Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-07-14 / 39. szám
2 budai napló 2 Hadi jelentés a budai hadszíntérről. Kioszk, 1916. julius hó. A szétküldött pilóták az ellenfél erős készülődéséről hoztak jelentést. Minden fronton élénkült az élet. itt-ott egy zserbó-bomba robban, de kevés kárt tesz a fedezékekben. A lovasok a lövészárokba vonultak és addig is vesszőparipáik a sutiban legelnek. Árkászok dolgoznak a föl- szin alatt, aknákat helyeznek el. A vezérek is a rossz időjárásról panaszkodnak. A népség sokat szenved és a svábhegyi vetést elverte a jég. A részletes jelentés a következő : A dunai front teljes biztonságban van. A gyanús ezredeket a legutolsó tartalékba tették. A túlheves generálisok az occupált területen végeznek pacifikáló munkát. (General Lendl a ligeti területen most elefántokat idomít hadicélokra és mint egykor Hannibal, úgy vonul Rómába.) A főhadvezetésben nincs változás. A vezérkar főnöke Kollár, teljesen ura a helyzetnek és magyar ezredparancsnokokat csak apró csatározásokra használja föl. (Németh és Szabó a Hildegard-bástyát ostromolják.) A parancsnokló főherceg Berzeviczy — Múzsák berkeiben vadászik. Az egész vonalon csend van. Hcnnyey altábornagy a Hinterlandot szervezi, mert a hadi diadalhoz okvetlenül szükséges az egységes, jól szervezett társadalmi és gazdasági helyzet. A ráczvárosi fronton állandó a harc. Folytonos felvonulások és stratégiai sakkhuzások. Az ellenfél helyzetét könyiti a szövetséges vezérek egyenetlensége. Amióta az ir pilóta Egan szabadságon van,Zubricki repülő kapitány végzi a földeritést. Az ellenség táborában végzett bravúros repüléseit az ellenfél is elismeri. A vezérkarban változások várhatók a £áz-bombák kezeléséről kiadott reglamán miatt. Állítólag a fővezérletből kerül ide megfelelő parancsnok. (Emlegetik Festetics altábornagy nevét.) Ä fővezér csekély jelentőségű sebesülése váratlanul elmérgesedett s igy a harc irányításában nem vesz részt, a törzstisztikar nagy része azonban csak az ő parancsaiban bizik. A csapatok elszórtan tartalékba vonultak a lágymányosi mocsarak mellé és ,a sasadi diilő alá. Becsey tábornok újjá szervezi őket, inig Strausz bolgár tábornok pihent csapatokkal készül résztvenni a döntő küzdelemben. Ellenfelük Garancsy táborszernagy a látszólagos pihenést hadainak átcsoportosítására s muníció gyűjtésre használta föl. Itt erős offen- ziva várható. A vele szemben álló most kinevezett parancsnok Szigeti, előőrsi csatározást folytat a baku- vínói harcokból jól ismert Papp ezredes tervei szerint ésahadtápot ellátja Teichmann ezredes. A Svábhegyen erősen elsáncolta magát Percei tábornok és onnan végzi repüléseit Pyber repüiőparancsnok, aki sikerrel bombázta a várat s legutóbb is egyik bombája a felsőbb leányiskolát robbantotta föl. Percei annyira kiépítette állásait, hogy azokat bevehetetlennek mondjak. Az óbudai fronton .... minden csendes. A Mezei parancsnoksága alatt állott muníció raktár fölrobbant, de helyette most építi a már régen fölhagyott Flórián raktárt a hadtáp- központ. A csapatok rendszeres ellátása legközelebb újból megindulhat. ; Az üldözött zsidóság helyzete ezen a fronton tűrhető. Forgó, vezérkari őrmester, I HÍREK Dr. Németby Károly belügyi államtitkár magas szárnyalásu székfoglaló beszédet mondott a heves-nagykunsági egyház közgyűlésén, megyei gondnokká történt megválasztatása alkalmából. A puritán jellemű ember, az áldozatkész, lelkes hazafi és a hazája sorsát bölcsen irányitó állam- férfiú komoly szavai ezek, oly szép formában, hogy azt az egyházmegye külön füzetben kinyomatta és minden hívőnek megküldötte. A kéményseprő templom, ahogy alapítója után a Krisztinaváros templomát nevezik, most áll reasturálá- sának befejezése előtt s ez alkalommal ismertetjük érdekes történetét: Budavárának 1686-ban történt bevétele után a délvidéki karcokban megsebesült és Budára szállított beteg vitézekkel behurcolták a pestist, mely éveken át pusztított, különösen Salgár-y Péter polgármestersége idején 1691—92-ben. Ekkor határozta el a tanács, hogy fölépíti a Szentháromság szobrát s ekkor tett fogadalmat Franczin Péter Pál olasz származású kéményseprő- mester, hogy a szentanvának örök emléket állít, ha megóvja családját. A pestis elmúltával gyalog elzarándokolt Ré nevű olasz faluba. Az ottani templomban egy Mária kép függött a falon, mellyel az a "csoda történt a pestist megelőző 200 esztendővel, hogy egy bandita kővel megdobta és sebet ütött a sziiz anya homlokán s az élettelen kép a seb helyén vérzeni kezdett. A csodának nagy hire ment és gyermekkorából tudott róla a budai Franczin is. A kegyképről másolatot festetett és azzal visszatért Budára, ahol háza táján kápolnát építtetett és abban helyezte el a csodálatos vérehullató Mária kép másolatát. Franczin háza a mai Krisztinavárosban volt, mely területet Mátyás idején villa Solttá-nak, a törökök alatt pedig Logod-nak nevezték s a kápolna csaknem pontosan azon a helyen állott, ahol ma a krisztinavárosi templom áll. Franczin a kápolnára hagyta szőlőjét, némi pénzt és nejével együtt ott is temették cl. A vérehullató Máriához az egész országból jártak zarándokok és sok adomány gyűlt össze a kápolnában. 1723-ban váratlan szerencsétlenség érte. A felrobbant puskaportorony rommá tette, de a kegykép csodálatosan sértetlenül megmaradt. Á tanács elrendelte a kápolna újjáépítését s ez alatt a szentképet a szent Zsigmond prépostság adminisztrátora Plalsehieger Mihály őrizte, aki utóbb megtagadta a kép kiadását, mert temploma ennék révén nagy hírre tett szert. Nagy per lett ebből és Franczin leánya ájíatosság örve alatt erőszakkal vitte el a kegyképet. De útközben a fellármázott katonaság elfogta és a képét megőrzésre a jezsuita kollégium rektorának adták át. Csakhogy ezután a jezsuiták tagadták t: eg a kép visszadását és csak a prímás szigorú rendeletére került a kép 1728-ban vissza az uj kápolna oltárára. 1751-ben Budán jártában meglátogatta Mária Therézia királynő is és 24 aranyat adott misékre, hogy szerencsésen érjen ismét Bécsbe. A karmelita-rend feloszlatása után a ferencrendiek vették át a kápolnát és Groll Fábián adminisztrátor 1791-bcn mozgalmat indított, hogy a már akkor erősen kiépült Krisztinaváros számára templom épitessék a kicsinek bizonyult kápolna helyére. Batthyány József prímás megjelölte az uj templom helyét és 1797. augusztus 5-én felszentelte azt pókateleki Kondi Miklós belgrádi püspök. 1821-ben Rudnay Sándor hercegprímás a krisztinavárosi kápíánságot plébániává s első plébánosává Maisch Jakab világi papot tévé. 1877-ben működött itt mint káplán Magyarország bíboros hercegprímása dr. Cscruoch János és 1915-ben választotta meg a székesfőváros dr. Zeihger Vilmost, a mai plébánost, akinek a plébánia keretein is túlszárnyaló képessége, tudása és műveltsége uj korszakot van hivatva nyitni a plébánia történetében és aki szerencsés kézzel úgy kezdte működését, hogy a budaiak e kedves templomát az öt megillető díszes külsővel látja el s ezzel megnyerte minden hívének szeretetét is. TJ í r/Tf A KÉSZÍTETT NŐI, FÉRFI ÉS GYERMEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MELLETT RENDKÍVÜL JUTÁNYOS ÁRBAN AJÁNL FREISACH JÓZSEF ! BUDAPEST, KRISZTINA-TÉR 3. j Papp Vilmos dr. déli vasúti főfelügyelőt nevezte ki a déli vasút üzletvezérigazgatója afegyelmi bíróság elnökévé. Budán széles körben szeretik és becsülik Papp Vilmost s a kinevezést úgy fogadták, mint kiváló jogásztehetségénék illetékes helyen való méltatását és elismerését, mely a jogtanácsosi állás lépcsőfoka. Tabáni emlék. Valahol a poros akták mellől levelet hozott a posta a várból. Rigmusok, amelyek minden sorából Buda rajongó szeretete csendül felénk. Melegen dobbanó szív szedte rímbe s annyi benne a bánkodás, mint a szerelmesek bucsu- csókjában. Siratja a pusztuló Tabánt és megrajzolja még egyszer a régi vidék képét. Ajánlja pedig szeretettel ezt a költeményt a névtelen iró dr. Plalthy György orsz. képviselőnek. Talán azért, mert ő is szereti ezt a tájat, talán azért, hogy ő is bucsuzkodik. De hadd mondja el á többit maga költemény: A Tabánon véges végig Nem nyúlnak a házak égig. Zegzugos kis utcák során Földszintes a ház, valahány. Muskátli az ablakokban, Akácfa az udvarokban. Mohafödte tetőkön át „Öreg Gellért“ beléjük lát. Csíz dalol a kalitkában, Öreg kandúr a padkán van, Eresz alatt íecskefészek, S utcahosszat lárma, ének. De azért, ha búcsú nincsen, Áldott béke vagyon itten . . . S Pesttől csak egy bakugrásra Vélnéd, jutsz egy más világba. Cifra módi, más földi kincs A Tabánon, az bizony nincs. De van azért más érték itt: — Van becsület, van erény s hit. Elégedett dolgos a nép, Jó az asszony, a leány szép. Volt jó bor is, de vigan folyt, Kár, hogy a Tabán — már csak volt! Csákány bontja, csákány vájja — Derék népe szerte hányva — S ma-holnap csak emléke él, Mely egy jobb világról regél. Rajta csákány! hát szaporán, Munkádban ne legyen hiány! Lássuk: — ósdinak helyébe, Mit is hoz az uj cserébe? Ám, — ha majd a csákány végzett, Eltűnt viskó, fecskefészek : Gúnyoljatok bár — az se bánt — Siratom az öreg Tabánt . . . —de. SVlojíts Pétert, Szentendre köztiszteletben álló városi tanácsnokát súlyos csapás érte, szép fiatal nejének született Simay Olgának hirtelen halálával. Szentendre egész intelligens társadalma osztatlan részvéttel kiséri a lesújtott férj nagy gyászát, akit rövid egyéves boldog házasság után ért váratlanul ez a végzetes csapás. Szentendre régi patrícius családjait, mint rokonokat sújtja a gyászeset. Az óbudai takarékpénztár kényszeregyezsége ügyében uj szavazás lesz julius hó 24-én d. e. 9 órakor a törvényszék III. emeletén, a 47. számú szobában, Eunner biró hivatalos helyiségében. Aki nem változtatja meg a szavazatát, annak nem kell elmennie, mert akkor az előbbi szavazata érvényben marad. Aki helyettest küld, az adjon Írásbeli meghatalmazást. Eddig 7 millió hatszázezer korona követelés szavazott le s ebből 4 millió 750 ezer korona az egyesség mellett, 2 millió 850 ezer korona pedig ellene. így az egyezséghez szükséges kétharmad többség nincs meg. Rovarkiállifás van az állatkertben. Az igazgatóság Cerva Frigyes állatkerti felügyelő gyűjteményét a Had- segélyzö hivatal özvegy- és árvaalapja javára kiállította. Belépődíj csütörtökön és vasárnap 30 fillér, a többi popokon 50 fillér. Nézze meg mindenki ezt a gyönyörű és ritka rovarkiállítást, I Miczi debütál. A színpadra születni kell, — hiába! — és minden okoskodás megdől a színpadra való nevelésről. Ilyen előzetes nevelés nélküli föllépés sikeréről ad hirt színházi tudósitónk a „Bájos ismeretlen“ előadásáról írott cikkében. Magát a cikket nem közöljük, de a Miczi debiijét kellően kell méltatnunk. Az első fellépés sikerét biztosította az, hogy Rátkai Mártonnal együtt lépett a színpadra. És Miczike föllépése általános szenzációt keltett. Ugyan még csak 18 éves, de nyugodt, biztos fellépése a színpadi szereplésre predesztinálja. A kedves fogadtatás, amelyben Miczi részesült, bizonyára akkor is meg fog nyilvánulni a közönségnél, amikor virslii alakjában tálalják majd eléje az édes Miczit, aki — minden félreértés elkerülése végett jelentjük ki külön — az 1271 szánni konfortábli elé fogott kocsiló, melyen gazdája Friedmann Adolf hajtat be a Bájos ismeretlen utolsó felvonása alatt, bakján a feledhetlen humora Rátkaival. A kancellár lazacot kap . . . . . , . mondja zárjelben dr. Csánky Dezső orsz. főlevéltáros abban a jelentésében, melyet a középkori kútfők összegyűjtésére alakult bizottság elé terjesztett, mely Budapest uj történetének megírására kérte föl a kiváló történetírót. Fömemliti, hogy eddig 916 oklevelet másoltatott le az ország külömböző levéltáraiban s ezek mindvégig érdekes uj anyagot és adatokat tartalmaznak. A Budán lezajlott udvari élétről is megtudunk egyet-mást. Mily nehéz volt a király elé jutni, miképen juttatták a vecser- nyéről a palotájába visszatérő király kezébe a kérvényeket, — hogyan hajszoltak pártfogókat ezekhez az ügyekhez, hogy vesztegették meg azokat ajándékkal s itt van beszúrva zárjelek között (a kancellár lazacot kap.) — De minden irányban érdekes az uj okmánygyüjtemény. A vérdij, birság, kínzás, kivégzés módjai, szabad ispánság (a szentlőrinci pálosok is kaptak) a fogott bírák intézménye, esküvés módjai (apácák skapularéjukat fogják meg) Fölemlíti a budai pénzverést, a pénznemek budai árfolyamát és a pénzverés jogának magánosok számárá való adományozását. Rendkívül érdekesek az ipar és kereskedelemre vonatkozó kutforrások. Érdekes adat az, hogy a budai káptalan kántora (orgonistája) egy — kanonok volt, — és azt, hogy szent Pál fejét, mely azelőtt Budán volt, 1523-ban Carstyn várában találták meg és visszahozták. Nevezetes fa állott a Krisztinaváros felöli lejtőn, a mai Alagút kapuja fölött. Legendás, de való története az, hogy a törökök, amikor meggyőződtek róla, hogy az ostromló bajorok ellen már nehezen tudják védeni a várat, hogy némi időt nyerjenek, de ijesztésül is, fölakasztották egy fiatal fára a kőrábban foglyul esett Ramocsaházy kapitányt. A fiatal fa ága nem jól bírta a terhet s lassan lehajolt annyira, hogy az akasztott kapitány földet ért. így találtak rá néhány órai kínlódás után az ostromlók és a még meleg testű kapitány nyakáról levették a hurkot. Magához is tért és I. Lipót király, amikor meghalotta ezt az esetet, épen ezt a Ramocsaházyt nevezte ki a budai vár parancsnokává. Hálából kerítést építtetett- a parancsnok a fa körül. Mindennap térden állva adott hálát a csodatevő Istennek és búcsúra járt oda az ájtatos nép.
