Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-10-20 / 597. szám
4 4 özvegyével és árván maradt gyermekeivel volt tisztviselő társai, barátai és tisztelői ; ezek között különösen Kelenföld polgárai, akik egy régi, kedves polgártársukat vesztették cl benne. Temetése 14-én délután volt a Farkasréti temetőben, a melyen Bárczy István és Bódy Tivadar vezetése alatt a székesfőváros tisztviselői kara és a polgárok százai jelentek meg. A Hűvösvölgy torka, a Drasche-féle telek és a Retek-utca rendezése beteg: nem tudják ez évben befejezni s igy tavaszig kőhalmazok, hatalmas sár és még nagyobb rendezetlenség, mint ahogy a múltban volt fogja el éktelen iteni és a közlekedés gátjául szolgáltatni e vidéket. Hepe-htipás a Mrtrgit-körut gyalogjárója, ami sehogysern illik az ő nagy szerepéhez. A Víziváros fő életere a Fő-uícán kivüí a Margit- körut, mely középen szeli át és villamos közlekedése révén is, hivatva volna, hogy ott helyezkedjék el az ipar és kereskedelem. Csakhogy gyalogjárója a Királyhegy-utcáíói a Kis Rókus-uícáig oly rendetlen, hepehupás, hogy még falun sem tűrnék. Az építkezést a velejáró rettenetes földmunka nehezíti, a régi apró házak pedig üzleti szempontból sok helyen hozzáférhetetlenek. Ezen a bajon pedig előbb-utóbb segíteni kell, mert a gyalogközlekedésre sem alkalmas. Leikam marad továbbra is a Batthyányién vásárcsarnok vendéglője, ahogy azt a tanács elhatározta. Igaz, hogy csak újabb 1 évre adták ki a bérletet, de megokolja az eljárást az a körülmény, hogy Leikam György katonai szolgálatot végez s az üzletet most a felesége vezeti. Megszorította az Árvizsgáló Bizottság az ipar gyakorlását: a képesítéshez kötött ipart üzletvezetővel folytatni ezentúl nem engedi. Csak maga az iparos gyakorolhatja jogát. Másra át nem ruházható. A kéményseprés kérdését is rendezte a város, újabb kerületi beosztást szervezve és megállapítva a szedendő dijakat tételről tételre. Budapest székesfőváros területe 61 kéményseprő munkakerületre oszlik, melyek mindegyikében a hatóság egy felelős kéményseprőmestert alkalmaz, aki a részére kijelölt kerületben lakni, ugyanott segédei számára is lakást és műhelyt tartani s az előforduló tüzeseteknél és hatósági eljárásoknál, mint szakértő megjelenni tartozik. A kerületi kéményseprőmester más ipart vagy foglalkozást nem gyakorolhat. íparigazolvány-ostrom van most az elöljáróságokon. Sürgetés, felesleges izgalmak, mert az elöljáróságok a legjobb akarat mellett sem adhatják ki az igazolványt úgy mint a békében, pár nap alatt. Más fórumoknak is van most véleményezési joguk, amiknek visszaérkezése néha hetekig tart. Az elöljáróságok ezért az iparosoktól több türelmet és hivatalnokok felesleges munkával való terhelésének mellőzését kérik. Az igazolványt kérők a címükre úgyis" megkapják. Bor és ipar a múltban is közel állott egymáshoz és a budai jobb módú iparosok mindegyikének meg volt a maga kis szőlője, ahol egy kis présház, vagy pince szívesen látott vendéget is. Volt idő, amikor sok volt a bor, de kevés volt az iparos. így például Budavára visszavétele után újból kellett építeni Pestet B U D A 1 N A P L O és Budát is. Telekhez csaknem ingyen jutott boldog-boldogtalan s amellett is lassan ment a telepítés. Főleg iparos volt kevés. így 1693-ban Pesten összesen négy asztalos mester volt csak. De azért fenntartották az asztalos céhet, fizetvén havonkint kilenc krajcár önkéntes dijat. A céhmester Nachtigall Sámuel volt, Pfeiffer Lőrinc, Róth János és Róth Fridrich. A céh jegyzője Hanns Frici- rich volt. Az ipari ügyeket akkor is a fehér asztalnál tárgyalták, mert 1695-ben a céhbeli kiadások között szerepel a megivott bor ára, igaz, hogy kevés, de olcsó volt, összesen 18 krajcár. A következő esztendőben már több, mert egy alkalommal, amikor Budán volt dolga a céh- mesternek és rendet is csinált, a budai céhtagokkal, együtt elköltötték borra Dráschernél 48 krt, Waltmen- ternél 2 írt. 30 krt. és a legény- szállóban 25 krt. Olcsón mérték akkor a bort Budán s azt nem is pohárból, hanem „veder“-ből itták akkor a mesterek. Alkalmatlan emberek intézik nálunk az olyan fontos kérdéseket és ügyeket, melyek gazdasági kihatása nagy horderejű. A laikus közönség erről nem tud semmit s csak véletlenül lebbentette meg ezt a függönyt a közgazdasági bizottság, amelynek ülésén nagyon erős, de igaz kritikát mondottak a Tavaszi vásár és a legutóbb némi kudarccal végződött Keleti vásár, illetve azok vezetői felett. Dr. Heíeés Antal, akiről tudott dolog, hogy egy negyedszázad óta küzd a magyar ipar érdekében és igyekszik áldozatokra bírni a székes- fővárost. A keleti vásár számára is ő sürgette legjobban a 25,000 korona segélyt a városnál, ahol. a bizottság őt bízta meg képviseletével. Csakhogy Fischer Emil porcellán kereskedő, a keleti vásár elnöke ellenezte ezt és más tag kiküldését kérte, — amiből kanapéper lett. Ennek révén kipattant, hogy alkalmatlan, inferiorus emberek állanak e fontos vásárok élén. A vitában részt vett Ledermann Mór is, aki azon az állásponton állott, hogy ilyen helyre a bizottság iparost vagy kereskedőt küldjön ki és ne ügyvédet, — amely megjegyzést újabb háborúra adott alkalmat. Dr. Kreyesi Rezső az ipar és kereskedelmi kamara eljárását és elvi álláspontját fejtegette és végül is abban állapodtak meg, hogy megrovási aktát küldenek a Keleti vásár vezetőségének, amely aktára Weimesz Marian is ráadta az áldását és elküldését sürgette Becsey Antal. Nohát kellett ez a keleti vásárnak, mely igy kelleti magát... A M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási R.-T. október hó 16-án rendkívüli közgyűlést tartott Horváth Elemér főrendiházi tagnak elnöklete alatt, báró dr. Wimmersberg Frigyes miniszteri tanácsos, miniszteri biztos jelenlétében. A közgyűlés elhatározta az alaptőkének 20 millió koronáról 30.millió koronára való felemelését és 10 millió korona névértékű 4 és fél százalékos elsőbbségi kölcsön- kötvény kibocsátását, s az ebből kifolyólag szükségessé vált alapszabály módosításokat. A közgyűlés megválasztotta egyúttal az igazgatóságba dr. Sziiry János államtitkárt, dr. Hegyeshalmv Lajost, dr. Kállay Tibor és Hűl István miniszteri tanácsosokat, a felügyelő bizottságba pedig dr. Sziits András miniszteri tanácsost, dr. Morvay Jenő és Majláth Oszkár osztálytanácsosokat. A Fifagyar Asphalt részvénytársaság közzétette mérlegét, a mely 46.735 korona nyereséggel zárul. Ä múlt évi mérleg 1.155.100 korona veszteséggel zárult. A budai bortermelőket bizonyára érdekli az a felhívás, melyet a Magyar borkiviteli társaság előkészítő bizottsága intézett mindazokhoz, akik az Ukrániába irányuló borkivitel lebonyolítására a legközelebbi napokban megalakítandó magyar borkiviteli társaságba belépni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a Magyar borkiviteli társaság előkészítő-bizottságának (V. kér., Bálvány-utca 7.) mielőbb jelentsék be, a hol a Magyar borkiviteli társaság szabályzata és a belépési nyilatkozatok az érdekeltség rendelkezésére állanak. A Magyar Kereskedelmi Csarnok kézmü- áru-szakosztálya ma tartotta újjáalakuló ülését, amelyhez a tagok nagyszámban jelentek meg. A szakosztály elnökévé dr. budai Goldberger Leót, társelnökévé pedig Eppinger Károlyt választotta meg. A Csarnok elnöksége nevében dr. Schreyer Jakab ügyvezető alelnök üdvözölte az uj elnököt. Értesítés. A rnagy. kir. Folyam és Tengerhajózási Részvény-Társaság közli,-hogy a Zemun-orsovai vonal állomásairól Orsovára, valamint Orsójáról a Zemun-orsovai vonal állomásaira irányuló teher áruforgalmai, nemkülönben az Orsóvá alatti állomásokról és állomásokra irányuló gyorsáruforgalmat beszüntette. K. J. Hunfalvy-utca. Hiába is akarná lefordítani, mert nem lehet. Ez a szó „boldog“ kizárólag magyar szó. Nincs meg semmiféle nyelvben. A német „selig“ szó magyarul üdvözült, a „glücklich“ pedig szerencsés. A boldogság minden testi és lelki jólétnek a gyűjtőneve, amiben csak az isteneknek volt részük. Nagyboldogasszony volt a család és a háztartás istennője, akinek kedvenc állata volt a tehén és a tyuk. Az áldott asszony mellé lekül- dötte valamely leányát, a boldogasszonyt, hogy a betegágynál virasszon, aki magával vitte a maga angyalait, s amikor az újszülött álmában mosolygott, akkor meglátta az angyalt. Nagyboldogasszonynak áldoztak tavaszkor, ríigyfakadás idején, hogy áldja meg, oltsa be a gyümölcsfákat. Ez ünnepéhez ragaszkodott legjobban az uj hitre téri magyar nép, a katholikus vallás azért kapcsolta össze Mária ünnepével s elfogadta idővel a néphit isV. K. Lónyay-u. 7. Az óbudai római kaszárnya alapfalai nem nagy méretűek s igy a gyalogság nem lehetett nagyszámú. De a római cézári levéltár szerint az Aquincumot nyugtalanító barbárok ellen ide vezényelték a dalmát lovasságot, a melynek Róma itt nagy hasznát vette. Felelős szerkesztő: J. VIRAÁG BÉLA. Telefon: 24—77 d. e, ÍO—11 d. u. 5—7. Szerkesztők: Holló Tivadar és Réw Sándor. J illafeti bérletjegyet! J y IZVEZETÉKI SfUFITáSOK, pdeftOY Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 30* Telefon: Sőzsef 1-48 z2! I Veszek mindenféle sj régiséget II aranyat [j ezüstöt !! drágakövet t! porceüáíi II figurát ll szőnyeget || bútort |3 zongorát zálogcédulát II bármiről sie ss SELB Salamon L, Rtüla~u. 3. 1SSÍL ■ Se 9 S \\V KflTORflI cikkek, katonai alsóruházatok nagyválasztéka Freisach József I., Kriszíína-íér 3. "*§}*&■ Előkelő Gznkrdszszaíoit I. Kriszíma-köriií 77. Ravasz László Tcnfolfßin BSSZOHYOR ÉS LEáHVOK reszere. Í7AF7M S-féle Bank- és Keres- Í\v£ümA kerielmi Tanfolyam, gyorsíró- és gépíró-iskola Budán, IL, Iskoía-a. 27. (Aranyéremmel kitüntetve.) Virág, koszorú egy félóra alatt kapható özv. DOIRIRITS GYULÓRÉ viragkeresksdésében II. kér., Csalogány-utca 52. Nyomatott az Attila R-t. könvvnvomda műintézetében. 1. kér.. Szt.Iános-tér L
