Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-07-09 / 27. szám

2 BUDAI NAPLÓ 27. szám. Az Ördögárok ma nemcsak nyílt ! kérdése az egész környéknek, hanem egyúttal nem épen a legjobb szagu kérdés. Felső részén ez az árok nem terjeszt bűzt, de a hadapród iskolától kezdve, már nagyon illatos. A hatóságok is megvizsgálták s akkor derült ki, hogy az Ördögárok mentén húzódik a hadapród iskola egy régi csatornája, amelyből ma is szivárog még a szenyviz, holott a hidegkuti-ut nagy csatornájának kiépítésekor az iskola bele kapcsolta a saját csatornarendszerét, de a régi csatornát is meghagyta. — Itt említjük föl, hogy nemsokára bebol­tozzák az Ördögárkot a Fogaskerekű­től egészen a téglagyár telepe végén álló fenyvesig. Azontúl pedig szabá­lyozni kell az árkot, középen nyitott, de kikövezett csatornával és rende­zett partokkal, mert most nem egyéb, mint idétlen csalán telep. fi Budai Színház műsora: Csütörtökön: Nebántsvirág. Pénteken: Dzsinguli szultán. Szombaton : Essex gróf. (Jászai m. v.) y . (d. u.: A nevető férj. (este: Ártatlan Zsuzsi. Hétfőn: A tolonc. (Jászai m. v.) Hirsh. A lenyelt gyémánífiiggö ma egyik szenzációja Budának. Mélyen bele- nyulik a pártpolitikai küzdelmekbe és olyan kiélesitése a régi párt- gyülöletnek, hogy ma már tollal alig intézhető el és esetleg a pár­bajok egész sora támad alapján. A szép Ilona vendéglőben tartott ala­kuló pártgyiilésen történt, hogy az egyik pártszónok a szocialistapártot támadta és azt a szerencsétlen ki­jelentést tette, hogy Bokányi párt­vezér felesége ökölnyi butónokat hord a fülében a munkásnép véres filléreiből. Ezt a kijelentést megelőzte az, hogy az alakuló párt vezérei sohasem hazudnak. A gyűlésen részt vett Migray József iró és szociál­politikus is, aki erre rátétté a kezét az illető pártvezér vállára és rá­bizonyította, hogy a Bokányinéra vonatkozó kijelentés hazugság. Négy- szemközött az illető pártvezér és lapszerkesztő ezt rögtön ott beis­merte Migray előtt, aki azonban azt követelte, hogy ezt a kijelentését tegye meg az illető nyilvánosan a ! gyűlés előtt. A pártvezér föl is állott beismerte, hogy hazudott és ezzel lenyelte a gyémántfüggőt. Nagy érdeklődéssel nézünk az ügy további fejleményei elé. A budai Park-Klub ügyében írott, s a Budai Képes Lapok-ban meg­jelent közlés általános érdeklődést keltett a budai társaságban, mely régóta érzi egy nagykényelmü intim klub hiányát. Az előkészítők ezt 40 koronás évi tagdíjjal, ezer taggal tervezik, nyári és téli helyiséggel. Nagy könyvtár, újság terem és a a szórakozás minden faja állana rendelkezésre. Buda e célra nagyon alkalmas, hisz maga az országos kaszinó is keresett itt nyári helyi­séget és Küry Klára kedves villáját igyekezett kibérelni e nyárra, de a művésznő a kecsegtető ajánlat dacára sem akart megválni intim otthoná­tól. — A budai Park-Klub taggyüjtő iveit legközelebb szétküldik. Negyvenezerszer ment át az Alag- uton egy Neddihen nevű hivatalnok és ezt az útját valóságos ünneppé avatta az Alagút személyzete. Har­minc évnél valamivel több ideje jár át naponkint négyszer, vasárnapokon kétszer s igy az asztaltársasága ki­számította, hogy mikor megy át negyvenezredikszer. A vámszedők díszben fogadták a nyugati kapunál és elkísérték az Alagút közepéig, ahol a keleti kapu személyzete vette át. Az állami hidak vezetőségét későn értesítették az ünneplésről s igy nem vett azon részt. De talán jobb is, mert az ünnepelt egyén az Alagút közepén elfogultságában szét­nézett és csak annyit mondott: — „Ujjé, hát ez még mindig nedves!“ A fancsali feszület jut gyakran és önkéntelenül a csendes sétáló eszébe, aki azokat a Budapesthez nem méltó izetlen és szinte kegyelet sértő szenteket látja, akik a régi időkből maradtak ránk. A Fogas­kerekű vasúton túl szintén áll egy kegyelétes emlék, egy pihenő Jézus, de valami istenverte házi piktora a városnak úgy kipingálta, hogy zor­dabb, feketébb nem lehet egy olasz bandita. Koromfekete szakállt festett a mindnyájunk lelkében szőkének tudott, a szelídség, a szeretet, a jóság istenének. A Gellérthegyen is ilyen eltorzított alakban rémiti a gyermekeket Ő, aki oly nagy benső- séggel ölelte magához a kisdedeket. Arról már rég le kellett volna tenni, hogy a kőszenteket bemázolják és egy ügyes kőfaragó hamar lekopog­tatná ezekről is azt a rémitő festéket. Contra Buda! Szeretnénk azt az irigy pesti városatyát megsétáltatni Budán, aki szemünkre hányta, hogy még a Márton- hegyre is járható ut vezet. Jönne el ide, a szép Hüvösvölgybe, ahol díszes villák állanak egymás mellett, például a Zuhatag- utra, amelyet hosszában kettévág a közúti vasút töltése. Itt ez a kedves pesti idegen azt látná, hogy még ut sem vezet a villák­hoz, lámpa sem világit ide és aki éjjel erre jár, kénytelen bevárni egy villamos kocsit s annak a fényénél kell sietve haza­botorkálnia. Hát hol létezik ez Pesten ? Úszkáló lovaskatona a Vérmezőn mosolyogtatta meg a közönséget a keddi nagy zivatar után. Az Alkotás­utcán hatalmas víztömeg hömpöly­gőit le a Krisztina-körutra és szinte árviz fenyegette a környék lakóit. Az Attila-utca is egy nagy tóhoz hasonlított, amely a Vérmezőre ön­tötte a sok vizét és nem vette figyelembe a tilalomtáblákat sem: elpusztította teljesen ezen az oldalon a rézsűkét. A lovas őrjárat szomo­rúan szegezte puskáját a „kihágó“ viz felé, de gyorsan ló és katona is kénytelen volt úszva menekülni. Rombol a közúti, még pedig ott, ahol legkevésbbé vártuk. Pusztítja a fáinkat, amikre harminc éve várunk, hogy megnőjjenek, amikben gyönyö­rűségünk van és amelyek kedves karaktert adnak egész város részek­nek. A Vérmező mentén a legked­vesebb sétányok egyike fejlődött és a sétányt szegélyező fákat most, amikor már árnyékot adnak, meg­nőttek s fölérnek a közúti vezetéké­hez, elperzseli az áram. Ezen pedig sürgősen segíteni kell úgy, hogy ezt a vezetéket az úttest felé kiálló oldal — karokon kell tovább vezetni. De igy jártunk a Margitrakparton is, ahol szintén pörköli a fákat a villamos vezeték. — Itt tesszük szóvá azt a hozzánk érkezett panaszt is, hogy a közúti elcsufitotta a a Ferenc József-hidat azzal, hogy a szürkére mázolt hidra vörös állvá­nyokat szerelt a felső vezeték szá­mára, s azok rikítóan elütnek a hídtól, rontva annak egységes hatá­sát. Pedig Budapesten most jár a legtöbb idegen. Baj van, ismét baj van a Lukács­fürdővel. Azok, akik rá vannak utalva erre a fürdőre panaszolják, hogy az uszodája nem felel meg annak a célnak, amelyet szolgál. Először a fürdő kazánkéménye füstöl oly ékte­lenül, hogy a napfürdőt vevő közön­ség koromfürdőt vesz. Füstfogóról, füstemésztő készülékről szó sincs, holott ezt már elhatározta a város, de a fürdő saját érdeke is megkö­vetelné. Az uszoda vize pedig szin­tén nem alkalmas a tisztálkodásra, mert abban a kormon kivül szivar­végek is úszkálnak s körülötte sehol egy zuhany nincsen ahol a fürdőben fölszedett piszkot lemoshatná a für- dőző. így Írja nekünk a fürdő egyik lelkes barátja. Dalos kirándulást rendez az óbu­dai protestáns énekegyesület julius hó 12-én a Római fürdőbe. A kulturális célt szolgáló ünnepséget nagy rendező bizottság készíti elő, melynek élén dr. Benedek János, Szilágyi Károlyné, dr. Benyovits La­jos, Szilágyi Károly, Nagy Ede, dr. Tari Imre, Nemes Árpád, Kiss Sán­dor, Pichy István, Szilágyi Dezső agilis munkálkodással állanak. Ér­deklődőknek szívesen szolgál felvi­lágosítással az elnökség: III., Kis- celli-u. 78. Idegen itt Budapesten a magyar, mert idegen szólásforma fogadja, hamisan magyar fölirások riasztják. Bárczy polgármester oly sokat ad rá, hogy ez a város valósággal a Terrasz-vendéglö a Déli Vasút indulási oldalán, a Krisztina-körutra kiugró magaslaton. Árnyas,' lévegős, szép kilátást nyújtó restaurant a Vérmező felett. Régi hírű konyha, kiváló sör és bor. nemzet szive legyen és talán célra­vezető volna oly állás létesítése, amelynek kötelessége volna ezt az idegen helytelen magyarságot irtani. Leggyakoribb az, hogy: — „Ezen bolt kiadó!“ — Már pedig ez magyarul igy volna: — Ez a bolt kiadó. — De nagyon gyakori a ként és kint képző összetévesztése. — „Esténként zene!“ — holott valaki muzsikálhat estén kint még pedig cigány ként. Ezek a felírások bosszantóan szembeszökők Budán is, de főleg Pesten. Hadúr bocsássa meg a bűneit annak, aki egy kis utcát az Attila- körut mentén elnevezett Hadur-utcá- nak. Mert aki már ott van, hogy jogosult utcákat elnevezni, annak tudnia kellene, hogy ez a szó Hadúr, csinált szó, soha a magyar mitho- logiában nem szerepelt, mert a magyarok hadi istenét bizonyára „dönczör“-nek nevezték. így tehát ez az utca név egy nem létező, hamis fogalom megörökítése. De ha ezt az utcát a legfőbb hadúr után nevezték el, akkor ez nagyfokú illoyalitás, hogy a világszerte tisztelt császár-királyról egy ilyen arasznyi, rendezetlen utcát neveztek el. Eldugott parkjainkhoz utakat és utcákat kellene nyitni, mert a város­majorba is nehezen jut az ember a Szénatérről, holott festői módon befejezné ezt a szép nagy teret egy széles ut, a Krisztina-körut egyenes folytatásaképen a Csaba-utca és Retek-utca között. Ilyen útra szük­sége van a Statisztika-parkjának is, a Királyhegy-utca torkolatával szem­ben a Margit-körutról. Építési enge­délyt ezen a két helyen ne adjon a város. Czakó Károly iró a Budai Napló munka­társai sorába lépett. PEREPÉR szabású BLUZ-újdonságok, valamint PANAMA SPORT-BLÚZOK legszebb választékban PRE1SACH JÓZSEF- nél 1. kerület, Kriszíina-tér 3. szám. Elsőrendű angol PülESJÓZSOf nél SIÓI ruhák készülnek Előnyös fizetési feltételek mellett 1L Ima-tér Isz. Hegedűt, tárogatói, cimbalmot és a többi hangszereket általánosan elismerve LEGJOBBAN SZÁLLÍT Magyarország legnagyobb hangszergyára STOWflSSER3. cs. és kir. udvari szállító, zeneakadémiai, :: színházak és a hadsereg szállítója, :: :: :: a Rákóczi-tárogató feltalálója. :: :: Budapest, IL,Lánchid~u. 5. Q^ár: Öntőház~utca 3. sz. Régi hangszerek javítása, vétele és becserélése. Árjegyzék min­den hangszerről külön.

Next

/
Thumbnails
Contents