzet. És úgy erezzük, hogy a magyar történeti idők ezen megkövült emlékén egy oly magas szárnyalásu gondolatnak kell testet öltenie, amely I a magyarság történelmi Múltjára alapozott jövendőt jelenti.

Történelmi, művészi koncepciójú feladat bontakozik ki előttünk; méltó arra, hogy a legkiválóbbak ambícióját sarkalja.

Arra gondolok, hogy ezt a feladatot most' kellene kibogozni, mielőtt akár az üzleti spekuláció, akár más egyoldalú nézőpontok megronthatnák a történelmi és művészi gondolat egységességét. Meg is vannak hozzá a szükséges előfeltételek: van elég pihent művészi agy; s a nagy idők légköre is alkalmas arra, hogy nagy alkotásokra megihiesse a magyar művészetet.

Hívja fel művészi versenyre a székesfőváros s elsősorban Buda közönsége a magyar művészvilágot. És szerezze meg a hozzá szükséges anyagiakat a közhatóságok és társadalom széleskörű bevonásával?

Becsey Antal.

A Gellérthegy rendezésére eddig két komoly eszme merült fel. Az egyiket dr. Bognár Mátyás vetette föl a turáni világszövetség tervével kapcsolatosan. Túrán várát kel! a

Gellérthegyen fölépíteni szerinte. A másik eszmét dr. Lendl Adolf vitte a közönség elé és a közel múltban ismertettük e lap hasábjain. Az ország télképét eddig nem ismert arányokban óhajtja a hegy tetején elhelyezni és melléje egy néprajzi falut.

Ez alkalommal igyekszünk megvilágítani

Túrán vára

gondolatát, mely több ezredévre visszatekintő múltúnk dicsőségét van hivatva szolgálni.

Most történik harmadszor kísérlet a turáni népek világszövetségének megalkotására.

tszáz milliónál több ember él a világon, akik a turáni népfajhoz tartoznak, mely népfaj négyezer évvel ezelőtt már virágzó kultúrával birt. Ezek a népek folytatólagos láncot képeznek a Dunától egészen Japánig, a fekete tenger két partján a Kaspi-tó és Aral-tó mentén, a turáni fensikon, Tißeten és Chinán át. Hozzá tartoznak a Varsón túl élő lettek és a finnek. Belenyúlnak Oroszország szivébe a Volga mentén az osztjákok és azok rokonai, Szibériában a csunguzok és a velük szomszédos faiok, főleg a mandzsuk. Nyugat felé mi magyarok vagyunk az első és legintelligensebb előőrsei ez óriási népcsaládnak és keleten a lánc utolsó szeme Japán. Ott már van látható szimbóluma a turáni népnek: Porth-Arthur vára, — nyugat felé pedig most tervezik a Gellérthegyre — Túrán várát.

❖

Az első lépés, hogy Ázsiában élő fajrokonainkkal érintkezésbe lépjünk, a nagy politikai látókörrel bíró IV. Béla királyunk idején történt, aki érezte, hogy a magyarságnak, a turáni népek és előretolt őrszemének

— hátvédre van szüksége és ösztön- szerüen kelet felé fordult .

A mikor még a nagyböicsességü Árpádok uralkodtak Magyarországon, akikhez fogható fejedelmi család ke-_ vés volt a világon. IV. Béla, a magyarok egyik legnagyobb királya elküldőbe volt Julián barátot Ázsiába, hogy az ősmagyarokat keresse fel

— a turáni fensikon. Meg is találta őket. Azzal az üzenettel jött vissza, hogy az ősi Nagy Magyarországon most készülnek döntő háborúra a mongolok ellen és ha a tatárok egykét éven belül nem jutnak el Magyarországra, akkor jöjjön el újból. De ha eljut a tatár hozzánk, akkor ne jöjjön, mert a régi haza elpusztult és elhullott minden magyar!... Isten csapása volt, hogy egy év múlva, már Magyarországon járt a tatár.

Ez volt az első kísérlet a turáni világszövetség létesítéséhez.

Akkor elpusztult az egyik magyar ország, de megmaradt a többi. Ott van a Teke nép, mely a rómaiak idején Erdélyben lakott és utolsó fejedelme Bál volt, akit leigázott a római kard. Teke Bál, vagy ahogy a latinok tévesen Írják Decebal elköltözött népével vissza Ázsiába, mely török fajokkal keverve ma is ott él, mint teke-turkoman. De él ott még számos néprokonunk, akiket Körösi Csorna Sándor keresett.

Keresésközben halt el, — s ez volt a második kísérlet a turáni világszövetség létesítéshez.

Adja Isten, a magyarok Istene, hogy most a harmadik kísérlet sikerrel járjon.

Szivvel-lélekkel szolgáljuk a Gellérthegynek ily irányú felhasználásának tervét. A nemzeti nagy világkérdéshez méltó e megoldás, de féltjük tőle e város derült képét. Ez a Megyaszay pantheonjának síylu- sában volna csak keresztülvihető, mely a nagy múlt eposzszeríi komorságával állana itt a város felett és valami siremlékszerü jelleget adna a városnak.

Lehet, hogy tévedünk, nem látjuk tisztán a csak képzeletben fölépített Turáni várat, — de ez a valószínűség s ez — gondolkodásra készt.

' Magát a várost, Buda életvidám látképét nem szabad feláldoznunk egy oly terv érdekében, mely máshelyen megalkotva, talán előnyösen szolgálja mind a két kérdést. - *

Legközelebb megvilágítjuk az érem másik oldalát.

Hiányzanak nálunk a nagykon- cepcióju emberek. Némely részlet- kérdésnél néha sikerül — tévedésből — valami nagyobb szabású megoldás, de a kivitellel járó küzdelembe aztán belefárad, belefásul mindenki. Buda történelmi szerepét, múltját, — királyi székét, — világszép fekvését, — gyógyító vizeit felölelő nagyarányú programmunk egyáltalában nincsen. Tapossuk a mindennapi életet és mert haladni muszáj, járjuk a külföldet és tanulunk itt is, ott is. így készül Nagy- Budapest, amelyet szeretünk a nemzet szivének nevezni. A város rendezése és szociálpolitikája csaknem minden részében idegen mintára készült, sokszor javítva a külföldi mintán, sokszor rontva rajta. A magyarságnak, a nemszeti géniusz-