Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-12-15 / 604. szám

3 ben történt meg az első szervez­kedés. A tanítótestületek, sok ma- gánhivatalnok és az elöljáróság 16 tisztviselője Santa Dénes főjegyző vezetésével csatlakozott a szociál­demokrata párthoz. Ennek óbudai szervezete 18-án alakul át politikai pártkörré. A ve­zetőség: Korcsmáim József, Müller István, Czabán Samu, Wandra Ist­ván, Mihályi Gyula, Rauscher Irma hatalmas agitációval, felvilágosító munkával, lelkes kitartással szer­vezik tömörebbé, nivosabbá az eddig kisebb keretekben mozgó egyesülést. Legutóbbi értekezletü­kön a zsúfolásig megtelt terem élénk helyesléssel fogadta Czabán Samu titkár, főv. tanító okos ér­vekkel megcölöpözött vádbeszédét az ellenforradalomról és pogrom­ról. A választásra is készülnek erősen; a jelölt állítását teljesen a pártvezetőségre bízzák, f * Az óbudai Károlyi-párt már meg­állapodott a jelölésben és Visontai Soma volt függetlenségi képviselőt léptetik föl, aki e hó 16-án mondja el programmbeszédjét. Az újlaki külön kerületben a Károlyi-párti polgárság Schubert Sándor körül csoportosul, de addig amig a kerületek határai megálla­pítva nincsenek hivatalos jelölés nem történik. * A komolyságot kergetik csődbe, a III. kerületi radikálisok, ha csu­pán ötletességből, kortesfogásnak, vagy hogy minél többeknek Ját­szódjanak, szerepeltetnek a plakát­jaikon olyan neveket is, akik ebbe bele nem egyeztek, nem tartoznak hozzájuk s nevüknek kinyilttérezése után tiltakozó és haragos leveleket írnak. Az ilyen csendes oktrojt az indulatos megsértett emberek lár­mázva rázzák le magukról, amit furcsáló visszhang követ. * A köztársasági párt, mely egye­temlegesen a. Károlyi párthoz csat­lakozott — Óbudán erős szervez­kedéssel készül a szociál-demokra- tákkal való választási küzdelemre. Nagyszámú csatlakozások történtek eddig. Képviselőjelöltnek dr. Nagy Györgyöt, a köztársasági párt volt elnökét, a Károlyi párt mostani al- elnőkét szeretnék megnyerni. De­cember 16-án a Korona Vigadóban Hock János, Ábrahám Dezső, Nagy György részvételével nagygyűlés lesz, melyen a szélesebb szervez­kedés, a végrehajtó bizottság meg­alakulása s Magyarország jövő problémáiról lesz szó. VÍZVEZETÉKI M 3HVITMSOK, poeáüY Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: Sózsef 1-48 Skultéthy Ferencz kárpitos o II., Fő-utca 57 megbízható régi mester. BUDAI Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5—6. Telefonszám 24—77. Lendl Adolf, lapunk e kiváló munkatársa, kell, hogy ismert sze­rénységében megbocsássa, hogy ez alkalommal külön foglalkozzunk vele. Buda történetének érdekes részlete az az időszak, amikor a közelmúltban róla neveztek el egy pártot a Vízivárosban, mely párt akkor a független polgárság pártja volt és a „II. kér. Társaskör“-ben volt otthona. A községi ügyeket és választásokat onnan intézték. Ezek a választások titkosak voltak s Lendl Adolf nevével zászlaján min­dig győzött ez a párt. A képviselő- választások azonban nyilvános sza­vazással jártak s igy lehetséges volt a kerület több ezer választóját főként a tisztviselőket és a kis em­bereket annyira terrorizálni, hogy a kegyelmes ur, az itt idegen Berzeviczy Albert sikerrel mérkőz­hetett Lendl Adolffal. A választás után nem duzzogott, nem vesztette el munkakedvét, hanem világkörüli útjára indult s ott szerzett tapasz­talatainak egyik megnyilvánulása mai vezércikkünk. Hazatérve meg­tervezte és létesítette Budapest egyik büszkeségét, világhirü látványossá­gát: — az állatkertet. Ezelőtt is, azóta is folyton Buda érdekében küzd, agitál és munkálkodik. A helyzet tisztázódását jelenti, hogy a kerület polgársága ismét Lendít keresi és az ő nevével óhajt harc­ba menni. Kis esetek. A mai forrongó, elé- gedetlenA a vész viharán száguldó emberek és események parányaira, ha a megértés reflektorával rávilá­gítunk — jobban meglátjuk a mos­tani, elkeserítő vajúdás mögött a nemző okokat, sőt az eljövendő kudarcot is. Meglátjuk, hogy az utálatos ötödfél esztendő eröszak- abrincsát szétrobbantotta a belülről feltörő düh, düh, mely ma tombolva végez a tényleges, vagy képzelt igazságtalanságokkal. Lejegyzünk egy pár részletet, melyben a kor lelkét érezzük: intenzivebben, mint a hullámosán torlódó események összességében. Az óbudai hajógyárban Klein Marcel igazgató-helyettest, aki különben elismert szaktekintély, a munkaanyag felett a mun­kásokkal való vitája után — télikabátjába belebujtatták és kitessékelték a gyár terü­letéről. Egyik budai minisztérium számtisztjét az előző kormány elbocsájtotta radikális ma­gatartása miatt. Károlyiék visszahelyezték és soronkivül előléptették. A tisztviselő ezt nem fogadta el, mert nincs soron, ellenben Vörös Újság címen lapot szerkeszt és bol- seviki propagandát csinál. Tisztviselő tár­sainál pedig megértésre talál. Az egyik óbudai társas körben a mai válságos időkben, amikor a nemzet teme­tésére készülnek, amikor diadalittas örjön­NAPLÓ géssel még mélyebbre akarják sülyeszteni meggyalázott hazánkat — ott hét kártya- asztalnál ülnek szorosan a polgárok, a tökdisznónak és cour dame-nak udvarolva. Nem akar senki dolgozni! S aki dolgo­zik, egy nap alatt akarja 3—4 napra meg­keresni a megélhetési szükségleteit, hogy újra pihenhessen. Ezért követel az óbudai temetőben egy sirásó napi 120 koronát; egy szemetes kocsis 80 koronát. A főváros is keres — munkaerőket és nem talál. Palóczy Antal e kiváló épitész-tanár és városszabályozás nagymestere, érdekes előadásra készült e héten a Mérnök- és Épitészegyesületben Budapest városépítésé­ről, csakhogy közben meghűlt és ágynak dőlt s igy az előadást elhalasztották. Érte­sülésünk szerint ez a közbecsíilésben és közszeretetben álló tudósunk állapotában örvendetes a javulás. Politika a sportban címen egy budai sportegyesület vezéremberé­től kapjuk a következő, megszív­lelendő sorokat: Eddig alapszabályszerűen tiltva volt a politika a sportegyesületek­ben, ami a volt kormányok érdeke lehetett, de ma már egyenesen kö­vetelni kell, hogy a fiatalság mele­gen ápolja a faji önérzetet és a nemzeti érzést. Látjuk, hogy a cse­hek és szerbek mit köszönhetnek az ő szokol egyesületeiknek, melyek az ő nemzetpolitikájuknak voltak legerősebb oszlopai. Nagy érdekünk, hogy a fiatalság leikébe mindenütt és minden körülmények között be­leneveljük és a legszélsőbb fokig fejlesszük a nemzeti érzést. Most volna kész hadseregünk, mely meg védené az ország területi épségét. A nemzet ereje a fiatalságban van. Torna-est lesz 15-én a hadból vissza­tértek tiszteletére az Óbudai Torna Egylet rendezésében (Kórház-u. 9.) Óbuda kedves hölgycsapata is szerepel, bemutatva ügyes­ségét a tornaszereken s utána tea fel­szolgálás lesz. — A filatorigáti (Hévizi-ut) sporttelepén az egyesület 3C00 m2-nyi terü­letű jégpályát bocsát a nagyközönség ren­delkezésére. Budán ez a legnagyobb pálya, amelyikre a Krisztinából, Vízivárosból is szívesen rándulnak ki, a jég és a kellemes társaság kedvéért. Nagy szó ma, ha néhány száz embert föl lehet ruházni, a társa­dalom áldozatkészségéből. Károlyi Mihályné és Zichy Rafael né által vezetett felruházó akció szervezésére a kelenföldön Becsey Antalnét kér­ték föl s a hadügyminisztérium Mittelmann századost küldötte ki. A VIII.-ik számú lisztbizottság je­lentése szerint begyült 1800 ruha, 260 felsőkabát, 400 pár cipő, 1200 ing és 1000 alsónadrág-, amiből eddig 200 embert ruháztak fel. Hasonlő mennyiségű ruha gyűlt össze a IX-ik számú lisztbizottság­nál is a Kelenföldön. Ki kell meszelni az Alagutat, há már vámtalanul révedezünk benne. Megértük végre ezt is és jó Baránski Gyula most már befüthet azzal az aktacsomóval, mely 25 év óta szaporodik közéleti tevékenysége asztalán és az a cime: Alagút és hidvám! Valóságos tanulmány volt e gyűjtemény és sokszor dörgött belőle a különféle pápaszemek mögül. Most már vége, — befüthet vele. Már csak az Alagút rende­zését kell sürgetni. Ezt a penészes, bak­tériumos lyukat elsősorban ki kell meszelni. Tisztább, világosabb lesz tőle. A hadisegély kiosztásának uj rendje értelmében, akik leszereltek decem­ber végéig kapják meg az eddigi összeget. A tovább szolgálók ter­mészetesen folytatólag kapják a segélyüket. 3 Prágai emlékeim cimü, a múlt számban közölt tárcánk alól nyom­dai tévedés következtében kimaradt az iró: — dr. Orova Zsigmond — neve- Pedig nagy súlyt helyez­tünk rá, hogy illusztris munkatár­sunk nevelje az érdekes tárca ér­tékét. Puskaropogás állandó zaja teszi félelme­tessé a Római-fürdő vidékét. Gyanús ala­kok tömege ütött ott tábort, veszélyessé téve az amúgy is züllött közbiztonságot. Ennek védelmére az iskolában megszervez­ték Bérezik István, Szilvássy Károly, Föl- dessy és Tompó József vezetésével a nép- őrséget. Azóta rend és csend van a kör­nyéken. — Ellenben a közelben lévő Kissingen-telepen, ahol szintén volt nép­őrség, de munka hiányában megunták az őrtállást, másnap már 7 helyen betörtek. Természetes, hogy ez újra életre rázta a félbemaradt házvédelmet. Három budai zseni valósította meg azt a kis csodát, mely Medgyaszay színház néven e héten nyílik meg. Lechner Jenő dr. épitész tervezte, Unghváry Sándor festőművész fes­tette, Füredi Richárd szobrász min­tázta mindazt a szépet, szemet szi­vet gyönyörködtetőt, ami az uj színház külső hatását kellemesen biztosítja. József nádor, korabeli empire az egész s ebbe ügyesen vittek bele a pompeji rokonságú falfestményeket fekete hátterekkel és a legmodernebb technikai szük­ségleteket. Füredi poetikusan szép reliefjei, Unghváry káprázatos pla- fondja, mely kék ég helyet sötét bordóalapon állítja be a legderül- tebb szinehet. A szépség, a szín­játék, legtalálóbban a kabaré isten­nőjét bámulják a faunok és nimp- fák, amikor két harlekin szétrántja a függönyt. Skurzok nélkül pom­peji modorban van megfestve. Fent és oldalt a kazettákban allegorikus alakocskák a románticismus és li- rizmust ábrázolják. Feltűnő szép a zsöllyék emeleti mellvédjén alkal­mazott fries, mely a negyvenes évek romantikus színész vándorlása alak­jában, a pegazus vontatta ekhós [ dilizsáncon Medgyaszay Vilmát, * Vámos Árpádot és az őket fogadó ! Lechner építészt ábrázolja, amint ' befejezi az építkezést. Lechner szug- > gerált és inspirált mindent és két ! kiváló munkatársa a saját zseniálF tásával valósította meg mindezt. O terzezte a színpad függönyét, melyre Unghváry rajzai szerint hímezték a figurákat. Ennek nincs párja Euró­pában. Gyász. A legideálisabb családi viszonyt tépte össze a spanyol-vész,- amikor el­ragadta Hoepfner Edithet, Hoepfner Guidó forrón szeretett leányát, aki mennyasszony volt és vőlegénye hadifogságban van. Nem lesz boldog a magyarság ez évi karácsonya, mondja a magyar szivekhez intézett felhívásában a Klotiid Szeretetház elnöksége. Kö­zeledik az ország szomorú kará­csonya ... A hazának ezer éves múlttal megszenteli földjét ádáz és könyörtelen ellenség gázolja végig s tobzódva űzi maga előtt a Béke tört szárnyú angyalát . . . Magyar szivben az idén nem lesz boldog karácsony . . . Mégis oda kell le­nyúlnunk : a magyar szívbe, hogy erőt merítsünk. Csak az az erő a miénk még, amely a magyar szív ősi talajában gyökerez. n,s gyöt­rődő hazánk jövendőjének csak az az erő és szeretet hozhat még gyümölcsöt, amely erőt és szeretetet a mi elborult magyar szivünkből

Next

/
Thumbnails
Contents