Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-08-11 / 587. szám

T BUDAI NAP LÓ neKB8HB9B3BMaK£aen5EsemeBi verius János selmeczi papnak már feltűnt, hogy ezt a nevet különféle­képen Írják. Az egész legendás névkultuszt megdönti 1778-ban Schönvisner könyve, aki a Budára áthelyezett egyetem könyvtárosa és archaeologia tanára, és első sorban azt bizonyította be, hogy Bonfin kőfelirata merő ko­holmány. Mese. Mátyás király ezt a követ aranynál is többre becsülte volna. Salamon Ferenc bizonyítja, hogy Pannóniában kelta népfajok laktak és a helységnevek kelta ere­detűek. így számos forrás és törté­nelmi följegyzés szerint a város ősi neve Acinc, a mi eredetében tisztán kelta szó, mert Akink = vizdús vagy viz-szegény, aszerint, hogy ink- vagy enk-taggal végződik. Kelta eredetű az Aufan szó is, mely istennőt jelent és magyarázatul szolgálna az Ofen név­nek. A sok meleg forrás és apró tó, a Duna, a hegyi patatok réven jutott Buda ősi nevéhez. A hunok Etel- várnak nevezték, ami szintén ezt bi­zonyítja, mert ősmagyar nyelven Etel szintén vizet jelent és szlávul a viz vuda. Attila bátyját Bjédának és nem Budának nevezte a nép s nem róla, hanem a szláv eredetű vuda szóból alakult ki az utóbb ál­talános használatba átment Buda szó. KIM) biiíoroz¥ű 3—4 szobás lakás kastélyban, a budai villanegyedben — telefonnal, villamos világítással, autogarázssal, — villamos vasút közvetlen közelében FlÉSZietSli d.u. 2—3 óra között I, Bors-u. 24. 1/2., a szerkesztőségben. Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. a. 5—7. Telefonszám: 86—20. A krisztinavárosi búcsú alkalmá­ból meg kell emlékeznünk azokról a viszontagságokról is, amelyek a vérelmllató Mária képet érték. A puskaportoronynak 1723-ban történt robbanása alkalmával a kegykép sértetlen maradt, de a kápolna romba dőlt. A tanács elhatározta újjáépítését s ez alatt a szent­képet a szent Zsigmond prépostság admi­nisztrátora, Platschleger Mihály őrizte, aki utóbb megtagadta a kép kiadását, mert temploma ennek révén nagy hírre tett szert. Nagy per lett ebből és Franczin leánya ájtatosság örve alatt erőszakkal vitte el a kegyképet. De útközben a fellármázott ka­tonaság elfogta és a képet megőrzésre a jezsuita kollégium rektorának adták át. Csakhogy ezután a jezsuiták tagadták meg a kép visszaadását, és csak a prímás szi­gorú rendeletére került a kép 1728-ban vissza az uj kápolna oltárára. 1751-ben Budán jártában meglátogatta Mária The- rézia királynő is és 24 aranyat adott mi­sékre, hogy szerencsésen érjen ismét Bécsbe. A karmelita-rend feloszlatása után a ferencrendiek vették át a kápolnát és Groll Fábián adminisztrátor 1791-ben moz­galmat indított, hogy a már akkor erősen kiépült Krisztinaváros számára templom építtessék a kicsinek bizonyult kápolna he­lyére. Batthyány József prímás megjelölte az uj templom helyét és 1797 augusztus 5-én felszentelte azt pókateleki Kondé Miklós belgrádi püspök. 1821-ben Rudnay Sándor hercegprímás a krisztinavárosi káp- lánságot plébániává s első plébánosává Majscli Jakab világi papot tévé. 1877-ben működött itt mint káplán Magyarország, biboros hercegprímása, dr. Csernoch János és 1915-ben választotta meg a székesfő­város dr. Zeitiger Vilmost, a mai plébánost. A Budai Napló elvitázhatlan ér­deme, hogy a plébánosváiasztás al­kalmával e kiváló lelkészre irányí­totta a kerület figyelmét, akinek a a plébánia keretein is túlszárnyaló képessége, tudása és műveltségé uj korszakot van hivatva nyitni a plé­bánia történetében és aki szerencsés kézzel úgy kezdte működését, hogy a budaiak e kedves templomát az öt megillető díszes külsővel látta el s ezzel megnyerte minden hívének szeretetét is. A Magy. Általános Takarékpénztár Végre megnyitotta fiókját a Széna­téren szerzett házában és a fiók vezetését Búcz Károly cégvezetőre bízta. Egyelőre küzdelmet kell majd folytatnia az ellen a babonás felfo­gás ellen, mellyel a budai közönség a ház ellen viseltetik, ahol oly szé­pen levetkőztették. Fii-fa tönkre mén, de elpusztul az apró gyerek is, ha nem kap kegyel­met az a néhány kicsi parkunk Buda belső részein. Viz után kiabál min­den. Megeszi por, kiszárítja a nap a parkok gyepjét, magját és a tik- kadt, poros levegőn romlik a levegőre vitt szopós baba, futkározó apró gyerek. A Viziváros egyik levegő- rezervoárja a Statisztikai park, mely védett helyen legkedveltebb nyaraló telepe az egész vidék apróságainak. De olyan száraz, olyan poros néha, hogy bűn a gyereket oda vinni. Ha már száraz az utca, tér, — ennek a néhány kis parknak juttasson vizet a tanács. Ez már igazán nem rontja meg a vízmüvek mérlegét. A budai sport nívóját, élénkségét a leg­munkásabb, legmozgalmasabb klub: az O- budai Torna-Egylet határozza meg. A fé­nyes múlt nyomain haladó, — most szü- kebb, háborús határok közzé szoritott — agilis, sőt agitatorius sport-élet gazdag változatokat mutat. így augusztus 8. (csü­törtök) d. u. 1/4 6 órakor országos uszó- verseny volt a Római fürdőben, a legjele­sebb eredményekkel. Augusztus 11. d. u. 1/26 órakor Filatorigáti sporttelepen labda­rugó mérkőzés lesz a 33. F. C.-bal. Augusztus 20. d. u. V24 órakor pedig a MAC. margitszigeti sporttelepén országos athletikai viadal, melynek teljes bevételét a Zsófia országos gyermekszanatórium egyesület javára fordítják. Komor színek, gyászkeretes máso­latok az életből: — az újságíró mai munkája. Veszendőben minden ne­mes és szép, ami szent volt előttünk; lebirkózza az önzés, és vérző sebein­ket még mélyebbre hasogatja a kon- junktura kihasználás átkos jelszava. Az óbudai hentesek és mészárosok hónapok óta nem juthatnak rendesén jéghez, mert az Óbudán működő Reis és Hajós jéggyár nem szállít nekik, s igy megfosztja őket az üzemük feníartásához feltétlen szükséges jég­től. Szerződésük nincs a gyárral, ha érte mennek délutánonként, azzal tor­kolják le őket, hogy nincs, holott nagy autóival és kocsijaival mégis szállít a gyár, de csak Pestre; más­honnan pedig az »óbudaiak nem sze­rezhetik be a jeget. A nagy kvan­tummal dolgozó III. kerületi mészáro­sok és hentesek áruja vagy romlottan kerül a közönséghez, a mi csak téve­désből történhet meg, mert e jóhirü lelkiismeretes iparosok ellen igazán nincs panasz, vagy szemétre kell dobni, de mindig csak a hentes vallja a kárát és vált ki rettenetes elkese­redést azok körében. A jéggyárakat hatósági felügyelet alá kell helyezni a hentesek, mészárosok és a közön­ség érdekében és szabályozni kell a jég rendszeres elosztását. Hatósági Jégközpont kell, de nem részvény- társasági alapon, vagy ha másként nem lehet, akkor annak részvényese csak mészáros és hentes lehessen. Az ilyen jéggyártó részvénytársaság béke idején jó üzlet volna. Ta—ta—tatarozzák az öreg szent János kórházat, csakhogy részletek­ben. Először megborotválták, mind leszedték a külső lőrét, úgy, hogy a szálló meszes törmelék miatt még járni se lehetett a kórház táján. Az­után elkezdték részletekben meszelni. Ez igy tart egész nyáron és ma sem kész még. Alul még most is vako­latlan, meszeletlen. Úgy vagyunk vele, mint a dadogó emberrel: — kín kivárni a szava végét, amikor azt mondja, hogy — ta, — tata, — tataroz — — — elé?! o Végre ! sóhajt fel az óbudai — el­vonul az olasz-osztrák impertinencia, végre ! már neki is szabad nagyobbat szippantani a levegőből, végre ! talán ö is már rendesebb lakáshoz jut, végre! a suttogó beszédről áttérhet az emberi, hangos szóra: a Cantiere Navale hajógyár olasz-osztrák alkal­mazottjait visszatelepitik Monfalco- ne-ba. A két év előtti olasz előre­nyomulás idején a monfalconi hajó­gyárból a megmenthető gépekkel együtt 400 munkás menekült csalá­dostól — Óbudára. Az ottani hajó­gyár telepén szerelték fel az ideme­nekült gyárat, mely főképen tenger­alattjárókat épített. Kíméletlen szem­telenül viselkedtek az olaszok: riká­csoltak, énekeltek, mindennek az árát fölverték és ezért lobogtatja örömmel utánuk Óbuda a zsebkendőjét! — a viszont nem látásra! Nagy jövőjét látjuk a Villányi út­nak, mely Budapest Riviérájának lesz fő útvonala. A Gellérthegy déli lej­tője Budának előkelőén kedves nya­raló helye már évtizedek óta. Most éltető ütőeret ^ kap a Villányi útban, ahol néhány év múlva pompás kávé­házak, vendéglők, bankfiókok, érté­kes boltok váltakoznak majd. Az ut széles, árnyas sétányain élénk lesz a Corso — s éppen ezért nem tartjuk a 'egszerencsésebb gondolatnak, hogy ide tervezik az Anya- és Csecsemővé­delem ^ Országos Központ-ját Zita ki­rályné intézet cimen. Az országos Stefánia szövetség tűzte célul maga elé ezt a feladatot. Élén áll Apponyi Albert gróf és helyettese, báró Szte- rényi József. E nemzeti nagy eszmé­nek nyugalmasabb helyre volna szük­sége, valahol a Németvölgyi-ut men­tén, nem pedig — Villányi és Ménesi­SzL~Liifeács flYóflxffirdő. Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngvölések, kő- és kádfürdők, vizgyógvintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Ráuium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimentő prospek­tust küld a Szt.-Lukácsfiirdő igazg. Budán. KHTORfll cikkek, katonai alsóru­házatok nagyválasztéka Preissch József I., Hrisztiníi-fér 3. Előkelő Cznkrdszszalon I. Kriszlina-körnl 77. Ravasz László LIBÉL BODOR OPTIKUS SZEMÜflEBEH ÉS OPTIKÜl LENCSÉK Erárá. SS Siopiffütotí 1845. 52 TELEFON: 11Z-Z6. BUDAPEST, 11., FŐ-UTCA I. SZ. Tanfolyam ASSZONYOK ÉS LEÁNYOK részére. J7AÍ7M fi -féle Bank- és Keres- ÍVUMíA kedelmi Tanfolyam, GYORSÍRÓ- ES GÉPÍRÓ-ISKOLA Budán, II., ískola-u. 27. (Aranyéremmel kitüntetve.) Skultéthy Ferencz kárpitos es II., Fő-utca 57 megbízható régi mester.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents