Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-05-04 / 574. szám
7 BUDAI NAPLÓ 7 Nagy tervek kerülnek megoldásra egy hatalmas telek beépítési programm keretében Óbudán. A béke első napjaiban, amikor ember és építőanyag hatalmas tömegben szabadul fel a holt uralkodás béklyóiból — a város és állam közös akcióval a Szentendrei- és Bécsi-ut között fekvő külterületen nagyarányú építkezést kezd. A telkek kisajátítása már megindult. Jár a hajó már a Vigadó-tér és Batthyány-térről a Margitsziget felső állomására reggel 8 órától este fél 10- ig 20 fillérért. A belépődíjjal 40 fillér. Oda-vissza 60 fillér. Vasárnapon 20 fillérrel drágább. — A propeller is reggel 6-kor kezd járni 11- ig, sőt Óbudán már reggel 5 óra 20 perckor indul az első a Hungária- uthoz. — Dömösre reggel fél 9 órakor indul és onnan ötkor. Útközben Pócsmegyesen is megáll. — Kovács- patak Esztergom—Párkány között is megnyílt a hajóközlekedés. — Ercsi—Szigetfalu-felé érinti a hajó Százhalombatta állomást is. GummitkérahadseregésaGummibizottság felhivta a közönséget, hogy a megfelelő ár ellenében, minden öreg gummit; Sárcipőt, gummicsizmát.gummitalp és sarkot, gummi- játékot, légpárnát, gummiszönyeget, bor- és öntözőtömlőt, gyermekkocsi-abroncsot, nadrág- és nadrágtartót, kerékpár külső- és belső gummit stb. stb. készpénzfizetés ellenében szolgáltasson be, vagy a házmester utján, vagy a következő gummi beváltó helyeken: — 1. kerület Elser József, 1., Fehérvári-ut 9. — II. kerület: Löwy Frigyes, II., Fő-utca 58. Watterich Adolf, 1., Henger-utca 13. — III. kerület: Schmideg Salamon és Társa, III., Bécsi-ut 69. — A Gummibizottság cime: V., Rudolf-tér 6 szám. — Telefonszám: 101—11. ■■ a* *■ ■ ■ as «• mm ■ b *■ is mm mm ■ 9 ao ■ 9 «* aa mm mm ma Veszek mindenféle régiséget aranyat ezüstöt drágakövet porcellán figurát szőnyeget bútort zongorát zálogcédulát bármiről CIHIaIS Salamon 1. bér., Attila*!!. 8 □aa \:v EZERNÉL több kiváló orvos és tanárajánlja. 1908. St.- Louis, 1911. Turin Grand Prix. II KRISTÁLY-FORRÁS áSVítRYVIZ Hasznos ital étvágyzavaroknál és emésztési nehézségeknél. Hathatós szomjcsillapitó. Óvszer fertőző betegségek ellen. [=3 EE1 [=3 EE] EE1 TÁRCA. Én. Én vagyok: az Élet ledér megvetője, Minden rossznak átka: Szittya pusztaságok, elporladt emlékek ölelő barátja. Hidegvizű Volga nagy, sötétlő mélye: Ez a nemzedékem ; Homokos vad, puszták ideges lovassá: Az én szívverésem. Véredényeimben gőgös nemzetemnek Büszke vére csobban; Csány ősapámnak haragos, nagy lelke Az akaratomban. Dacos dédapáim fenkölt szilaj lelke Ég a homlokomon: Lenézett nemzetem önhitt bizodalma Minden egyes dalom. Nem vagyok másegyéb: visszamaradt magyar, Regék szeretője —; Kinek a nemzete szép, fényes múltjánál Nincsen is egyébje . . . Benn ég a lelkemben tiszta hitem fénye, Szenvedélyes vágya: Kiáltsák utánnam sok törpe nemzetek: Az én hazám a föld legelső hazája! Kerecseny János. Agmiiasoftról. B udán él tanulmányainak Zsenny József a Nemzeti szövetség elnöke, aki elsőnek hangoztatta azt a nagy eszmét, hogy az amerikai magyarságot erősebben kell a nemzethez kapcsolni és zászlót is vitt ki nekik egy évtizeddel ezelőtt. Ő róla írják lapunknak, hogy több évvel ezelőtt egy budapesti régiség- kereskedőnél egy XVlII-ik századbeli órát vett, amelynek hátlapján az általa játszott darabok jegyzéke is megvolt. Az egyik darab cime: „Népdal a Muraközből.“ mely csaknem hangról-hangra hasonlít a Gotterhalte zenéjéhez. A Gotterhalte szövegét tudvalevőleg Laschka, egy irodalmi senki irta. Zenéjét az Eszterházyak kismartoni kastélyában 40 évig karmesterkedett Haydn s 1797. február 12-én adták elő először Ferenc császár születése napján a bécsi színházakban. Már Eötvös Károly gyermekkori emlékei alapján muraközi magyar nótának mondta. A németek e dallamra éneklik az 1846-ból való Hoffmann v. Fallersleben „Deutschland über Alles“-jét. A Rákóczi indulóra vonatkozó följegyzések is érdekesek. Bizonytalan szerzőtől való és több féle verzióban fenmaradt régi Rákóczi-nótából csinálta az 1815-iki bécsi kongreszus hires cigányprímása: Bihari János. Utána 1809-ben lekótázva kiadta az utolsó inzurrectió idejében Scholl budapesti katona karmester. Berlioz francia komponistának annyira megtetszik Pesten jártában, hogy „Faust elkárhozása“ c. operájában Faustot Magyarországra is elhozza, hogy igy a Rákóczi indulót is bevehesse a műbe. V így írja nekünk ezeket dr. Wagner József tanár, aki e hymnuszokról az óbudai szabad lyceumban adott elő zenével is bemutatva, hogy a Gotterhalte egyik sora - „Unseren Guten Kaiser Franz“ mennyire egyenlő a himnusz egy sorával: — Jókedvvel bőséggel — továbbá Wacht am Rhein közepe a Goll Tornainduló közepével s a Wacht am Rhein eleje a Rákóczi induló egy részével. Bírjuk a nagy szaktudású tanár ígéretét, hogy á többi nép hymnu- szára vonatkozó adatokat is megírja számunkra. A kisipar gazdasági fontosságát legjobban bizonyba, hogy 1906-ban a kereskedelmi kormány által összeállított jegyzék szerint 500.000 ipari alany volt az országban és ezeknek több mint 60 %-a, tehát 300.000 embernél több olyan kis iparos volt, aki egy segéddel sem dolgozott, — körülbelül 20% dolgozott egy segéddel, a további 18—19% két segéddel vagy többel és — égy fél százalék képviselte a nagy ipart. Érdekes azonban az, hogy az ország ipari termelésének egy harmadát a kisiparosok termelték. Ez bizonyítja legjobban a kisiparos fontos szerepét a magyar közgazdaságban, amit a vezérpolitikusok szives figyelmébe ajánlunk. Taggyűlést rendez május hó 12é-n vasárnap a II. kér. Iparoskor helyiségében a Budai iparosok és kereskedők szövetsége. A kisiparososztály regenerálásának előkészítésére hívta föl a honvédelmi miniszter figyelmét az Ipartestülek Országos Szövetsége és az önálló iparosok fokozatos hazabocsátását, illetőleg hosszab szabadságolását kérte. A honvédelmi miniszter 124846. szám alatt a szövetséghez intézett leiratában kijelenti, hogy a leszerelés előkészítése alkalmából a kisiparos- oszályérdekei is megfelelő méltánylásban részesülnek. A leszerelés technikai végrehajtása kizárja ugyan a hivatás-csoportonkint való elbocsátást, de a kisiparososztály regenerálását a tervbevett intézkedések nagy arányban fogják előmozdítani. A kiforrás idejét éli a Budai iparosok és kereskedők szövetsége, a melynek tulajdonképen céljait eleinte némi homály fedte, de a budai józan iparospolgárság a maga tiszta, egyszerű észjárásával kezdi kihámozni a célokat és határozott irányokat jelöl ki. A Szabadpolgári körben legutóbb tartott taggyűlés már konkrét kérdéseket állított föl s a határozatok fedik az iparosság érdekeit. Elsőnek az ügyvezető elnök Gerő Sándor számolt be a szövetség eddigi működéséről, mely főleg a megalapozás munkájában merült ki. Utána felszólalt Vali Gábor a II. kér. Iparoskör ügyvezető elnöke és radikális hatósági intézkedést követelt azok ellen a kereskedők ellen, akik a kért áru helyett mást, hitványát adnak, de megfizettetik a jóhiszemű vásárlóval a kívánt áru árát. A festékkereskedőknek ez az eljárása károsítja azt a rendelőt, aki megbízik a festőiparos tiszteségében. Üldözzék ezt az eljárást hivatalból mint csalást és Írjon át ez ügyben a szövetség a kereskedelmi miniszterhez, a kereskedelmi és iparkamarához és a gyáriparosok orsz. szövetségéhez — a mit határozatilag ki is mondottak. Máthé István a szövetség eszméjének lelkesebb propagálására kérte föl a tagokat. Tóth Lajos a központok ellen kelt ki és a cérnaanyagok körüli visszaélést ostorozta. Tobzódik a cérnauzsora. A kiskereskedőktől a kész fehérneműt elrekvirálták, holott ez már félig a közönség kezében van, ahol apró részletekben szerzi be szükségletét, — viszont a nagykereskedőket nem bántották. Erős mozgalmat sürget e téren és szívesen vette tudomásul Gerő elnök kijelentéseit, hogy az országos központ épen ezek ellen a tukapá- sok ellen való védekezés miatt hívja össze májusban az országos gyűlést. Schey Ernő kiemelte, hogy a központok a szakbeli érdekeltségek teljes mellőzése és ellenérzése nélkül működnek és az anyagok elosztásánál sem a szakszerűség, sem a kellő pártatlanság biztosítva nincsen. Nagy Béla ügyész arra hívta föl a tagokat, hogy lehetőleg konkrét adatokat juttassanak a szövetség tudomására. Duschák Andor, Fejes György, Iczés Lajos és Zwil'inger Miksa tartalmas hozzászólása után elfogadták végül Becsey Antal határozati javaslatát, mely szerint a szövetség indítson mozgalmat az iránt, hogy az egyes központok mellé tanácsadó, irányadó és felügyeleti jogkörrel az egyes ipari és kereskedelmi szakmákból szak- bizottságok állíttassanak, a melyek teljes képet nyerve a készletek és szükségletek mértékéről, a maguk ipari és kereskedelmi körében az igények jogosult és igazságos kielégítését biztosítsák. A tartalmas vita öntudatos elhatározásokat váltott ki a jelenlévőknél. A lágymányosi iparoskor legutóbbi ülésén mintegy 18 tag vett részt. Várnay Alajos elnökölt és a jegyzőkönyvet Sógor József vezette. Elnök sajnálattal jelentette be, hogy a kör nem fejthet ki élénk tevékenységet, mert a tagok 75 százaléka katonai szolgálatot teljesít, az alelnökök közül is az egyik még 1914-ben lemondott, a másik pedig azóta meghalt. Azután a pénztárnok tett a vagyonállományról jelentést. Hosszabb vita keletkezett a Budai Iparosok és Kereskedők Szövetségéhez valócsatlakozásról, de végül a csatlakozást mégis kimondották.
