Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-08-11 / 587. szám
I? mm / ■ ■ mi BUDAI NAPLÓ ut között, a kertészeti tanintézeten túl, ahol eddig 5000 négyszögölnyi területet vásároltak e célra. A tornyokba kellene elhelyezni néhány olyan közórát, aminöt a város most az" utóbbi években állíttatott az utcákon. Azt is úgy csinálták, hogy nincs benne sok köszönet. Ahol föltétlenül kellene, oda bizony nem tettek órát: iskolák, vasutak, hivatalok közelébe. Az egész Krisztina körúton egyetlen egy jó helye volna, az Alkotás-utca elágazásánál, de ott nincs. Egyik olvasónk figyelmeztet rá minket, hogy a fő-utcai Flórián templom és a Szilágyi-téri református templom órák nélkül vannak. Ide talán jobban elférne, messzebbről volna látható, mint bárhol másutt. És bizonyára sok ilyen hely van még Budán. Feltűnik a sok apró-cseprő építkezés körül, amikre a magánépitési albizottság engedélyt adott itt Budán, a Star filmgyár építkezése. A Pasaréti utón kétemeletes épületet állít— valószínűleg a saját céljaira, a mi viszont azt bizonyítja, hogy Budán a filmgyár minden felvételéhez alkalmas helyet és keretet talál. A lakásínség enyhítésére nagyarányú akciók kerülnek kivitelre Óbudán. Ä Szentendrei utón, a vám mellett fekvő Brill-féle téglagyárat a Magyar- Amerikai Faipar R-t. megvette és gyárnak rendezi be. A szentendrei úti homlokzatra pedig modernül felszerelt, Ízléses munkásházakat épit. — Az Újlaki Tégla- és Mészégető gyár bécsi úti telepén a lakáshigiéná- nak megfelelőleg nagy áldozatokkal már most épülnek tökéletes í családi otthonok a'munkások részére. Ugyanez történik a Bo/in A. M.-féle gőztéglagyár kezelésében is. A többi óbudai gyár a praktikus eszmét, mint jó példát, előbb-utóbb szintén követni fogja. Hajózás. Az utazó közönség körében megnyilvánult óhajra a Magyar kir. Folyam és Tengerhajózási R-t. a kisdunai járatot szeptember hó 15-ig Esztergomig kiterjesztette. E járatban közlekedő gőzös este 10 óra 30 perckor érkezik menetrend szerint Esztergomba és reggel 3 óra 45 perckor indul Esztergomból. Asszonyok és lányok részére megkezdődött a beírás a Kozma-féle Bank- és Kereskedelmi Tanfolyam-, Gyorsíró és Gépiró Iskolában. A 15. tanév szeptemberben kezdődik és kitűnő gyakorlati kiképzést nyújt; a növendékek ez alapon bank, takarék- pénztár, kereskedelmi részvénytársaságok irodáiban jó fizetéssel állásba jutnak. Az igazgatóság a végzett hall- . gatókat díjtalanul állásba helyezi. A beírásokat naponta d. e. 8—12 és d. u. 2—6-ig teljesiti az igazgatóság (Budán, II. Iskola-utca 27. "Saját épületében). Olvasóink szives figyelmébe ajánljuk, hogy egyszerűbb és biztosabb pénzkezelés >eéljából az előfizetési dijak és mindennemű pénzküldemények az Egyesült Budapesti Fővárosi Tk.- pénztár FEHÉRVÁRI úti osztályába küldendők az Attila nyomda R-t. vagy a Budai Napló folyószámlájára. ÍRÁSOK: Glorias asszony a cime egy kedvesen megirt magyar történetnek, mely könyv általános feltűnést keltett, amenyiben ez Mískolczi Henrik 50-ik kötete a magyar könyvpiacon. Az érdemes Írónak jubiláns könyve, melyről részletesen is megemlékezünk. Most csak bejelentjük, hogy a mai viszonyok mellett, díszes a kiállítása és az ára 6 korona. A Fáklya szakkönyvkiadó vállalat (IV, Szentkiráyi- utca 12) adta ki. Az Élet legújabb száma a következő tartalommal jelent meg: A nyaralás, Kopja. — Arcképsorozat: Giesswein Sándor, Anka János. — Nagy utón, Gábián Géza. — A nászpohár, Pokorny Margit.— Peng újra a kasza, Pásztor József. — Elment a nyár, Komáromi János. A kiadó- hivatala: Budapest, I, Fehérvári-ut 15. Mutatványszámot szívesen küld. lBaposéEd£iL Cifra sallang a képesítés! — Tönkremegy az építő kisipar. — Szíveskedjék kérem a mi speciális budai lápunkban e néhány soromnak helyei szorítani. A lakásszükségről, vagyis a szükséges lakásokról volna ezekben szó, aminek első ízben a lakók és a kisipar érdekében kellene megtörténnie, de sajnos, azt veszem ki az egészből, hogy itt is a nagyipar áll előtérben. Már a kezdeténél is azt a gyanút 'ébreszti bennem, hogy itt a kisipart ismét mellőzik, úgymint nálunk általában, mert ha egy pár képzettebb kisiparost is bevontak volna az igen tisztelt bizottságokba, azt hiszem, a gyakorlati téren ez ügyben már sokkal előbbre volnának. Az én szerény nézetem szerint az egész dolog fordítva történt. Nem azon kellene vitázni és gyiilésezni, hogy ki építsen, hol építsen? Az első, hogy miből építsen! Ez a legfontosabb. Az egész akció hasonlít az alanti esethez: egy épület kigyulladt valamely gyár közelében s az ott megjelent városi, gyári és önkéntes tűzoltók azon kezdenek vitatkozni, hogy ki hivatott a tűznek oltására elsősorban. A tűz persze nem vár s mire megegyeznek, azt veszik észre, hogy hiszen viz sincs. Ez alatt az épület teljesen leég, ami természetes is, mert viz nélkül tüzet sem lehet oltani, még kevésbbé anyag nélkül építkezni. Ott volt a legnagyobb hiba, hogy nem mindjárt az anyaggyártáson kezdték. Még a tavaszon a legnagyobb eréllyel kellett volna megkezdeni a téglagyártást, minden gyárat üzembe hozni a katonaság igény- bevételével, amennyire lehetett volna olcsón gyártani, elárasztani egész Budapestet , mindenféle építőanyaggal és azt mindenki számára hozzáférhetővé tenni, hogy a hirtelen meggazdagodott emberek építhessenek. Most már késő, amikor az ember úgy kapja az anyagot receptre, mint a patikában a szert. Gyülésezés nélkül j is megoldódott volna igy az egész építkezési terv. Egy évet már elvesztettünk, mert a téglagyártást tavaszkor kell kezdeni, mivel a tavaszi szellös idők legjobban szárítanak. Egész nyáron folytatni kellett volna s ma már sok épület épülhetne is, mert pénz van, de lakás nincs. Az itthon lévő kisiparos pedig várja,hogy ő is valamihez foghasson, hogy legalább az apró forgácsokból jusson neki is valami. A nagyipar a hadsereg jóvoltából már meg is csömörük a pénztől, amig a kisiparos teng a kontárokon kiviil, akik a hatóságok jóvoltávól az összes épületeket javítják. Ezeknek a körmére igazán senki .sem néz, senki sem kérdi, hogy van-e joguk vállalni a munkát. A háziurak pedig csak kontárokat keresnek, nem törődve azzal, hogy megbizhatók-e, csak olcsó legyen a munka. Mire való akkor a képesítés, ha mindenki önállóan vál- • laihat és végezhet munkát? Értéktelen, fölösleges sallang ! j Anyaghiány miatt a tervezett építkezésből nem lehet semmi s igy ■ az építő kisiparosnak tönkre kell mennie 1 Molnár Ernő. Bor és Cipő, Veres Mihály kiváló szerkesztésében megjelenő szaklap legújabb száma változatos tartalommal jelent meg. A budai öreg cipészmestereknek, akik még nem bírják teljesen a magyaf nyelvet, azért is kedves, mert a fontosabb közleményeket német nyelven is közli. Szerkesztősége: Vili, Rákóczi-tér 2. Egy iparos Kaszinó eszméjét és tervét vetette föl egy kelenföldi iparos, akinek neve kö^becsülésben áll és akit szívesen lát minden budai társaság. Azt írja nekünk, hogy: . „Kivéve a ÍI. kerületi Iparoskört, minden más ily irányú iparosegyesülés működése megakadt a háború alatt, arra pedig feltétlenül szükség van, hogy a közös érdekekben élő iparosság érintkezzék egymással. Főleg a mai nehéz viszonyok mellett. Szükségünk volna valami kaszinó- szerű intézményre, ahol olcsóbb a kávéházi és vendéglői ellátás, meg van minden kényelem és a kellő hely is s közös bajok megbeszélésére. Ahogy a cipészek mozgalmából látom, alkalmas e célra a II. kér. Iparoskor, amelynek nagy helyiségei nincsenek kellően kihasználva. Szü- kebb körű társaság látogatja kétszer- háromszor hetenkint. Az elnökség szívesen ad helyet minden iparos mozgalomnak s igy nem látom be, hogy ott miért ne fejlődhetne ki egész Buda iparosságát felölelő kaszinói élet, amelynek keretében az egyes szükebb, kerületi és szakcsoportok is érvényesülhetnének. Sokan kerülik a társaskörbe való belépést, de szívesen járnának a Kaszinóba. Nagyon sokan szívesen fizetnék az évi 12 korona kaszinói dijat, ha estéiket a költekezés kényszere, tehát költség nélkül a kaszinóban tölthetnék, ahol kényelem, újság, könyvtár és társaság állana rendelkezésükre. A befolyó tagdijakból a II. kér. Iparoskor fedezné a házbér nagy részét és jutna költség kényelmesebb berendezkedésre : telefonra, újságra, könyvre s minden kulturális szükségletre“. Céltudatos munkára, egységes eljárásra készül Óbuda iparossága és kereskedőinek nagy tömege. A szer- vezetség nagy értékeit vállvetett együtthaladással [fogják megvalósítani létérdekük megvédéséért, de egyúttal a közönség érdekeit is szemmel- tartják. A szertetagozódás nagy kárát és megjavításának nagy szükségét a hentes és mészáros iparosok érzik, akik Dvorzsák Ferenccel az élükön máris egyetemlegesen járnak el iparukat ért sérelmeknél. A kereskedelem érdekeit pedig Schmidkunz Lajos elnöklete alatti szabad szervezet védi. A közös munkára vezető áthidalások most vannak folyamatban. A nagy blokk összekovácsolását Óbuda intelligenciája is erősen pártolja, Sánta Dénes a kerülel főjegyzőjének megértő tevékenységével. Só kézírással és az Expedíció munkájában gyakorlott irodai kisasszonyt keresünk, írásbeli ajánlatok a fizetési igény bejelentésével és közvetlenül Kaufmann papirkereskedés II, Margit-körut 52, küldendők be. Társulnék olyan reális vállalathoz 15—20 ezer koronával, mely megélhetést biztosit. Üzleti ügyekben jártas nőnek való foglalkozás előnyben részesül. Ajánlatok a lap kiadóhivatalába: I., Bors-utca 24. szám. Eladó Fehérvári-ut és Andor-ut sarkán 5700 öjes telek, parcellázásra alkalmas. Értesítést ad levélbeli ajánlatra a kiadó fiókja : I!., Fő-utca 7 nyaralót vagy nyári lakást bérelnék esetleg megvennék Budán vagy a környékén. Értesítést, lakásbér és lakásbé- osztás leírásával — kérek a kiadóba: I., Bors-u. 24. sz. 25—50 hoidnyi nagyságban, Buda közelében megvételre kerestetik Ügynökök díj azva. Levélbeli ajánlatok e lap szerkesztőségének küldendők I. Bors-u. 24 3ő kézírással biró kezdő iroda! kisasszonyt ker#sünk. — írásbeli ajánlatot fizetési igény megjelölésével kérünk. Esetleg félnapra. II., Fő-utca 7. szám alá a kiadóhivaíaü fiókba.
