Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-09-22 / 593. szám
2 BUDA! NAPLÓ 2 és Gellérthegy fognak körül. Egy évszázad múlva ez lesz Budapest leg- csodásabb városrésze. Akkor már nem disztelenkedik itt a déli-vasut füst okádó árka, s akkorára elköltöztetik innen a jobb izlésii és tudásu utódok a halottakat, akiket felhozott ide, közéletünk két hatalmas tényezője: a sáp és a provízió. Ma úgy áll a dolog, hogy előbb meg kell halnia az embernek, hogy e gyönyörű helyre juthasson, holott ez a hely az élők gyönyörűségének volna szánva. Föltétlenül hisszük, hogy közéletünknek néhány év múlva bekövetkező tisztulása után ezt a temetőt valami külön törvénnyel fogják innen áthelyezni a kamara erdő alá, hogy helyet csináljanak az élőknek. Rettenetes elfogultság, a közérdeknek szöges csizmasarokkal való tapo- sása kellett hozzá, hogy elődeink — e város mostoha atyái — ennek a klimatikus temetőnek fölépitését elhatározták. Mi, a tehetlen utódok ökölbe szorított kézzel verjük a fejünket és a mellünket, tudva azt, hogy éhes telekspekulánsok kapzsiságának köszönhetjük ez áldásos vidék agyonütését. Buda világfürdői programinját majd kidolgozzák az arra hivatottak, — mi csupán egy-egy eszmével, gondolattal, tervrészlettel járulhatunk hozzá. Ilyen volna a Mzrgitrakpartnak fürdöparkká való átépítése. Most sivár a képe. A széles utat nyáron perzseli a nap, télen jéghideg szél öli gesztenyefáit. így nem sokat ér s elvész a gyakorlati élet számára. Ellenben, ha öntudatos fürdőprogrammal az egész Dunapartot a Gellért-fürdőtől a Császárfürdőig fürdőparkká alakítanák át, ebbe gyönyörűen illeszkednék bele a Margit- rakpart. A Műegyetem előtt, az a némileg parkozott dunapart fogalmat ad arról, hogy a közönség mily gyönyörűséggel keresné fel a világfürdőhöz méltóan parkírozott dunapartot. A Margitrakpart kocsiutjúnak a fele, a második fasor mentén fekvő sétauttal, középen dúsan gyepesítve, fölvirágozva, — rendkívül föllenditené ezt a gyönyörűen szép, de elhagyatottságában legszomorubb dunaparti részt. A villamos sínpárt a házak felé kellene áthelyezni, csekélyebb forgalomra számitó, szükebb kocsiuttal. A Lánchídfő melletti részekről teljesen ki kell szorítani a villamost. A Margitrakpartról, már a Halász-utcán át a Fő-utcára kell kanyarodnia és a Lánchid-utcán át haladni egészen az Apród-utcáig. Vagy pedig ki kell helyezni végig az egész vonalat az alsó rakodópart fölé, úgy mint a pesti korzó mellett. Ez sem volna baj, mert alatta raktárhelyiséghez jutna a hajó- forgalom. A Margithid feljárója alatt szintén létesíteni kell átjárót, mint az Erzsébet-hid alatt, mert hisz úgy is rendezni kell a Margithid két fejét, mivel ilyen falusi módon nem maradhat. Ezzel aztán a közönség a Császárfürdőtől már kész parkon 1 át jut a Pálffy-térig, ahol a közúti vizgyüjtő-kriptát át kell alakítani hozzáépítéssel kedves külsejű kioszkká, a várkerti kioszk pandánjául. A teret pedig parkírozni és szabályozni kell. Innen a sivár Margitrakpart, mint gyönyörűséges park vezetne végig, a Lánchídon túl a Döbrentei- iérre s onnan a Gellérthegy alatt már létesített park felhasználásával a Gellért-fürdőig és föl a Gellérthegyre. A gyógyautó, mely a mai időben elképzelhetlen valami, — béke időben a budai világfürdő specialitása lehet. Más helyen megírtuk, most is, régebben is, hogy a Császárfürdőtől a Gellértfürdőig fürdőparkot kell létesíteni a Dunaparton, sőt folytatni kellene ezt északon a Római-fürdőig, délen pedig az Er- zsébet-sósrürdőig. Ezen a vonalon közlekedne ez az úgynevezett és általunk tervezett gyógyautó. Nagy kényelemmel berendezett, lassan járó, minden fürdőnél megálló, két kocsivezetővel biró autó, ahol a beteget gondosan beemelnék, kiemelnék és rendkívüli módon a kezére járnának a kellő tájékoztatással. Ez szedné össze a nehezen mozgó reumás, köszvényes betegeket a szállókban, amelyek itt egymás után épülnének s az autónak csekély költségét és kiszolgálási diját a hotelszámlával fizetné a beteg vendég. A városi fürdőkön kívül négy magánfürdőt érintene a sétány és az autó. Akik saját érdekükben viselnék a költségek reájok eső részét, de modern fürdőkké alakulnának át. A Császárfiirdöi biró rendházról tudott dolog, hogy nagyszabású építkezésre készül és bizonyára szívesen áldozna ily közös akcióra, a Lukácsfürdö a legjobb kezekbe került, és tovább, a Királyfürdőre is számíthat a város, mert tulajdonosa európai nívójú és látkörű egyéniség, aki nem zárkóznék el semmiféle uj, modern, szép eszrme elől és szintén építkezni készül. A Rácfüidöt a város amúgy is megszerezni óhajtja, de ha nem, akkor is számíthat a tulajdonos családra, mely a múltban is tudott áldozni. A gyógyautók közül minden harmadik tovább is közlekedne a Római-fürdőtől a Sósfürdőig. Buda csendes polgárságának ezzel uj jövedelmi forrásokat nyitna a város, föllendülne ezzel pangó kereskedelme és ipara. # Szí,~Lukács gyógyfürdő. Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngvölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. ■Ráciium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospektust küld a Szt.-Lukácsfürdö igazg. Budán. r É rdekel minden embert sok olyan középületünk története, keletkezése, mely Budapest jellegzetes külsejét adja. Erre nézve sok érdekes adatot találunk dr. Lechner Jenő műegyetemi tanár Budáról és Pestről most kiadott könyvében, melynek első kiadása váratlanul elfogyott. Budavárnak 1686-ban történt visz- szavétele a törököktől, egyúttal úgy Buda, mint Pest végleges pusztulását jelentette. Az ostrom alatt egy lövés érte a vártornyot, mely puskaporraktár volt és felrobbant. Ez halomra döntötte a régi királyi palotát, mely másfélszázadon át lakatlan volt. Régi kútfők írják: omladék és romhány, elszórt piszkos katonatanyák és bedülőfélben levő lóólak valának az egyedüli építési maradványok, melyeket a seregek véres verítékkel visszafoglaltak. Elenyésztek a török világ építészeti emlékei is. Nyomtalanul eltűnt mind az öt pesti mecset, melyekről tudomásunk van. Budán — bár hajdani fényes épületeihez mérten szegényesen — még némileg képviselve van a középkor épitőmüvé- szete, ez is többnyire csak omladé- kok nyomaiban, a. XVÍ. századból pedig csak a Rudas-, Király- és Császár-fürdők boltozatos medencéi és a szerény Gül-Baba kápolnája hirdetik a félhold uralmát. I. Lipót alatt indult meg a két város nagyobb arányokban való újjáépítése. Ilyen a királyi udvari kamara, melynek a budai várban emelt hatalmas Palotát (Pénzügyminisztérium) továbbá a királyi helytartóság, a melyik részére a várbeli Clarissa apácák feloszlatott zárdáját épitteti át 1784-ben. Ma az Országos Levéltár van benne. Uri-utcai frontjának első emeletén gyönyörű hatalmas karzatos terem nyomai láthatók, melyet fájdalom, ma a belügyminisztérium ide átnyúló irattárának állványai szabdalnak széjjel. Menyezetét szemlátomást elbontották és sima födémmel helyettesítették. Ugyancsak III. Károly parancsára építi 1715-ben Regal a várban a régi Corvin-palota omladékáiból a Zeughaus épületét, mely akkor királyi szállóhelyül készült, később kaszárnyának, majd fegyvertárnak használták. Szép kapuzatát az Ybl- Hauszmann-féle palota építésekor a régi várfalak egyikébe építették be. O-Buda a török uralom után Zichy István grófnak, a komáromi várjószágok birtokosának ment tulajdonába. MégjaXVII. századvégén építették a Zichy grófok Aquincum köveiből bárok kastélyukat, mely katonai ruharaktárul szolgál és ma dohányraktár. Mária Terézia idejében 1767-ben létesült a két város között az állandó hajóhíd, a régi Kishid-utca torkolatában. 1788-ban áthelyezik a Nagyhid-utca vonalába s ott is maradt, a Vígadó előtt egész 1849-ig, amikor Hentzi visszavonuló hadserege maga után felégette. A hidbér- lők szerződéseiből kitűnik, hogy a hajóhíd forgalma igen nagy volt, ami fokmérője a két város mozgalmas kereskedelmi életének. Pesten a pálosok rendje a műegyetem mellett 1715-ben teszik le — az ott állott török mecset helyén — kolostoruk és templomuk alapkövét. A szerviták kolostora 1722-ben épül, felépítéséig a szemben fekvő, a mai városháza helyén emelkedő török mecsetet használták istentiszteleteikhez. A templomot 1725-ben kezdik építeni. A klarisszák 1733-ban építik a pálos-kolostor mögött a Pálos- és Hajdu-köz sarkán kolostorukat. Ez az épület a mai központi zálogháza, mely a rendnek 1782. évi eltörlése óta szolgál világi célokat (előbb kórház volt). A domonkosok a Lipót-utcában emelnek templomot, melyet íí. József, mikor a rendet eltörli, a kolostorral együtt az angolkisasszonyoknak adományoz. A piaristák rendházukat és iskolaépületüket, mely csak legutóbb tűnt el a kedves, régi pesti képek közül, a' XVIII. század elején építik, miután a 'tanácstól előzőleg ajándékul kérik a Mária Terézia királynő bevonulásakor emelt diadalív gerendáit és köveit, valamint a városházán heverő régibb diadal kapu anyagát is. A városháza maga, melynek bárok formáira már csak a régi képek emlékeztetnek, a XVIIÍ. század első évtizedeiben épült s tudvalevőleg 1844-ben Kasselik Ferenc tervei alapján átépitették, 1863-ban pedig Hild József emelt reá harmadik emeletet. Ma már ez a — még sokak emlékezetében élő — utolsó alakja is eltűnt Pest város régi képéből. LIBÉL ÍUIDOR OPTIKUS * SZEMÜÜEGEHÉS 0FT1HH3 LENCSÉK SVáHTÚ3fl. K fllapitfaíotí 18^5. K TELEFON: 11Z-Z5. BUDAPEST, II., FŐ UTCA V. SZ. Irodai alkalmazott felvétetik, németül tudó előnyben részesül. Lopos~iornaszergyár III. kér., Lajos-utca 60. szám.
