Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-03-08 / 10. szám
Megjelenik: hetenkint kétszer. Szerkesztőség: II., Krisztina-krt. 33. Értekezni lehet d. u. 2—3 óráig. Kiadóhivatal: I , Szent János-tér 1/a. „ATTILA“ könyvnyomtató műintézet. Minden levél a szerkesztőségnek dttizendö. Telefon: 108—29. Előfizetése: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Egyes szám ára: ......................10 fill. 19 14. március 8. 10. szám. X. évfolyam. Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy centiméter magas terület egyszeri közlésnél . 2 K Minden további centiméter ... 1 „ Negyedéves hirdetőknek 5" o kedvezmény. Nyílttéri közlés dija soronkint . . 1 kor Szöveg közötti közlés „ . . 2 „ Kis hirdetések ára: Minden szó ........ 6 fill. Vastag betűvel.....................................10 „ A hirdetések dija előre fizetendő. Erről-arről. Nincs haszna a köznek abból a marakodásból, amit egyes közérdekű kérdéseknél az I. kerületben sajtója utján végez a két szemben álló párt. Ha valami nem történt meg, amire szükség volna, azért valamely pártot s annak vezérembereit okolni nem lehet. Nem is képzelhető, hogy valamely városi párt mindazt kivi- hesse, amit at polgárság kiván, — és legkevésbbé sikerülhet az akkor, amikor az egyik párt törekvését kontrakarirozza a másik. így megfordul a közmondás is és a két civakodó felett sir a harmadik. Ez a harmadik pedig a polgárság, amelynek érdekei maradnak alól. * No, no! Arról ne feledkezzünk meg, hogy ebben a városban minden felett szabad sopánkodni, a tanácsot sok minden hibáért lehet támadni, de kulturális törekvései és alkotásai előtt kalapot kell, hogy emeljen az egész világ. — A polgármester lemondásáról írott hírében a „Szabadpolgár“ azt írja, hogy Bárczy polgármester „aki Europa legnagyobb terv kovácsa“ azért kedvetlen, mert egyetlen nagy tervét sem tudja tető alá hozni. És föl is sorolja e terveket azzal kezdve: „Nagy iskola építési programúi és bérházakban sínylődő iskolák“ stb. De maradjunk ennél. A Budai Napló a tagadás jegyében született, a hízelgés nem a kenyerünk, ezer gáncsolni valót találtunk eddig, de a tanács hazafias, magyar kulturális törekvései előtt tisztelettel hajiunk meg. Ha ötven évvel ezelőtt bárhol olyan egyetemet építettek volna, mint a Marczibányi-térenjépült elemi iskola, hát világhíre kelt volna. De itt van az uj iskolák egész sora, egyik szebb, jobb és impozánsabb, mint a másik. Budapest tanácsa nagyon jól tudta, hogy ezt a sok nemzetiségű ősnémet várost először magyarrá kell tennie s aztán jöhet a többi. Be is váltotta e téren mindazt, ami tőle tellett s épen ezért az egy ponton a tanácsra lövelt nyilak elé mi tartjuk pajzsnak a Budai Naplót. •fi A lánchidi csapás, az egyiptomi hét csapássá kezd bővülni. A közlekedés javítását a dunaparton, kür- tölteti ki a közért mindenrekész (ha a pénzeszsákkal van egybekötve) Közúti, pedig csak a normális rend követelte járatokat indítja. A propeller? Az életével játszik, aki ezt veszi igénybe átkelésre. A százszoros haszon sem puhítja meg a csavargőzös társaságot, hogy a túlzsúfoltságot, a drágaságát, az utasok kényelmét, a gyors forgalom lebonyolítást lehetővé tenné. Budának minden jó, mert nem kényszerítik rá őket az illetékesek, a legalább tűrhető állapot elérésére. fl demokráciának avatott derék harcosokat március negyedikén pártvezérünk dr. Vázsonyi Vilmos a második kerületben. Mi eddig még kis számú, de erősen szaporodó tábor, áthatva a tömörülés helyességétől, mely arra törekszik, hogy születésre .és vagyonra való tekintet nélkül magának az értelmi és erkölcsi egyéni értéknek lehető legjobb érvényesülését tegye a szervezett társadalomban lehetővé: mi, a demokrácia eszméinek hívei, oly célból egyesültünk, hogy a Budapest II. kerületi Demokrata Kör megalakításával szolgáljuk magát az eszmét és ennek szolgálatában polgártársaink anyagi és erkölcsi jólétét is. Bízva az elvek erejében és polgártársaink tömeges csatlakozását remélve, kibontottuk a demokratis- mus zászlaját azzal a szilárd elhatározással, hogy szeretettel körünkbe fogadjuk azokat a társadalmi osztályokat is, melyek a fennálló egyesületi keretekben mellőzve vannak. Testvéregyesületeinkkel karöltve és nagyérdemű pártvezérünk irányítását követve a főváros egész területére kiható egységes községi párt megalakítását óhajtjuk, melyben minden kerület jogos igénye kielégítést nyer. Egy a szavunk s az előre! dr. Herman Gyula a 11. kér Demokrata Kör ügyv. elnöke. * Vázsonyi Vilmos dr. beszedő. (Elmondta március negyedikén a második kerületi demokratakörben.) Igen tisztelt Uraim! Elsősorban hálásan köszönöm a szives üdvözlést, amelyben az előttem szólott t. elvtársaim részesítettek. Nem lehet nagyobb öröm számomra, mintáz, hogy jelen lehetek akkor, amikor a II. kerületi demokrata körnek tagjait e kör tagjaivá avatják s amikor e kör megalakulását ünnepük meg. Itt vagyunk t. uraim, különböző fővárosi kerületeknek polgárai, és ami minket összehozott, az nem valamely magánérdek, hanem egy közös elvnek, közös eszméknek, közös programmnak szolgálata. Nem szokásos Pesten, hogy különböző kerületek polgárai egymással egyesüljenek s ime, mi együtt vagyunk, összetartozóknak valljuk magunkat, örvendünk egymás látásának, elvtársak vagyunk, érezzük mindannyian, hogy minket egy közös irány, egy közös eszme hevit. (Lelkes éljenzés.) Uraim! A mi alakulásunknak Budapest kommunális életében s az országos politikában egyaránt jelentősége van. A kommunális politikában az a jelentősége, hogy a rövidlátó, rövideszü kerületi politikának köréből a főváros polgársága csak úgy emeikedhetik ki, ha az embereknek elve és esze nem áll meg egy kerület határainál. Mert az nem tehet egy főváros lakosai között különbséget, hogy a felvégen, vagy az alvégen laknak, hogy a Duna jobbpartján, vagy balpartján laknak-e s hogy milyen számmal ellátott kerületnek lakosai. Közöttük különbséget csak az tehet, hogy ennek a fővárosnak kommunális politikájában és közigazgatásában azt az irányt szolgálják-e, amely egyfelől jelenti a közéleti tisztességet és tisztaságot, másfelől jelenti a közérdek kérlelhetetlen érvényesítését, végül jelenti, ezen város dolgozó polgárságának azt a jogos igényét, hogy a város a megélhetéssel való nehéz küzdelmében a polgárságot, annak minden rétegét ne hátráltassa és ne sebezze, hanem teljes erejével támogassa; jelenti azt, hogy ennek az országnak fővárosa kell, hogy e főváros polgárságáé legyen ! (Igaz ! Úgy van !) Ebben kerületi szempontok nem választhatnak el minket; az a szokásos Bezirksmayerei — hála istennek csak német szó van erre, mert maradványa annak a korszaknak, amikor még Pest-Buda nagyobbrészt német pol- | gárság által lakott volt és a régi patriciusi zárkózottsággal, külső és ! belső tanácsokkal igazgatták a városokat — ez a Bezirksmayerei csak ; arra jó, hogy teremtsen oly nagyságokat, akik tényleg helyesen teszik, ha a kerületünk határain belül maradnak, mert ha elcsalják őket az elválasztó útnak páros oldaláról a páratlan oldalára, ott e páratlanul kiváló férfiú jelentőségét elveszti. (Élénk derültség) Ez a zárkózottság — mondom — szolgálja az egyéni gyengeséget, de evvel még meg lehetne békülni, mert végre is a hiúságok nem kerülnek semmibe, de a dolog nem ily ártatlan jelentőségű, mert ez a kerületi elzárkozottság azt jelenti, hogy a főváros életében nem fejlődhetik ki az a közszellem, amely egyedül képes arra, hogy abból bátor és becsületes kezdeményezés származzék az egész főváros számára s nem származhatik belőle az a mindenkor ébrenlévő ellenőrzés, amely nélkül lehetetlenség akár országos politikát, akár községi politikát csinálni, és nem fejlődhetik ki a felelősségnek érzete sem, mert ha kerületek szerint alakulgatnak máról- holnapra pártok, a főváros közgyűlésén, ha egy-egy felvetett érdek szerint összeverődnek 24 órás többséggé az emberek, hát kit lehessen megfogni, ki legyen a felelős? S az a többség, amelyet egy kérdés összehozott, másnap már perbeszáll egymással, egészen uj alakulás van ismét előttünk s egy valóságos kalai- doskop, vagy hogy modernebb legyek, filmszerű gyors elváltozás következik be szakadatlanul és látunk különböző pártokat aszerint, amint ez az érdek, vagy amaz az érdek vetődik felszínre Mert ha eszmék, vagy elvek felvetődése alkalmával alakulnának ezek a pártok, még azt is meg lehetne bocsátani, de nem erről van szó, hanem arról, hogy különböző napi érdekek szerint alakulnak, amelyek azonban néha nem egy napra, hanem számos évre való ellátást biztositanak annak a bizonyos érdeknek, amely szerint ezek a csoportok alakulnak (Igaz! Úgy van! Élénk derültség!) A kerületi csoportosulás látszólag szolgája a kerület szuverénitásának s azért akik mások korlátoltságából, elmaradottságából táplálkoznak s akik azt vallják, hogy mi, második kerületiek, első, hetedik, vagy nem tudom hányadik számú kerületüek tekintsük magunkat külön országnak és mindenkit tekintsünk betörő idegennek, — ezzel a védvámos politikával azt a célt szolgálják, hogy ebben a városban ne találják meg egymást azok, akik együvé valók, ne találják meg egymást azok, akik ezt a fővárost igazi nemzeti központtá, igazi polgári központtá, a demokráciának bevehetetlen várává akarják fejleszteni, akik azt akarják, hogy ez a főváros az összes magyar városoknak s az egész magyar polgári politikának merész zászlóbontója legyen, s egyúttal bajvívója is, mert nem elég a zászlót lobogtatni, hanem a másik kézbe kardot kell venni, hogy megvédhes- sük a zászló becsületét, s a zászló győzelmét elősegítsük ! De ők azért megtalálják egymást, mert a vezetők át tudnak ugrálni a kerületi falakon. Úgy hallottam, bessz-arábiai szokás az, hogy közös szamovárból főzik a teát, — hát ők bizony közösen szoktak kerületi teákat főzni. (Derültség.)
