Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-06-23 / 581. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 vábbá kéri az összes ideiglenes, helyettes és megbízott oktatóknak egy évi szolgálat után rendes óvónőkké, szaktanítókká való megválasztását. Kéri lakbérüknek a katonatiszti lakbérkulcs szerinti megállapítását. Kéri az összes oktatói mellékmunka után járó illetményüknek 150%-kal való felemelését 1917. évi szeptemberig visszamenő hatállyal. Ideértve a jelenlegi kisegítő iskolai pótlék 150 %-os felemelését és nyugdíjba való beszámítását is. Kéri azonnal egyszeri 1000 korona fővárosi pótlékot a főváros különös drágasági viszonyaira való tekintettel. Kívánja a természetbeni ellátásnak intenzivebbé tételét, az oktató személyzet bizalmi embereinek bevonásával és ellenőrzésével. Kéri, hogy az e kívánságokkal kiegészített tanácsi javaslat azonnal rendkívüli közgyűlés elé terjesztessék és annak elfogadása után a miniszteri jóváhagyás bevárás nélkül és uj illetmények előlegképen folyósittassanak. A spekuláció már megindult és a főváros lakásépítő akcióját akarja kihasználni. Halálra Ítélt, lebontásra szánt ócska viskók átépítésében véli a maga hasznát feltalálni, számítva arra, hogy a lakásínségre való tekintettel bele megy a város az utban- álló ócska házak restaurálásába. Ilyen ház áll a Fiume szállóval szemben, a Lánchid-utca és Ybl Miklós-tér sarkán. Cserző tímár háza lehetett, ahogy a bőr szárítására berendezett padlás is bizonyítja. Erősen kiáll az amúgy is szűk utcába és mélyen is fekszik. Mielőbb le kellene bontani. Most Németh és társai átépítési engedélyt kértek rá, tekintettel a lakásínségre. Bűnt követne el a város, ha az engedélyt megadná. Ez nem megoldás, a lakásínségen való segítésből nagyon kilátszik a — hadi lóláb. Hadi milliomosok építsenek uj házakat. Magyarázatot ad és annak közlésére fölkérte lapunk szerkesztőjét a Krisztinavárosi Kaszinó egy társadalmilag számottevő, de a közszerepléstől távol álló tagja : 1 — Nagyon fáj egy budai újság feje Szigeti János orsz. képviselő miatt, mert a Krisztinavárosi Kaszinó évi jelentése nem foglalkozott vele, mintha a jövendő képviselőválasztás a kaszinói jelentésnek ezen a kimaradt nehány szaván múlna. E cikk valószínűleg nem a képviselő tudtával íródott, aki annak a lapnak egyik szerkesztője, de a ki kevés súlyt helyezhet a jelentés e feledékenységére, mert hisz a képviselő ur is megfeledkezett arról, hogy e minőségében bemutatkozzék a Kaszinónak, — megköszönni a Ripka- és Percél-párti tagoknak, akik a párthűség elve alapján segítették bele a képviselői székbe. De megfeledkezett a képviselő ur arról is, hogy ő nemcsak a Méhkas és a Gellért vidéke képviselője, hanem az egész kerületé. Egymást szülik a feledékenységek s azok közül csak a szabadpolgári zászló emelkedik ki, melyet sokan a saját disz- zászlójuknak szeretnének a maguk részére kisajátítani, de nem vállalják a kerületi közmunkát és szeretnék kirekeszteni a szabadpolgárok közül azokat, akik dolgoznak. Az ilyen viszálykeltő cikk dacára sem adjuk oda a zászlót és maradunk hű és szorgalmas szabad polgárok. Egy kaszinói tag. Kétezer család keres lakást Budapesten és ötszáz olyan mátkapár van, amely lakás hiányában nem tud egybekelni. Azért fontos kérdés az illetéktelen egyéneknek eltávolítása és a beköltözés megszorítása is. Ahogy a „Fővárosi Hírlap“ értesül — e tekintetben tárgyalások vannak folyamatban a kormány és a főváros között. Nem kevesebb, mint 200,000 ember költözött be Budapestre a háború alatt. Részben ittragadt* menekülők, részben a nagyobb kereset után vágyók, részben pedig meggazdagodottak. Ez az utóbbkvállfaj az, amelynek legkevesebb joga van ittmaradni. Ezek legnagyobbrészt vidéki lakásukat sem adták föl, ellenben a fővárosban oly szükséges lakásokat lefoglalva tartják, mert itt jobb és kényelmesebb ellátást kapnak. Itt van ennivaló, itt van tüzelő, itt van szórakozás és pénzért Budapesten mindent meg tudnak szerezni, amihez vidéken nem tudnak hozzájutni. Lehetetlen állapotra mutatott rá a főváros egyik bizottságának ülésén dr. Havass Rezső. A közélelmezés nehézségeinek, az élelmiszerek drágulásának egyik okát az ide beözönlött, itt letelepült idegenekben látja. Budapest nvitva mindenki számára. Ilyent nem is látni sehol a világon, hogy a világháború kellős közepén akárki bejöhet Budapestre, vasútnál sehol sem útlevél, semmi, egyszerűen, aki idejön, az itt van, itt marad és ha tetszik neki, letelepszik. Hónapokon keresztül itt vannak. Ez a rákfenéje az egész ellátás kérdésének. Körülbelül kétszázezerre taksálja ezeknek a számát, adót nem fizetnek, nem szolgálnak semmi tekintetben a főváros javára, hanem elveszik tőlünk azt, ami bennünket megillet. — Budán derüre-borura vásárolják az őspolgárság apró házait és szorítják ki, vidékre az őslakókat. Előkelő Czukrdszszalon I. Krisztina-köraí 77. Ravasz László ! NYÁRI ? IP tanfolyamok 9 GYORSÍRÁS, GÉPÍRÁS, KÖRYWITEL If A7MS-fé,e Ban{<- és Keres- Ill/ZiJjaÄ kedelmi Tanfolyam, gyorsíró- és gépíró-iskola Budán, II., Iskolain. 27. (Aranyéremmel kitüntetve.) Ugaron a Sieg^idék. — Elhanyagolt természeti kincsek. — Irta: Lendl Adolf dr. Szép, kellemes kirándulóhelyek bőven találhatók a budai oldalon; azonban a legtöbbnek nincsen megfelelő közlekedési vonala. A Fogaskerekű Vasút, amely előreláthatóan — az uj gazda kezén — fokozottabb forgalom lebonyolítására fog nemsokára vállalkozni és talán meghosszabbítva messze fekvő uj területekre és vilfavárosokba vezetni, fontos tényezője leend c külső vidékeknek. Kívánatos volna ezzel kapcsolatban a különösen látogatott helyeknek (Szarvas, Disznófő, Fácán, Jánoshegyvendéglöje stb.j modern kiépítése. De ez mind magától jő, ha a főváros idegenforgalma legalább részben erre felé terelődik. A budai hegyeknek déli része, a Farkasvölgy, Sasad, Mártonhegy, stb. szintúgy a Kelenföld inkább az újonnan alapítandó lakóhelyül szolgáló, kertes városrészek, csinos telepek létesitére való; a Zugliget — Hűvösvölgyi vonal ellenben a kirándulók tömegeit vigye az erdőkbe s a nyári villák közé. Ennek érdekében még sok tenni valónk volna. Külföldön a hárshegyi, vagy pálvölgyi barlangot, a Pozsony- hegy kilátó tornyát, vagy mást a természetövezte szépségében kincses hely gyanánt emlegetnék; mi pedig elhanyagoljuk. A budai hegyek ismertetése turisztikai tekintetből, földtani felmérése és kutatása egyik közeleső feladatunk volna. Dr. Lóczy Lajos tudós professzor nehány év óta ezen dolgozik már, hogy terjedelmesebben feltárhassuk a legszebb részeket. A budai oldal gazdag történelmi vonatkozásokban. Dicső tettekről regélő, nagy elődökről szóló emlékek sokfelé találhatók, kezdve a magyaroknak Árpád vezér idején első átkelésétől a Kelenföldön, egészen báró Eötvös József csendes magányban álló házáig. A szép Juhászné, a Remete, a Disznófő, Kisczell, Martinovics és társainak vesztőhelye, a Honvédsir stb. mindegyik egy-egy legendába foglalható és világhírre ment vala régen e nemzeti szent helyek története, ha külföldi nagyvárosok dicsekedhetnének ilyenekkel. Mi pedig — magunk is csak alig tudunk róla. A jótörekvésü, bár szerény működésű és csak a maga erejére utalt Magyar Turista-Egyesület buz- gólkodása ebben nem elégítheti ki a nagy igényeket. A főváros igyekezete a budai vidékek feltárása érdekében dicséretes, azonban nem elégséges. Ne csak a mi szokott kiránduló közönségünkkel számoljunk, hanem idegen tömegek idevonzására gondoljunk. A turisztika fejlesztése egyik legfőbb óhajunk kell, hogy legyen s ez főként a szép budai hegyekbe vezessen, testi-lelki üdülést kereső, szabad természetet szerető százezreket; jóval többet, mint eddig. Nem meddő befektetése volna ez a fővárosnak. Van már Idegenforgalmi Hivatalunk; a székesfővárosi hatóság vezetése alatt áll; talán ezért nincsen dotációja? Én modern berendezésű szállókat építtetnék a hivatal gondozásában a budai oldalon, . kettőt- hármat egymásután ; mert az az utas, aki a pesti oldal, mondjuk a Duna- part szállóiba jut, nem látja a budai hegyek szépségeit, legfeljebb csak az ablakból. Nem is időzik itt; elvégzi a dolgát és megy vissza Bécsbe, vagy esetleg a Tátrába. Magától nem nő az idegenforgalom és nem halad a turisztika sehol a világon; segítői kell, hogy legyenek, amik nem merülhetnek ki a hivatalos címben, hatósági jellegben és nyomtatott papirosokban. A budai oldal modern módon való felkarolása egyik legfontosabb tényezője volna idegen- forgalmunk fokozásának. Budapest nagy város lesz — ne késlekedjünk vele, mert különben majd arra ébredünk, hogy egyszerre csak német klubház és szálló épül valahol a budai hegyekben. /1BilBB«3»BSaa«fíO«SSÍCSStaaaBB»BB«iBBBN Zjda bbbbbvbbbbbbbbbbiibbbiIü í Veszek 1 SS mindenféle régiséget *" SS s! ^aranyat ■■ .. 1..1 «• ezüstöt 2 drágakövet jj porcellán figurát szőnyeget bútort zongorát zálogcédulát bármiről ■■ ■■ ■■ mm GELB Salamon jj I., flítíía-u. 8. ■■■■»■ ni» ■■■■■«■■■■■ ni/ Skultéthy Ferencz kárpitos e=d II., Fő-utca 57 megbízható régi mester. M á í ¥ £3 ÍZ KÉSZÜLT NŐI H fi £ Háti $3 FÉRFI és gyer. MEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MEN- LÉTT AJÁNL PREISflGH 3ÓZSE7 BUDAPEST, I. KÉR., RRI5ZTIN3-TÉR 3,
