Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-09-01 / 590. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 A Jó Pásztor, a veszendőbe menő báránykák, az erkölcsileg insolvens leányok megmentője Óbudán gya­korolja a nemzet, a társadalom és az egyénre is jótékony hatású tevé­kenységét. Háromszáz évvel ezelőtt Eudes János, francia missionárius, fenséges prédikációkkal téritette meg a romlott lányokat. Módot kellett azonban keresni, hogy ezek a jóutra- tértek igy is maradjanak. Ennek ér­dekében Páris mellett, Angels város­kában alapították az első Jó Pásztor rendházat apácák felügyelete alatt. Magyarországon az egyetlen ilyen, nem javító, hanem önkéntes men- hely az óbudai, San-Marco hercegnő, született Nákó Mileva grófnő alapí­totta 1892-ben. Szabály szerint 14- től 20 éves korig, tehát a nemi fej­lődés legveszedelmesebb korában veszik fel ide a romlott leányokat, akik vagy önszántukból, vagy szü­leik, néha a hatóságok kérésére jut­nak az intézetbe. A protekció itt a — könnyelműség. Az idekerültek 3 évig maradnak a Jó Pásztor há­zában kézimunkával, egyházi ruhák készítésével, férfi és női fehérneműk varrásával, kerti munkával, gyönyörű hímzések előállításával töltve idejü­ket. A tisztelendő nővérek tapaszta­lata szerint, mihelyt megszokják a munkát az idekerült leányok, már nem lesznek visszaesők. Sőt sok van a kikerültek között, aki férjhez megy és évente nagy hálával és köszönet­tel látogatja meg gyermekeivel is az intézetet. Van, aki saját akaratából — vagy a világi életet megutálva, vagy félve a reá váró uj veszedel­mektől, tovább itt marad, némelyik örökre. Ezek külön kis pavillonban — 30-an vannak jelenleg — van­nak elhelyezve, Magdolna nővér a nevük és hasznos mnnkával, ájtatos imádkozással élik le idejüket. Az előzőek száma 130; két mesternő — tisztelendő nővér felügyel reájuk, ''türelemmel, szeretettel, a jóra buz­dítás minden nemes eszközével se­gítve az „eltévedt báránykákat“. Ezeknek a lelki betegeknek 50°/o-a meggyógyul itt s visszaadódik az erkölcsös világi életnek. A leányok az intézetből nem jöhetnek ki, belül van egy gyönyörű nagy park, ahol sétálhatnak. Van még egy nagyon szép kis bazilika-templomuk, amit a „jó hercegnő“ (San-Marcó) zseb­pénzéből épített. — Alatta kripta van oda temetted majd magát a jelenleg 88 éves jótevő. Sok leányka a világi életből származó tüdőbeteg­séggel van itt — teljesen elkülö- nözve, egészségügyileg mintaszerű pavilonokban. Az egész rendház 200 személyből áll és a roppant egy­szerű élet mellett nagy tisztaság, rend, fegyelmezettség van. Klauzula van, látogatók azonban alig jönnek, leg­feljebb vásárlás céljából. Az intézet sehonnan sem kap anyagi segítsé­get, teljesen saját maga tartja fenn magát a készített munkákból. Az élén Deck Antónia főnöknő áll 40* apáca-nővérrel szorgos, sohasem lan­kadó munkálkodással, sok szeretet­tel, melegséggel az elesettek iránt. Azonban jótékony adományt alig kapnak s a jószivü, szegénysorsu óbudaiak juttatnak néha egy-egy üveg paradicsomot és egyebet az intézet­nek. A fenntartás óriási nehézségei hatalmasan nyomják e kiváló intéz­ményt. A legkisebb adományt is szívesen fogadná akár közvetlenül: Jó Pásztor Háza, Óbuda, vagy a mi közvetítésünkkel. Magániskola lesz a Naphegyen, Tigris- in 41 alatt, Nemes Aurél igazgatása mellett. Barak iskola épül a Tárnok utca és a Szent-Háromság tér sarkán 4 tanteremmel, mely szeptember folyamán már meg is nyílik. Töprengés. Lapunk egyik kedves olva­sója G.J. cipöhivatali ellenőr írja az alábbi levelet: Tisztelt szerkesztő ur! Vasárnap, sokadmagammal a b. lapjá­ban oly színesen és valószínűen megma­gyarázott Ak-ink-be, illetve Aquincumba igyekeztem. Természetesen a villamossá lett szent-endrei vicinálison. Kifelé csak megjártuk, illetve álltuk, préseltük, lépcsőz­tük az utat. Ez a csak a zsebével, pénzes­zsákjával törődő társaság a megnövekedett forgalom dacára csak annyi kocsit kapcsol egy-egy vonathoz, mint régen és ezzel rákényszeríti a közönséget, hogy ütközőn, lépcsőkön egymás hátán lógva mehessen „üdülni“. De ami visszafelé volt, az a leg- csunyább botrány, nyilvános pénzkiemelés a közönség tárcájából, undorító közöny, vagy vétkes manipuláció volt. Megengedték váltani a jegyet, a vilamosra természetesen nem fértek fel valamennyien az utasok, ezek a pénztárnál visszakövetelték a pén­züket. De nem kapták meg, a jegygyei a zsebükben mehettek gyalog. Hát kérdem, lehetséges ez ? ilyesmi iránt semmiféle hatóság nem érdeklődik ? A háborús forgalom nagyobb teret és teljesítő képességet kíván a kelen­földi pályaudvartól is és ezért a ki­bővítési munkálatok most erősen folynak. Az anyák szivéhez szólok, a harc­téren országunk boldog jővőéért har­coló minden apa nevében. Az ő gyenge vállaikra nehezedik már ötö­dik esztendeje a gyermeknevelésnek erősebb vállakat is próbára tevő mázsás nagy súlya. Ezt a nyomasztó súlyt akarnám könnyebbé tenni az által, hogy arra kérem az apákat is helyettesitő anyákat, most szeptember elsején, hogy ne írassák be a négy középiskolát végzett fiaikat a felsőbb osztályokba, ha nem nagyon tehet­ségesek. Adják őket oda ipari pá­lyákra, mert ezé a jövő. Bokros Béla. Szövőgyárat épit a katonaság a katonai ruhatár mellett, a mostani textilgyár foly­tatásában. A 8000 négyzetölnyi területen történő építkezés közel 10 millió koronába kerül. Széljegyzet. Egy rövid rendőrségi hir jelentette, hogy Óbudán Tomasek István cukrász, amikor az udvarába leszakadt telefonhuzalt — mely a villamos drótjával érintkezett — ut- jából el akarta hárítani, az elektro­mos áram megütötte, meghemper- gette, elégette. A segítségére siető házmester és egy alkalmazottja ugyan­így járt. — Ez a kis eset látványos­sággá lett Óbudán. Óriási tömeg gyűlt egybe, szenzációéhes szemmel és nagy neveletlenséggel élvezve a kínokban vergődő emberek tehetet­lenségét. A mentőknek és a papnak ököllel kellett utat törniök a külön­ben nem nagyon súlyosan sebesül­tekhez és itt-ott durvaságokat is elhall- gatniok, hogy hogy merik megzavarni az eldurvult lelkek és embertelen szivek ingyen gyönyörét. S hogy a komédia teljes legyen, egy villamos ellenőr tizenkilenc oldalas jegyző­könyvet vett fel, hogy a társaságot nem terheli felelősség. A telefon­drótok pedig egész este és éjjel a Lajos-utcában szerte hevertek, em­berek bukdácsoltak benne és ficami- tották ki kezüket, lábukat miattuk. Az Állatkert igazgatósága kéri a budai közönséget, hogy az állatok részére vadgesztenyét gyűjtsön min­denki, akinek módjában van. A sze- dési és szállítási költségeket megté- rili az Állatkert igazgatósága és kí­vánatra értesítést küld a szedés és szárítás módjára is. ÍRÁSOK: Leehner Jenő dr. műegyetemi tanár ér­dekes és érdemes könyvet irt Budáról és Pestről, „képek Buda és Pest fejlődésének történetéből“ cimen, mely kedves olvas­mánya lesz mindazoknak, akik szeretik ezt a várost és szívesen olvasnak történelmi tanulmányokat. Hangya szorgalommal sok érdekes adatot gyűjtött össze és a testvér- város fejlődésének rendszeres képét adja a legősibb időtől a legújabb korig. Szinte a szemünk láttára festődik Buda és Pest és fantáziákat segíti a sok kép. A könyvet — a szerző engedelmével minden részle­tében ismertetjük majd, rövid kivonatok­ban közölve minden érdemes adatát. Kap­ható Németh József technikai könyvkeres­kedésében. Buchta Győző oki. áll. kertész-tanár rop­pant praktikus füzetet irt a Zöldség-aszalás cimen, melyet bő kivonatban ismertetünk majd főleg a budai hölgyközönséggel. A füzet megrendelhető a szerzőnél 1, Ménesi ut 45 és ára 2 korona a portóval. miből élünk télen? — A zöldségaszalásról. — Irta: Buchta Győző. A budai villatulajdoROSok és kiskertek tulajdonosai számára nagyon prak­tikus és nagyon hasznos útmutatást nyújt, mely főleg a budai háziasszonyokat érdekli, az alábbiakban ismertetett füzet. Az aszalás lényegileg nem egyéb, mint vízelvonás oly mértékben, hogy a termény már többé erjedésbe, rot­hadásba és penészedésbe ne essék. Hogy szép aszalványt nyerjünk, szük­séges, hogy az aszalás minél gyor­sabban és minél alacsonyabb hőmér­sékelten történjék. Az aszalás legegyszerűbben a na­pon történik. Vidéken sok helyen a fölszeetelt zöldséget vagy madzagra fölfűzve, vagy csak kiteregetve a napra teszik ki és ott hagyják mind­addig, mig az meg nem aszalódik. Ez esetben a terményt belepi a por, a legyek rászállnak, petéiket lerak­ják és igy a zöldség meg is pond- rósodik. Sok helyen viszont aszalás céljaira fölhasználják a kenyérsütő kemencéknek a sütés után még visszamaradt melegét, valamint a tüzhelylapjának és sütőjének a me­legét is. Uj esetben pedig a termény piszkos lesz, esetleg füstös izt is vesz fel, de mivel a hőmérsékletet szabályozni nem tudjuk, az könnyen meg is éghet. Leginkább célravezető eszköznek mutatkozik ma már az aszalók hasz­nálata. A háztartási vagy tűzhely- aszalók egy-egy háztartás szükség­letének a fedezésére szolgálnak és azokat a takaréktüzhely lapjára lehet ráállitani akár a főzés után, akár főzésközben is, ha van hely. A kicsinyben történő aszalásnál a mosást, fölszeletelést és a gőzölést vagy párolást kézzel végezzük. Mielőtt az egyes termények asza­lásának részletes leírásába fognék, föl kell hívnom a figyelmet,, különö­sen két irányban. Egyik a nyers­termény minősége, másik az aszalás előtti gőzölés fontossága. A nyers­termény minőségétől nagyon sok függ, ez van kihatással a készít­ményre is. Nem szabad azt gon­ooooooooooooo IZVEZETÉKI 3H17ITÁSOK POGÄRY Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: 3ózsef 1-48 ooooooooooooo Szl>Lukács gyógyfürdő. Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngvölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Ráaium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospek­tust küld a Szt.-Lukácsfürdö igazg. Budán. KflTORflI cikkek, katonai alsóru- I házatok nagyválasztéka | Freisoch lozsef I., Hriszfina-tér 3. I i jihíiIF um Előkelő Gzukrászszalon I. Kriszlina-körut 77. Ravasz László Tanfolyam ASSZONYOK ÉS LEÁNYOK részére. l/AfTIljí S-('eie Bank- és Keres- JVUMIA kedeimi Tanfolyam, GYORSÍRÓ- ÉS GÉPÍRÓ-ISKOLA Budán, II., Iskoia-u. 27. (Aranyéremmel kitüntetve.) Skultéthy Ferencz kárpitos És II., Fő-utca 57 megbízható régi mester.

Next

/
Thumbnails
Contents