Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-04-22 / 5-6. szám
XII. évf. faszám. Hetilap. Megjelenik Budapesten hetenkint: vasárnap Várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. üreguss-utea 10. Minden levél a szerkesztőségnek cimzendő. Előfizetése egy évre 12 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő: J. V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 2 korona. Minden további centiméter 1 korona. Negyedéves hirdetőknek kedvezmény. Nyilttér sora 2 K. Szöveg között 3 K. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1916. április 22. ŐR-BUDA. A bibliai csoda megismétlődött és Dávid ismét legyőzte Goliathot. Nem engedte a gondviselés, hogy másodszor is beteljék rossz sorsunk, mint 1849-ben. Dicsőséggel, magyar vitézséggel kivertük az oroszt magyar hazánk megszentelt földjéről. Emlékezzünk! Rettenetesen a szivünkbe markolt a hír, amikor 1914. szeptember végén Uzsoknál magyar földre lépett az első kozák. Bizonytalan kínos napokat éltünk. Hiába jött hire honvédéi nk csodás vitézségének, — a szörnyűséges muszka áradat már Munkács falát mosta. Emlékezzünk! A dicsőséges véres csatákról Ku- monávánál, Uzsoknál, Qorlicénél és végig az egész keleti Kárpátokon. A kozák hordák kipusztultak, az orosz sereg véres fejjel, riadtan menekült s mi egymást öleltük az utcán e mámoritó diadalok hírére. Emlékezzünk! De ne csak puszta szóval. Örök emléket állítsunk Uzsoknál, mely büszkén hirdesse időtlen időkig, hogy ott a Kárpátokban őrt áll az ezredéves magyar vitézség. Foglaljuk ezt egyetlen jelképes szóba össze, fűzzük ezt a hun-magyar dicsőség egyetlen eleven emlékéhez és mondjuk úgy, hogy ott őrt áll a magyar királyok büszke széke, a világtipró hun hősök ősi vára, a magyarság jelképe: — Buda. Őr-Buda legyen az emlék neve, mely oda épül, ahol először lépte át a határt az orosz sereg, — hatalmas gránitoszlop hirdesse, hogy ott az őr: — Buda! Tegyük az ország nemzeti szent helyévé, mint a világ- dulás első emlékét, ahová zarándokolni fog a nép a Világ minden vidékéről, hogy meghódoljon a vitéz magyar nemzet nagysága előtt. Ör-Budát pedig építsük fel mi — Buda népe! # Lélekemelő szép gondolat, hogy a székesfőváros budai része, a történelmi Buda, vegye ki szintén részét a Kárpátokban elpusztult falvak újjáépítésének nagy nemzeti munkájából, — emléket állítva egyúttal a háború egyik bennünket ért legszomorubb napjának. Ott ahol az orosz először lépett Magyarország földjére Uzsoknál, állítsunk hatalmas gránitoszlopot, a környéket rendezzük el ligetszerüen és építsünk ott a határon, szemben 1 a gránitoszloppal, menházat a turisták számára, hogy magyar vendéglátással fogadhassuk azokat, akiket kegyeletes j érzésük odavisz és nevezzük ezt a í helyet — Őr-Buda néven. A három budai kerület közönsége nagyon csekély áldozattal megteremtheti ezt az emléket, amelyet jótékonysággal is egyesíthet, elhelyezve a menházban egy rokkant budai vendéglőst, aki saját hibáján kívül a háború révén vesztette el vagyonát. Ezzel biztosíthatnánk azt is, hogy ott a határszélen magyar szó fogadja a magyart is, az idegent is. Kiváló budai férfiak bizottságot készülnek alkotni, hogy a szép eszmét tettre váltsák. . A hivatalos tényezőkön kivill fölhívják közreműködésre a Turista egyesületet és budai három kerület vendéglőseinek ipartársulatát. De megkeresik a Budán élő írókat és művészeket, hogy e hazafias célt legjobb erejükkel vigyék előre, azonkívül megkeresi a bizottság Buda minden társadalmi egyesülését, minden társadalmi tényezőjét, hogy már I a béke első napjaiban fölállíthassuk a háború első emlékét, mely a Kárpátok bércei kozott hirdeti iiiajd Buda nevét. Buda, április 21. Biitia polgársága érvényesítse min- í den utón és módon azt a vélemé- | nyét, hogy a közúti villamos vasút | megváltása csak akkor komoly közérdek, ha egyúttal megváltja a város a helyiérdekű vasutakal is, mert máskülönben ez csak játék a közönség jóhiszeműségével és pénzével. A helyiérdekű vasutak nélkül Budapest fejlődése folyton ki lesz szolgáltatva annak a rendszernek és érdekcsoportnak, mely ma is megakasztja egyes városrészek fejlődését, mely garasos nyereségek miatt megkárosítja a polgárság ezreit, — melynek nem a közlekedés javítása a célja, hanem a telekspekuláció, — mely vasúti kocsik és uj vonalak helyett palotákat, egész utcasorokat épit, r— s mely a belső vonalak megváltását is olyan érvágásnak szeretné tekinteni, amelyben elvérzcne a város, de meghízna a közúti vasút érdekcsoportja. Tiltakozzék Buda polgársága és jelentse ki a leghatározottabban, hogy a helyiérdekű vasutak nélkül nincs megváltás! Végre biztos határidőhöz van kötve i a hidvám és alagutvám eltörlésének j sokat vajúdott ügye. Biztos és mér- }• tékadó forrásból szerzett információnk ! szerint 1920-ban szüntetik meg vég- ; ieg a vámot úgy a Lánchídon, mint j az Alagútnak Hogy a többi hidra is vonatkoznék ez, arról nincs tudomásunk, de vem volna méltányos fenntartani azt más hidaknál, mert ; ezzel minden forgalmat a Lánchíd ; felé terelnének, ami azt túlterhelné ! s igy valószínű, hogy a hidvámot j 1920-ban minden hídon eltörlik. , A budai állandó színház ügye került I 4/óba legutóbb a város egyik bizott- I Hágában, még pedig uj felfogásban. A bizottság véleménye az volt, hogy n budai színkör egyik létszükséglete í a Krisztinavárosnak s a legjobb j helyen áll a Horváth-kertben. Ha már nagyon rozoga, újat kell építeni a helyére. Ez a tény megnehezíti az állandó színháznak szintén a Horváth- I kertben való felépítését s igy legcélszerűbb volna az állandót a Döb- ; rentei-téren fölépíteni, ahol egyaránt | közel fekszik a Gellérthegy inneni i'S túloldali városrésznek, sőt érinti •,/ !! ik kerületet is. A bizottság e véleménye nem volt állásfoglalás, i csak az eszmecsere révén alakult ki. Perczel Bélát fölkérte mintegy 1600 családfő, melynek családjai az Alko- i tás-nteától a hegyvidék felé eső részén laknak, hogy mint az első kerület egyik törvényhatósági bizottsági tagja, a lakosság jogos, igazságos követelését, mely e városrész égető életszükséglete, a város tanácsánál eszközölje ki sürgősen, hogy a Királyhágó-utcában városi élelmiszerbódét állítson és ott piacot is létesítsen. Most, hogy a város az élelmiszerbódét a Királyhágó-utcában j már fel is állította és üzembe helyezte, sőt a piac megnyitására is a tanács az előzetes intézkedéseket már megtette, Perczel köriratban megköszönte az iránta való bizalmat. Fogyó számokban fejezte ki az ! első Kerület bel békéjét a diszidem ek egyike, akit meginterjúvoltunk a bel- állapotok erányában. More patrio, a pörkölt és turóscsusza között ez év tiz-edik hetében, este kilenc órakor a nyolc-adik pohár „kővágóőrsi“ mellett még het-venkedett kerületünk közéletének ez oszlopos tagja, de mikor kifejtettük előtte a helyi sajtó jólértesültségének fontosságát, addig ! öt-ölt—hat-olt, amig végre kijelentette, hogy inkább föl-négy-elteti magát, minthogy megbontsa a pártegységet, és megesküdött a szent- három-ságra, hogy semmi két-ség, de szent az egy-ség! Brávó! Mi pedig szívesen elhisszük, hogy úgy | van, mert „nulla dies sine linea“ I egy nap sincsen küzdelem nélkül. A vak hősöknek a Budai Napló. Nem akartuk, hogy Buda teljesen elmaradjon attól a nagy nemzeti ; mozgalomtól, mely a háborúban megvakult katonák fölsegitését tűzte ki célul és kerestük a módot/ mely lehetővé tenné, hogy mi budaiak is áldozzunk e rendkívüli célra. Igy alakult ki a Budai Napló mű- mellékleteinek terve, mely mint a „Magyar államférfiak arcképcsarnoka“ művészi kivitelű csoportképeken örö- | kiti meg mindazokat, akik a világháború nagy napjaiban vezérlik a magyar nemzetet. E vállalkozás első sorozataképen jelent meg: — „A magy. kir. felelős minisztérium 1914-15“ címen a tíz miniszter arcképe, Unghváry Sándor kiváló festőművész rendkívülien sikerült alaprajzába illesztve, kétszínű i nyomtatásban. A napi sajtó, első helyen „Az Újság“ rendkívül elismeréssel foglalkozott a képpel és az eszmével, mely a mai kormányzó férfiak meg- | örökítését tűzte céljául. De megköszönték ezt a gondolatot s a művészi kivitelt az érdekelt miniszterek is, tudva azt, hogy mi ezzel nem párt- politikát szolgálunk, lévén a Budai Napló pártoktól teljesen független újság, amely eddigi sikereit épen e pártonkiviiliségének köszönheti. Mi csupán egy történelmi tényt szegeztünk le e képpel, mint ahogy a további képsorozatok is tisztán a mai történelmi helyzet és tény megörökítését szolgálják. A Budai Napló e kép jövedelmének legnagyobb részét fölajánlotta a „Megvakult katonák orsz. bizottságának“, mely azt az alábbi átirata szerint szivesen fogadta. A megvakult katonák orsz. bizottsága j 1307-1916. szám. A „Budai Napló“ t. szerkesztőségének, Budapest. Tudomásul vettem a t. szerkesztőség azon ajánlatát, mellyel a kiadásában megjelent „Magyar Felelős Minisztérium“ arc- képcsarnokának 10 koronáért árusított és 1916. április 1 -tői kezdve minden eladott példánya után 20 százalékot a „Megvakult Katonák Országos Bizottsága“ javára felajánlott és hazafias készségéért a Bizottság nevében őszinte köszönetemet fejezem ki. Simonsits s. k. ügyvezető alelnök. KOBRÁK j cipők, férfi, nő és gyermekek számára nagy választékban kapható Budán kizárólag I. Krisztina-tér 3. | PREISACH JÓZSEF
