Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-09-22 / 593. szám
XI?. évf. 593. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 korona. Egy szám: 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: í., Borsutca 24. szám. J Felelős szerkesztő: . VIRAÁG BÉLA^ Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Minden további centiméter 3 korona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1918. szeptember 22. Fürdőűvafásra gyűltek e héten a város atyái és az ország vezéremberei. A Szent-Gellért fürdőt avatták fel és adták a nagy közönségnek. Hatalmas szép palota külsőleg is, belsőleg is. A magyar ipar remeke. Nem férne e lap szűk hasábjaira, ha részletesen akarnánk leírni mindazt, ami ott külön megtekintésre érdemes, ami a magyar ipar évszázados díszére fog válni. Van szebb szálloda, szebb fürdő, de mint szállodával kombinált fürdő páratlanul áll Európában. A megnyitás kellő pompával történt és végre elértük azt, hogy mindenki meg van elégedve. Ezzel fátyol borult a múlt minden keserűségére. Mert volt elég. Szülték pedig a viszonyok és Budapest fejlődésének amerikai arányai. A boldog emlékezetű Sárosfürdő átépítését abban az idöbefi kezdték tervezni, amikor a városházán még a felett vitatkoztak, hogy az V ügyosztálynak 8 gyertya jár-e, vagy pedig 12, — és befejezték az építkezést akkor, amikor a székesfőváros 40 millióval fölépítette az uj gázgyárat és 30 millióval az elektromos müveket. A legerősebb fejlődés idejére esik a fürdő átépítésének tervezése, vitatása, — aszerint módosultak a tervek, — alakult át építés közben minden és nyert végül modern befejezést. Kezdődött nyolcszázezer forinton és épen tízszer annyiba került. Köb- méterenkint a beépítési költség 28 korona volt eleinte és ma 45 korona. 117 ezer ilyen köbmétert készültek beépíteni s ma már beépült 153 ezer. Egyszerű kétemeletes fürdőépületnek indult s ma már a parlament után Budapest legnagyobb épülete. A műépítész! jutalék 64 ezer korona lett volna az első költségvetés szerint s ma már közel jár a 300 ezer koronához. Másfél év alatt akarták felépíteni s a végleges fölépítéshez kevés volt hat esztendő. De fölépült és végre meg van, Buda monumentális középülethez jutott, mely idegen forgalmat teremt majd itt a Duna jobb partján is, ha megépül mindaz, ami ennek a gyönyörű palotának szükséges járuléka, — ha gondosan kidolgozott fürdő programm alapján megteremtjük mindazt, ami Budát a legmodernebb világfürdővé teheti. Buda grófja. A székesfőváros közigazgatása papíron kitervezett alkotmány, melynek alig van köze az egyesitett három város nagy múltjának hagyományaihoz, nem onnan gyökeredzett ki, azt nem ápolja sem belsőleg, sem külsőleg. Amikor Budát és Óbudát Pesthez csatolták, mint egy szivaccsal eltörülték a múlt minden emlékét, mely egy ezredévre vet fényt és ragyogást s e fényben fürösztené azokat, akik a város látható fejei. A város polgár- mestere — külsőleg épen olyan szürke polgármester, mint minden más vidéki városé. Lényegben természetesen nem, — csakhogy ezt külsőleg is dokumentálni kellene. Egy régebben közölt krónikánk alapján ismét felszínre vetjük azt a tervünket, hogy a székesfőváros polgármesterét valami különösebb, a múltból átszármazó cimmel kellene kitüntetni. Erre nézve elmondunk egy részletet Buda régi közigazgatásából: 1309-ben László városbirőt Vencel király elfogatta és Prágában vetette fogságra, helyébe Petermant tévé a város birájává. Két év múlva 1305-ben meghalt Vencel s akkor megszabadult László is, és Csáky seregével visszatért Budára, a hová éjjel bocsátották be lopva régi hívei. Petermann meztelenül szökött meg, de bitorló cinkostársai közül két városi tanácsnokot, Hermannt és Martint, lófarkhoz kötve hurcoltatott halálra a visszatért biró. Csontjaikat elégette és az egész magisztrátus vagyonát elkobozta. Még azokat a papokat is elfogatta, akik a pápai átok dacá;a miséztek és a pápát csúfolták. Vasra verve küldte őket Esztergomba a hercegprímásnak, aki több budai polgárt vetett egyházi átok alá, mert óbudai földeket tulajdonítottak el. László városbiró buzgólkodására koronázták meg 1309. junius 15-én Róbert Károlyt a budai Mária templomban és az országgyűlés akkor adta meg Lászlónak, akit a német forrásmunkák Ladiszlaus-nak is neveznek, azt a kitüntető címet: Comes Budensis — Buda grófja. Rámutattunk erre az egy esetre, mely egy különleges szép címet szolgáltat a székesfőváros fejének. Történelmi Buda építését sürgeti a józan közvélemény. Az a félkör, mely a Margithidtól kiindulva a Rózsadombon, Kissvábhegyen, Németvölgyön át, a Gellérthegy alatt az Erzsébet hídnál végződik, pontosan körülhatárolt külön városrész, — mintegy magja a fővárosnak, középen a királyi várral, — hivatva van a történelmi Buda gondos kiépítésére. Minden háznak történelmi stílusban kellene itt épülnie. Alkalmat ad erre a Tabán szabályozása. Ezt a városrészt lassan lebontják és nincs aki újjáépítse. Ki tudja, lesz-e rövid időn belül erre pénz a magánosok zsebében ? De van rá még egy kényszerítő körülmény. A királyi palota ugyanis ma förtelmes környezetben áll és talán ez is hozzájárul, hogy az udvar nem szivesen Előzik ebben a rezidenciájában. A királyi várat méltó környezetbe kell helyezni s ezt megadhatná — az ország. Építsen a lerombolt Tabánban minden magyar törvényhatóság egy bérpalotát, a saját vidékének stílusában és vésse rá a saját nevét és jellegét. Legyen itt bácskai ház, de legyen szabadkai is. A szabadkai városházát kicsiben építsék föl, ott az illető város urai számára volna fenntartott lakás, ha Budapestre szólítja teendőjük, a többi része pedig bérház. Boltok, ahol saját specialitásait hozná forgalomba a megye. Borát, gyümölcsét, kalácsát, kolbászát, szövöttesét, varrot- tasát, gépét, bútorát és minden újdonságát Az ország minden nemzeti gondolata, sujíása, faragása, építése itt volna látható. Épülne itt lőcsei Rákóczi ház, késmárki Thököly ház, volna matyó, palóc, székely, avar ház, finomult ízléssel, tökélyre vitt stílusban. — A törvény- hatóságok igy közvetlen befolyást is nyernének a vezér-törvényhatóság belső ügyeire, sőt ezt törvényben is lehetne szabályozni, — közvetlen kapocs létesülne Budapest és a vidék között s ami legfőbb — a királyi vár méltó keretbe jutna s ez a szegény, agyonsajátitott Tabán talán mégis fölépülne belátható időn belül. Mint látványosság is kifizetné ez magát, mert a Bécsről, Berlinről kópizált Pest nem igen számíthat építészeti hatásokra, de egy speciálisan magyar város fényesen forgatná ide az idegent. A szokásos ván dorlás Itáliába egyidőre szünetelni fog, siessünk hát, hogy ezt az áradatot Budapest felé tereljük. Újlak jövője és fejlődése két tényezőhöz fűződik: — a Szépvölgy megnyitása és az újlaki dunai hid fölépítése, az Aréna-ut illetve Dráva- utca folytatásában. Természetes, hogy a Szépvölgy megnyitását Újlakon mindenki úgy értelmezi, hogy onnan kiemelik a cementgyárat és a téglavetőt s elhordják azt a kakastaréjszerű földhányást, mely elzárja a kilátást a hegyek felé. Az igy szélesen Újlak fölé torkoló Szépvölgy, melyhez egyenesen vinne a hid Pestről a Dráva-utcából a Margitszigeten át, oly nagy és egészséges fellendülést hozna magával, mely nem csak Újlakot tenné Budapest méltó részévé, de megnyitna a külső Lipótváros gazdag népe számára egy uj nyaraló telepet a Szépvölgyben, ami viszont mérséklőleg hatna a Hűvösvölgy telek drágulására. A nyéki dűlőn a Szépvölgy és Hűvösvölgy között van a régi vadaskert, amelynek alsó része rendkívül alkalmas egy állami erdészeti botanikus kert létesítéséhez, sőt ide volna helyezhető a tervezett fiók állatkert, ami egy csapásra forgalomba hozná ezt az egész vidéket. A közmunkatanács a Szépvölgy-utca kiszélesítése alkalmával már tervbe vette a közúti közlekedést, mely a Zsigmond-téri hurokvágánytól kiindulna s az Ürömi-utcán, csekély emelkedéssel könnyen létesithető. De addig is itt járathatná a főváros azokat az omnibuszokat, amiket az autó fog kiszorítani más vonalakról s ezzel tervszerűen megkezdhetné e vidék bevonását a terjeszkedő világváros területébe. Mert végre is a tespedő Újlak érdekében valamit már mégis tenni kell. A budai basák kéjkertjei állottak hajdan a Németvölgyi-ut mentén, mely vidék Budapest legvédettebb, legenyhébb klimáju területe. Sokáig elhanyagolt rész volt, de most mintha idefordult volna a város tekintete. Igaz, hogy későn. Csaknem helyre- hozhatlan bűnök után, amilyen bűn volt már maga az, hogy a Farkasrétre temetőt oda építettek. Megírtuk többször e helyen, hogy Budapest Riviérája, klimatikus gyógyhelye, az a félhold alakú völgykatlan, melyet a Svábhegy, kis Svábhegy, Sashegy
