Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-07-09 / 27. szám
Megjelenik: hetenkint kétszer. Nyáron át csak csütörtökön. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Atfila-nyomda 1., Szt. János-jér 1/a. „ATTILA“ könyvnyonitató müintézet. Minden levél a szerkesztőségnek címzendő. Telefon: 108—29. 1914. julius 9. Előfizetése: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Egyes szám ára: ......................10 fill. 27 . szám. X. évfolyam. Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy centiméter magas terület egyszeri közlésnél . 2 K Minden további centiméter . . . 1 „ Negyedéves hirdetőknek 5% kedvezmény. Nyílttéri közlés dija soronkint . . 1 kor Szöveg közötti közlés ,, . . 2 , Kis hirdetések ára: Minden szó ..........................6 fid. Va stag betűvel.....................................1U <> A hirdetések dija előre fizetendő. Erről-arról. Egy uj világeszme világított bele a magyarság sötét jövőjébe. A turáni népfajok világszövetségének nagy eszméje. Ötszáz milliónál több ember él a világon, akik a turáni népfajhoz tartoznak, mely népfaj négyezer évvel ezelőtt már virágzó kultúrával birt. Ezek a népek egy folytatólagos láncot képeznek a Dunától egészen Japánig, a fekete tenger két partján a Kaspi-tó és Aral-tó mentén, a turáni fensikon, Tibeten és Chinán át. Hozzá tartoznak a lengyel Varsón túl élő lettek és a finnek. Belenyúlnak Oroszország szivébe a Volga mentén az osztjákok és azok rokonai, Szibériában a csunguzokés a velük szomszédos fajok, főleg a mandzsuk. Nyugat felé mi magyarok vagyunk az első és legintelligensebb előőrsei ez óriási népcsaládnak és keleten a lánc utolsó szeme Japán. Ott már van látható szimbóluma a turáni népnek: Porth-Arthur vára, — nyugat felé pedig most fog fölépülni a Gellérthegyen — Túrán vára. Tehát nem vagyunk egyedüliek, árvák, hanem ötszáz millió ember rokon velünk. Ezeket kell, ezeket fogjuk egy nagy világszövetségbe összefűzni, amely szövetség megvédi minden ellensége ellen a magyart. Az eszmét Bognár Mátyás dr. vetette föl és ezt a nevet ünnepelve említjük. A Budai Napló szerkesztősége lelkes kengyelfutója, hírnöke és előőrse akar lenni az uj világeszmének, amely mellett eltörpül minden más politikai gondolat és terv. Belépünk mindannyian a turáni társaságba és fölhívjuk olvasóinkat is, hogy támogassák szintén ezt a társaságot, mely eddig is ápolta, növelte ezt az eszmét, ezer éves múltúnk egyik legnagyobb eszméjét. * Vissza kell térnünk a múltba, amikor még a nagybölcsességü Árpádok uralkodtak Magyarországon, akikhez fogható fejedelmi család kevés volt a világon. IV. Béla, a magyarok egyik legnagyobb királya elktildötte volt Julián barátot Ázsiába, hogy az ősmagyarokat keresse fel — a turáni fensikon. Meg is találta őket. Azzal az üzenettel jött vissza, hogy az ősi Nagy Magyarországon most készülnek döntő háborúra a mongolok ellen és ha a tatárok egy-két éven belül nem jutnak el Magyarországra, akkor jöjjön el újból. De ha eljut a tatár hozzánk, akkor ne jöjjön, mert a régi haza elpusztult és elhullott minden magyar! .... Isten csapása volt, hogy egy év múlva, már Magyarországon járt a tatár: Ez volt az első kísérlet a turáni világszövetség létesítéséhez. * Akkor elpusztult egy ország, de megmaradt a többi. Ott van a Teke nép, mely a rómaiak idején Erdélyben lakott és utolsó fejedelme Bál volt, akit leígázott a római kard. Teke Bál, vagy ahogy a latinok tévesen írják Decebal elköltözött népével vissza Ázsiába és török fajokkal keverve ma is ott él, mint teke-turkoman. De él ott még számos néprokonunk, akiket Körösi Csorna Sándor keresett. Keresésközben halt el, — s ez volt a második kísérlet a turáni világszövetség létesítéshez. Adja Isten, a magyarok Istene, hogy most a harmadik kísérlet sikerrel járjon ! Fürdőpark legyen a budai dunapart a Gellért- fürdőtől a Császárfürdőig. Budának a Dunára néző részén fakadnak a gyógyforrások, ezt a részt kell világfürdővé fejleszteni, amihez méltó keretül szolgálna a történelmi stílusban kiépülő belső Buda, a királyi vár környéke. A Műegyetem előtt, az a némileg pcukuzott dunapart fogalmat ad arról, hogy a közönség mily gyönyörűséggel keresné fel a világfürdőhöz méltóan parkírozott dunapartot. A Margitrakpart kocsiutjának a fele, a második fasor mentén fekvő séta- uttal, középen dúsan gyepesítve, fölvirágozva, — rendkívül föllendi- tené ezt a gyönyörűen szép, de el- hagyottságában legszomorubb duna- parti részt. A villamos sínpárt a házak felé kellene áthelyezni, csekély forgalomra számitó, szűk kocsiuttal. A Lánchídfő melletti részekről teljesen ki kell szorítani a villamost. A Margitrakpartról, már a Halászutcán át a Fő-utcára kell kanyarodnia és a Lánchid-utcán át haladni égé- szén az Apród-utcáig. Vagy pedig ki kell helyezni az alsó rakodópart fölé, úgy mint a pesti korzó mellett. Ez sem volna baj, mert alatta raktár helyiséghez jutna a hajó-forgalom. A Margithid feljárója alatt szintén létesíteni kell átjárót, mint az Erzsébet-hid alatt, mert hisz úgy is rendezni kell a Margithid két fejét, mivel igy nem maradhat. Ezzel aztán a közönség a Császárfürdőtől már kész parkon át jut a Pálffy- térig, ahol a közúti vizgyüjtő kriptát át kell alakítani hozzáépitéssel kedves külsejű kioszkká, a várkerti- kioszk pandánjául. A teret pedig parkírozni és szabályozni kell. Innen a sivár Margitrakpart, mint gyönyörűséges park vezetne végig, a Lánchídon túl a Döbrentei-térre, s onnan a Gellért alatt már létesített park felhasználásával a Gellért-fürdőig és föl a Gellérthegyre. Ezen a vonalon közlekedne a gyógyautó, mely szintén budapesti specialitás volna. Nagy kényelemmel berendezett, lassan járó minden fürdőnél megálló, két kocsivezetővel biró autó, ahol a beteget gondosan beemelnék, kiemelnék és rendkívüli módon a kezére járnának a kellő tájékoztatással. Ez szedné össze a nehezen mozgó reumás, köszvényes betegeket a szállókban, amelyek itt egymás után épülnének, s amelynek csekély költségét és kiszolgálási diját a hotel számlával fizetné a beteg vendég. A városi fürdőkön kívül négy magánfürdőt érintene a sétány és az autó. Akik saját érdekükben viselnék a költségek reájok eső részét, de modern fürdőkké alakulnának át. A Császárfürdőt biró rendházról tudott dolog, hogy nagyszabású építkezésre készül és bizonyára szívesen áldozná íiy közös akcióra, a Lukácsfürdőről mindenkinek megvan a saját külön véleménye, de tovább, a Királyfürdőre már számíthat a város, mert. tulajdonosa európai nívójú és látkörü egyéniség, aki nem zárkóznék el semmiféle uj, modern, szép eszme elől és szintén építkezni készül. A Rácfürdőt a város amúgy is megszerezni óhajtja, de ha nem, akkor is számíthat a tulajdonos családra, mely a múltban is tudott áldozni. A gyógyautók közül minden harmadik tovább is közlekedne a Rómaifürdőtől a Sósfürdőig. Buda csendes polgárságának ezzel uj jövedelmi forrásokat nyitna a város, föllendülne ezzel pangó kereskedelme és ipara. Buda, jul. 9. Hitvallást kell tennünk újból, mert félreértik a Budai Napló teljesen független irányát és minden párttal szemben fenntartott szabadságát. Aki azt várja tőlünk, hogy bármely pártnak behódolunk, — az téved és tegye le a lapot. Nem neki szól. Nekünk mindenki jó barátunk, aki a budai rész speciális érdekeit bármi módon szolgálja és előmozdítja. Nekünk mindenki az ellenségünk, aki ezeket az érdekeket elhanyagolja, holott módjában állana azokat előbbre vinni. Nekünk hiába veri a mellét akár egy ember, akár egy párt, hogy valamely eredményt ő vívott ki, — mi a vesékbe látunk és csak az igazságot ismerjük el, — de szívesen megkeressük azokat, akik minden külső zaj nélkül munkálkodnak Buda érdekében és szívesen állunk melléjük munkatársul. Mi nem keresünk se díszt, se hivatalt, se más hivságos elégtételt, a mi egész ambíciónk, törekvésünk és küzdelmünk célja: — jó lapot adni Budának, amelyet gonddá és szeretettel írunk és szerkesztünk. A Hadik kaszárnya kihelyezését igyekeznek most keresztül vinni Lágymányos jobb ízlésű vezető emberei, mert az sehogy sem illik e ragyogó városrész miliőjébe. Akkor épült ez a kaszárnya, amikor még rendezetlen, lakatlan és puszta volt ez a terület, de most, amikor Párisra emlékeztető bulvárdok épülnek ide, Pest folytatásaként, akkor ezt a laktanyát ki kell tenni a külső részekre. Legközelebb részletesen ismertetjük az e tárgyban kidolgozott memorandumot. Egy kis bibije volt annak a fölvetett eszmének, hogy Palóczy Antal tanárt bízza meg a főváros, hogy készítse el Budapest végleges szabályozási tervét. Az iránt mindenki megegyezett, hogy megbízhatóbb, puritánabb kezekbe nem lehetne letenni ezt az ügyet, mint az övébe. Maga Palóczy tanár nem is várta, nem is kereste ezt a kitüntető megbízatást, — mi pedig nem számoltunk azzal, hogy erre a fókára már sok eszkimó vár. Ezek azzal biztatják a fővárost, hogy Palóczy minden alkalommal, külön megbízatás nélkül is megcsinálja az ő tervezetét és ezt megkapja a város — ingyen. Ezt a tervet aztán egy kissé módosítják s a kérdés el van intézve. Itt a bibi kérem. Kurucok is laknak a Rózsadombon, akik nem engednek a józan ész parancsolta törvényekből, még ha hivatalosan találják is föl a — helytelenséget. Ilyen kuruc Szekula Gyula is, aki sehogysem akarta megérteni, hogy a Marcibányi-teret elzárják az emberek elől és tisztán játszótérnek használják, mert ezt a teret ő nem engedi. Már egyszer megmentette, amikor az uj elemi iskolát épen e térre akarták építeni. Most aztán segítségére jött Bódy polgármester, aki szintén barátja minden okos, jogos szép dolognak s igy sikerült Szekulának újból megmenteni a Marcibányi-tér nagy jövőjét és hivatását. Legyen a gyerekeké, de maradjon meg az öregeknek is. KOBRÁK cipők, férfi és női, minden fajt.n, óriási választékpan kaphatók BUDÁN kizárólag I., KRISZTINA-TÉR 3. PREISflCH 3. házában
