Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-11-17 / 600. szám

2 BUDAI NAPLÓ Árpádoknak királyi palotája, a Szent István emelte hatalmas templommal. A trinitáriusok kis-celli kolostorában zavartalan jólét uralkodott még Mária Terézia idejében is, aki sem­miféle akadályokat nem gördített a barátok útjába az ige hirdetésében. De II. József idejében megváltozott a helyzet és 48 évi tisztességes működés után a kalapos király fel­oszlatta a rendet, a sok ezerre rugó vagyont elkoboztatta s a vallásalap­hoz csatolta. A rendházat pedig katonai célokra foglalta le. Nemso­kára kórházzá alakították át, majd az 1838-iki árvíz alkalmával a haj­léktalan lakosság mentsvára lett. 1848-ban katonai kórház volt, a szabadságharc sebesültjeit és rok­kantait ápolták benne. Később ka­tonai ruhatár és nemrégiben gazdát cserélt egy bécsi butorgyáros sze­mélyében. A kápolna értékes oltára még ma is látható az óbudai plé­bánia templomban. A mai Mária- Celli oltár ez. A kolostorban csak a rideg falak emlékeztetnek arra, hogy valaha 'szigorú élet folyhatott itten. A temptomi freskók egy töre­déke még ma is látható, melynek szépsége az alkotó ügyes kezét dicséri. Rácz Ferenc. A kiscelli kolostor mai belső berende­zésével legközelebb foglalkozunk, ismer­tetve az ott felhalmozott mübeccsel biró berendezést. r É RDEKES tanulsága a történe­lemnek, hogy amikor magyar kézen volt Budavára, sohasem akartuk egymástól elhódítani. Valami csodás varázsa volt ennek a hely­nek. Lipót császár idején — külö­nös, hogy némely királyunk neve mellé sehogysem illik a király jelző, és furcsán is hangzik, hogy Lipót király, amilyen furcsán hangzanék, hogy Mária Terézia császár-asszony — tehát Lipót uralkodása idején Rákóczi uralma alá került az egész ország. Csak Pest és Buda nem. Ez császárpárti volt, de magyar ké­zen. Fegyveres erővel megszállhatta volna Rákóczi, és nem tette. A Danántul harcoló kurucok sokszor járták a budai hegyeket. Onnan nézték Budát. Némely kurucvitéz szive elfogódott a királyi palota lát­tára, a nagy múlt dicsőséges em­léke meglobbant a lelkében. Egy kis rohanással úrrá lehettek volna a város felett. Csak szabadjára kellett volna ereszteni a kantárt, hogy mint a fergeteg száguldjanak a gyöngén védett, titokban Rákóczihoz hajló város felé . . . Hajrá! . . . Mégis rö­vidre fogták a kantárt, azután pedig lassan elfordították a ló fejét és mentek vissza Győrnek, labancot kergetni . . . N AGY KÁRT okozott Zsigmond király Budának azzal, hogy szétválasztotta az eddig együ­vé tartozott Pestet és Budát, mely közösségben Budáé volt a vezér­szerep. Együtt jobban növekedett volna s ma már túl volnánk a két millió lakoson, — külün-külön pe­dig satynyán fejlődött mindegyik rész. Rongyos ezer forinton múlt, annyi pénzen, a mennyit, Mátyás király egy Corvináért fizetett, — de az örökös pénzzavarokkal küzdő Zsigmond alatt ez nagy pénz volt. A budai polgárokhoz fordult s tőlük kérte kölcsön, de — nem tudni mi okból — azok megtagadták. A szemfüles pestiek megtudták ezt, összeszedték a pénzt és fölvitték a királynak — ajándékba. És csak azt kérték, hogy ezentúl ők is külön választhassanak polgármestert és esküdteket. Rögtön meg is íratta a király a dekrétumot s azontúl külön város volt Pest ötszáz éven át. Raditiális párfaiozplmali. — Alakulások Budán. — A radikális párt, mely a leg­utóbbi első kerületi választásnál néhány nap alatt erős tábort állí­tott dr. Sapka Géza jelölt zászlója alá, Buda minden kerületében szer­vezkedik. Az I. kerületben a múltból meg­maradt szervezet most újabb ala­kuló gyűlésre hivta össze a párt tagjait 18-án, hétfőn este 8 órára az Erzsébethid-kávéházba. Ez al­kalommal részt vesznek az érte­kezleten az I. kér. demokratapárt tagjai is és talán már ez alkalom­mal belépnek a radikális pártba. Ily arányú mozgalom indult meg a Kelenföldi kaszinóban is, ahol azon­ban még nem foglaltak véglegesen állást. Nagyobb arányokat öltött a ra­dikális párt szervezkedése a II. kerületben, ahol az országos párt II. kerületi szervezete e hó 13-án a II. kér. Iparoskörben igen láto­gatott értekezletre hivta össze az érdeklődőket, melyet dr. Krejcsi Rezső nyitott meg és néhány üd­vözlő szó után átadta az elnöksé­get dr. Haypál Benőnek, aki len­dületes beszédben köszöntötte a megjelenteket. Nagy vonásokban vázolta a közelmúlt eseményeit és ntalt a radikális pártnak szerepére. Utána Steiner Riza k. a. beszélt a dolgozó nők nevében. Ezt a tiszti­kar megválasztása követte, mely igy alakult meg : Elnök : dr. Haypál Benő. Társelnökség: dr. Baracs Károly, dr. Beke Manó, Bíró Lajos, Gerő Ödön, Jászi Oszkárné, dr. Hennyey Emil, Kiss Roland, dr. Czakó Ambró, Gerhardtné-Czigány Jolán, Jakab Dezső, Kosztenwein Kornél, dr. Krejcsi Rezső, dr. Lendl Adolf, Lorenz Dániel, dr. Szabolcsi Antal, dr. Vadász Manó, Vészi Margit, Welzl Károly, egy 60 tagú választ­mány, továbbá mint tisztikar: tit­károk: Fischer Péter, Gellért Bo­risba, dr. Győri Emil, dr. Krejcsi Ágost, Verse István, pénztárosok: Vágó Mihály, Schifrer Alajos. Felszólaltak még Jakab Dezső, aki hangoztatta a szervezkedésfontossá­gát, dr. Hermann Gyula és Pollák Manó a kerületbeli demokratáknak a radikális pártba való belépését jelentették be, amit az elnök köszö­nettel és azzal a hozzátétellel vett tudomásul, hogy a párt központjá­nak határozata értelmében a belé­pés csak egyénenként történhetik. A kerületi szervezetbe való belé­pés dr. Győry Emil titkárnál, II. Nyul-ufca 8. Írásban eszközölhető. A legközelebbi nagypárígyülést plakáton tudatja a pártvezeíőség a kerület polgárságával. A III. kerületben is szervezke­dett ä párt, melynek szívesen bo­csátotta rendelkezésére a polgári kör helyiségeit a Korona-vigadó­ban dr. Stern József közjegyző. A gyűlést Hermann Emil nyitotta meg és ajánlatára dr. Vitárius Gyula min. titkárt választották meg elnöknek. Az országos párt nevében Szikra Sándor és Blauner Mór, a kerület nevében Polányi Adolf szólaltak föl. Az óbudai munkásszervezet kiküldöttei, Schrott Ádám és Gans Sándor üdvözölték a radikális zászlóbontást és bejelentették tá­mogatásukat A gyűlés kimondotta, hoffy megalkotja a III. kerületi radikális pártot és annak szervezé­sére és vezetésére 15 tagú bizott­ságot küldött ki. SZENTSEDÉRT-FÜHBŐ téli kertjében vasárnapon- kint délelőtt 10- Vai-ig a BUDAPESTI HANGVERSENY ZENEKAR TÁRSASÁG „ r ..... szimfonikus séíahangver­OBIEPO ülj senyt rendez SILLING 9 jr a « BERTALAN karmester vezetése alatt. LIBffL BUDAPEST, ü, FD-llTia i 5Z. IZ17EZETÉKI 3fll?ITÄSOK, POG0KY Budapest, Will., Rökk Sziírird~uíca 30. Telefon: József 1-48 Előkelő Gzufcrászszalon I. Kriszíina-körul 77. Ravasz László Skultéthy Ferencz kárpitos i=] II., Fő-utca 57 megbízható régi mester. MIBOE OPTIKUS SZEMÜUEOEH ÉS mim LENCSÉM Gmk illapitfaíoíí 1845. TELEFON: 11Z-Z6. Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5-7. Telefonszám 24—77. Plébános választás készül a vízi- városban, ha egyáltalán lesz fórum, amely válasszon. Sok a pályázó és a vélemények nagyon eloszlanak. Ma még megközelítőleg sem lehet jóslásokba bocsátkozni, hogy a pá­lyázók közül kinek van a legjobb kilátása, mert a vízivárosi polgárság erősen ragaszkodik Molnár László mostani káplánhoz, aki a II. kér. jótékonysági ügyekben rendkívül sokat dolgozott, nagy érdemeket szerzett és a női kongregáció tagjai erősen buzgolkodnak érdekében. Azonban nagy protekció érvénye­sül Liha Géza józsefvárosi káplán érdekében, aki különben teljes mértékben rászolgál a megválasz­tásra, elsősorban azzal, hogy szol­ga lati- éveinek száma a legnagyobb : — 26 év, de egyénileg is kiváló érdemes ember. Plébánosa, Hock János buzgólkodik érdekében. Sok kilátása van dr. Némethy Ernő tabáni káplánnak is, aki legutóbb a tabáni plébánosválasztásnál is csak nehány szavazattal maradt le. Vele egyenrangú sáncokkal pályá­zik Hofbauer György is, aki Pius pápa titkos káplánja volt és most a szent Margit-kórház kápolna lel­késze. Pályáznak még Labuda Ferenc óbudai hitoktató, Bednarz Róbert a krisztinavárosi káplán és Siposs Ágoston káplán, aki ferenc- városban lelkészeskedik. Váratlan fordulatok is jöhetnek, de bárkit választanak meg a pályázók közül érdemes embert jutalmaznak vele. Nagy Ferenc az uj közélelmezési miniszter betegen vette át hivatalát, de már annyira javult az állapota, hogy hivatalos teendőit elláthatja. Budán fokozottabb szimpáíhiával kisérték egészségi állapotát, mert budai lakos és saját házában lakik a Batthyány- utcában. Sétahangverseny lesz ezentúl min­den vasárnap délelőttjén a Szent- Gellérífüfdő téli-kertjében. Társa­dalmi szerepét ezzel kezdi meg a Szení-Gellértfürdő, melytől sokat vár Buda, de főleg a Kelenföld. Harmonikus bekezdés, mert a ze­nét még a forradalom is szereti. A budai zeneéríő közönséget pedig a leggyengébb oldalánál fogta meg dr. Bossány Béla igazgató főorvos s a fürdő télikertje nemsokára a budai intelligencia kedves találkozó- helye lesz, mert a belépti dij is mérsékelt: 2 korona. Viszontlátásra a télikertben ! Szalay Sándor dr. a II. kerület elöljárója izületi bántalmakkal tiz napon át betegen feküdt és csak e hét hétfőjén kezdte is­mét folytatni hivatalos teendőit. Megnyílt a Vérmező! és csodála­tos módon egy német repülőgép nyitotta meg a közönség számára. Az történt ugyanis, hogy egy né­met egyfedelű repülőgép e héten benzinhiány miatt kénytelen volt le szállni a Vérmezőre. Oly szokat­lan látvány volt ez, hogy a Krisz- tina-körut népe csakhamar az utcán volt s a nagy érdeklődésben halálra gázolt a közúti egy éltes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents