Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-10-20 / 597. szám

4 4 özvegyével és árván maradt gyermekeivel volt tisztviselő társai, barátai és tisztelői ; ezek között különösen Kelenföld polgárai, akik egy régi, kedves polgártársukat vesz­tették cl benne. Temetése 14-én délután volt a Farkasréti temetőben, a melyen Bárczy István és Bódy Tivadar vezetése alatt a székesfőváros tisztviselői kara és a polgárok százai jelentek meg. A Hűvösvölgy torka, a Drasche-féle telek és a Retek-utca rendezése beteg: nem tudják ez évben befejezni s igy tavaszig kőhalmazok, hatalmas sár és még nagyobb rendezetlenség, mint ahogy a múltban volt fogja el éktelen iteni és a közlekedés gátjául szolgáltatni e vidéket. Hepe-htipás a Mrtrgit-körut gya­logjárója, ami sehogysern illik az ő nagy szerepéhez. A Víziváros fő életere a Fő-uícán kivüí a Margit- körut, mely középen szeli át és vil­lamos közlekedése révén is, hivatva volna, hogy ott helyezkedjék el az ipar és kereskedelem. Csakhogy gyalogjárója a Királyhegy-utcáíói a Kis Rókus-uícáig oly rendetlen, hepehupás, hogy még falun sem tűrnék. Az építkezést a velejáró rettenetes földmunka nehezíti, a régi apró házak pedig üzleti szempontból sok helyen hozzáférhetetlenek. Ezen a bajon pedig előbb-utóbb segíteni kell, mert a gyalogközlekedésre sem alkalmas. Leikam marad továbbra is a Batthyány­ién vásárcsarnok vendéglője, ahogy azt a tanács elhatározta. Igaz, hogy csak újabb 1 évre adták ki a bérletet, de megokolja az eljárást az a körülmény, hogy Leikam György katonai szolgálatot végez s az üzletet most a felesége vezeti. Megszorította az Árvizsgáló Bi­zottság az ipar gyakorlását: a ké­pesítéshez kötött ipart üzletvezetővel folytatni ezentúl nem engedi. Csak maga az iparos gyakorolhatja jogát. Másra át nem ruházható. A kéményseprés kérdését is rendezte a város, újabb kerületi beosztást szervezve és megállapítva a szedendő dijakat tétel­ről tételre. Budapest székesfőváros területe 61 kéményseprő munkakerületre oszlik, melyek mindegyikében a hatóság egy fele­lős kéményseprőmestert alkalmaz, aki a részére kijelölt kerületben lakni, ugyanott segédei számára is lakást és műhelyt tar­tani s az előforduló tüzeseteknél és ható­sági eljárásoknál, mint szakértő megjelenni tartozik. A kerületi kéményseprőmester más ipart vagy foglalkozást nem gyako­rolhat. íparigazolvány-ostrom van most az elöljáróságokon. Sürgetés, felesleges izgalmak, mert az elöljáróságok a legjobb akarat mellett sem adhatják ki az igazolványt úgy mint a béké­ben, pár nap alatt. Más fórumoknak is van most véleményezési joguk, amiknek visszaérkezése néha hetekig tart. Az elöljáróságok ezért az ipa­rosoktól több türelmet és hivatalno­kok felesleges munkával való terhe­lésének mellőzését kérik. Az igazol­ványt kérők a címükre úgyis" meg­kapják. Bor és ipar a múltban is közel állott egymáshoz és a budai jobb módú iparosok mindegyikének meg volt a maga kis szőlője, ahol egy kis présház, vagy pince szívesen látott vendéget is. Volt idő, amikor sok volt a bor, de kevés volt az iparos. így például Budavára vissza­vétele után újból kellett építeni Pestet B U D A 1 N A P L O és Budát is. Telekhez csaknem ingyen jutott boldog-boldogtalan s amellett is lassan ment a telepítés. Főleg iparos volt kevés. így 1693-ban Pesten összesen négy asztalos mester volt csak. De azért fenntartották az asztalos céhet, fizetvén havonkint kilenc krajcár önkéntes dijat. A céh­mester Nachtigall Sámuel volt, Pfeiffer Lőrinc, Róth János és Róth Fridrich. A céh jegyzője Hanns Frici- rich volt. Az ipari ügyeket akkor is a fehér asztalnál tárgyalták, mert 1695-ben a céhbeli kiadások között szerepel a megivott bor ára, igaz, hogy kevés, de olcsó volt, összesen 18 krajcár. A következő esztendőben már több, mert egy alkalommal, amikor Budán volt dolga a céh- mesternek és rendet is csinált, a budai céhtagokkal, együtt elköltötték borra Dráschernél 48 krt, Waltmen- ternél 2 írt. 30 krt. és a legény- szállóban 25 krt. Olcsón mérték akkor a bort Budán s azt nem is pohárból, hanem „veder“-ből itták akkor a mesterek. Alkalmatlan emberek intézik nálunk az olyan fontos kérdéseket és ügye­ket, melyek gazdasági kihatása nagy horderejű. A laikus közönség erről nem tud semmit s csak véletlenül lebbentette meg ezt a függönyt a közgazdasági bizottság, amelynek ülésén nagyon erős, de igaz kritikát mondottak a Tavaszi vásár és a leg­utóbb némi kudarccal végződött Keleti vásár, illetve azok vezetői felett. Dr. Heíeés Antal, akiről tudott dolog, hogy egy negyedszázad óta küzd a magyar ipar érdekében és igyekszik áldozatokra bírni a székes- fővárost. A keleti vásár számára is ő sürgette legjobban a 25,000 ko­rona segélyt a városnál, ahol. a bizottság őt bízta meg képviseletével. Csakhogy Fischer Emil porcellán kereskedő, a keleti vásár elnöke ellenezte ezt és más tag kiküldését kérte, — amiből kanapéper lett. Ennek révén kipattant, hogy alkal­matlan, inferiorus emberek állanak e fontos vásárok élén. A vitában részt vett Ledermann Mór is, aki azon az állásponton állott, hogy ilyen helyre a bizottság iparost vagy keres­kedőt küldjön ki és ne ügyvédet, — amely megjegyzést újabb háborúra adott alkalmat. Dr. Kreyesi Rezső az ipar és kereskedelmi kamara el­járását és elvi álláspontját fejtegette és végül is abban állapodtak meg, hogy megrovási aktát küldenek a Keleti vásár vezetőségének, amely aktára Weimesz Marian is ráadta az áldását és elküldését sürgette Becsey Antal. Nohát kellett ez a keleti vásár­nak, mely igy kelleti magát... A M. Kir. Folyam- és Tengerhajó­zási R.-T. október hó 16-án rend­kívüli közgyűlést tartott Horváth Elemér főrendiházi tagnak elnöklete alatt, báró dr. Wimmersberg Frigyes miniszteri tanácsos, miniszteri biztos jelenlétében. A közgyűlés elhatározta az alaptőkének 20 millió koronáról 30.millió koronára való felemelését és 10 millió korona névértékű 4 és fél százalékos elsőbbségi kölcsön- kötvény kibocsátását, s az ebből kifolyólag szükségessé vált alap­szabály módosításokat. A közgyűlés megválasztotta egyúttal az igazgató­ságba dr. Sziiry János államtitkárt, dr. Hegyeshalmv Lajost, dr. Kállay Tibor és Hűl István miniszteri taná­csosokat, a felügyelő bizottságba pedig dr. Sziits András miniszteri tanácsost, dr. Morvay Jenő és Majláth Oszkár osztálytanácsosokat. A Fifagyar Asphalt részvénytársa­ság közzétette mérlegét, a mely 46.735 korona nyereséggel zárul. Ä múlt évi mérleg 1.155.100 korona veszteséggel zárult. A budai bortermelőket bizonyára érdekli az a felhívás, melyet a Magyar borkiviteli társaság előkészítő bizottsága intézett mindazokhoz, akik az Ukrániába irányuló borkivitel lebonyolítására a legközelebbi napokban megalakítandó magyar borkivi­teli társaságba belépni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a Magyar borkiviteli társaság előkészítő-bizottságának (V. kér., Bálvány-utca 7.) mielőbb jelentsék be, a hol a Magyar borkiviteli társaság szabály­zata és a belépési nyilatkozatok az érde­keltség rendelkezésére állanak. A Magyar Kereskedelmi Csarnok kézmü- áru-szakosztálya ma tartotta újjáalakuló ülését, amelyhez a tagok nagyszámban jelentek meg. A szakosztály elnökévé dr. budai Goldberger Leót, társelnökévé pedig Eppinger Károlyt választotta meg. A Csar­nok elnöksége nevében dr. Schreyer Jakab ügyvezető alelnök üdvözölte az uj elnököt. Értesítés. A rnagy. kir. Folyam és Tengerhajózási Részvény-Társaság közli,-hogy a Zemun-orsovai vonal állomásairól Orsovára, valamint Or­sójáról a Zemun-orsovai vonal állo­másaira irányuló teher áruforgalmai, nemkülönben az Orsóvá alatti állo­másokról és állomásokra irányuló gyorsáruforgalmat beszüntette. K. J. Hunfalvy-utca. Hiába is akarná le­fordítani, mert nem lehet. Ez a szó „bol­dog“ kizárólag magyar szó. Nincs meg semmiféle nyelvben. A német „selig“ szó magyarul üdvözült, a „glücklich“ pedig szerencsés. A boldogság minden testi és lelki jólétnek a gyűjtőneve, amiben csak az isteneknek volt részük. Nagyboldog­asszony volt a család és a háztartás isten­nője, akinek kedvenc állata volt a tehén és a tyuk. Az áldott asszony mellé lekül- dötte valamely leányát, a boldogasszonyt, hogy a betegágynál virasszon, aki magával vitte a maga angyalait, s amikor az új­szülött álmában mosolygott, akkor meg­látta az angyalt. Nagyboldogasszonynak áldoztak tavaszkor, ríigyfakadás idején, hogy áldja meg, oltsa be a gyümölcsfákat. Ez ünnepéhez ragaszkodott legjobban az uj hitre téri magyar nép, a katholikus vallás azért kapcsolta össze Mária ünnepé­vel s elfogadta idővel a néphit is­V. K. Lónyay-u. 7. Az óbudai római ka­szárnya alapfalai nem nagy méretűek s igy a gyalogság nem lehetett nagyszámú. De a római cézári levéltár szerint az Aquincumot nyugtalanító barbárok ellen ide vezényelték a dalmát lovasságot, a melynek Róma itt nagy hasznát vette. Felelős szerkesztő: J. VIRAÁG BÉLA. Telefon: 24—77 d. e, ÍO—11 d. u. 5—7. Szerkesztők: Holló Tivadar és Réw Sándor. J illafeti bérletjegyet! J y IZVEZETÉKI SfUFITáSOK, pdeftOY Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 30* Telefon: Sőzsef 1-48 z2! I Veszek mindenféle sj régiséget II aranyat [j ezüstöt !! drágakövet t! porceüáíi II figurát ll szőnyeget || bútort |3 zongorát zálogcédulát II bármiről sie ss SELB Salamon L, Rtüla~u. 3. 1SSÍL ■ Se 9 S \\V KflTORflI cikkek, katonai alsóru­házatok nagyválasztéka Freisach József I., Kriszíína-íér 3. "*§}*&■ Előkelő Gznkrdszszaíoit I. Kriszíma-köriií 77. Ravasz László Tcnfolfßin BSSZOHYOR ÉS LEáHVOK reszere. Í7AF7M S-féle Bank- és Keres- Í\v£ümA kerielmi Tanfolyam, gyorsíró- és gépíró-iskola Budán, IL, Iskoía-a. 27. (Aranyéremmel kitüntetve.) Virág, koszorú egy félóra alatt kapható özv. DOIRIRITS GYULÓRÉ viragkeresksdésében II. kér., Csalogány-utca 52. Nyomatott az Attila R-t. könvvnvomda műintézetében. 1. kér.. Szt.Iános-tér L

Next

/
Thumbnails
Contents