Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-07-24 / 10. szám
Budapest, 1892. Julius 24. Történeti hangverseny. Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Kolozsvár 1892 julius hó 20. Beszámolót akarok tartani, arról a fényes sikerről, a mi K á 1 d y Gyulát és társaságát érte eddigelé az ország kiilömböző nagyobb városaiban ; különösen pedig arról a lelkes fogadtatásról amivel a missziót teljesitő művészi gárdát nálunk Erdély fővárosában fogadták. Két esten át hallottuk azokat a dallamokat, a melyeknek nagyobb része születésük után itt, városunkban hangzott legelőször, a hol a magyar szónak és magyar énekeknek először emeltek templomot. Bámuljuk azt a lelki erőt amivel Káldy Gyula e mai peshedt világban, a holt idény kellő közepében, neki mert menni az országnak; amivel kezébe merte venni a vándorbotot, hogy meghóditson bennünket azoknak a daloknak, a melyek mellett ősapáink mulattak, azoknak a daloknak a melyeknek hangjaira otthon hagyta az apa gyermekét, a liu anyját, a férj hitvesét — hogy megvédelmezze azt, ami mindnyájunknak legdrágább — 'a hazát. Ebből a Kiválómból éreztünk mi is valamit, bennünket is elragadtak azok a végtelen szilaj, bánatos nóták, azok a harci riadók, s az a mély hangú tárogató, a melynek hangjai eszünkbe juttaták a múlt küzdelmeit, keserveit és tört reményeit. Egy kicsi félhomály, egy kicsi langyos melegség és egy kicsi fényesség — majd mélységes csend, melyben még a parányi öntudatlan gyermek is elandalodik : s ekkor az a nagy ellentét, a melylyel megszólal a Bethlen Gábor kuruc tábori nótája kesernyésen: »Szegénylegénynek olcsó az vére: Két, három fillér egy napra bére, Azt sem tudja elkölteni, mégis végtére: Két pogány közt, egy hazáért ömlik ki vére !« Hogy megérthessük ezt, hallani kell! Dicséretére válik közönségünknek, hogy lelkesedni tudott és bebizonyitotta azt, hogy vau szivének mély rejtekén egy húr, a mely rezgésbe tud jönni a múlt dicső, bár fájdalmas emlékeinek hallatára. Szives örömest adózunk hálával Káldy Gyulának a budapesti magyar zeneiskola igazgatójának, hogy művész gárdájával a mi fészkünket is felkereste és hogy bennünket is részesített a régi magyar nóták élvezetében. Egész sorozata van már a városoknak, a hol a társaság eddig hangversenyezett, így: Kecskemét, Szeged, Szabadka. Miskol.cz, Kassa, Eperjes, Sátoralja-Ujhely, Debreczen, Szathmár, Márrna- ros-Sziget, Zilah, Szilágy-Somlyó, Deés, Sza- mos-Ujvár. Mindenütt osztatlau lelkesedéssel fogadták. Voltak egynémely városban áldomások, bankettek is tiszteletükre, tisztelgések, polgármesteri üdvözlések, elhalmozták őket a magyar ősi vendégszeretet kényeztetéseivel, ép- úgy mint hajdan a vándorhegedüsöket. Tárva, nyitva minden magyar városnak a kapuja előttük, és diadal kiséri mindenütt az útjukat. Káldy Gyula maradandó emléket szerzett magának a régi magyar nóták átírásával, hang- szerelésével és betanításával. A lelkes előadás pedig a közreműködőknek — tanítványainak érdem 3. De a lelkesedés osztatlan tapsait Káldy Platz Mariska k. a. érdemelte ki leginkább, kinek behízelgő, kedves, lágy hangja nagyon sokáig fog még csengeni emlékezetünkben, Káldy kisasszony, mint értesülünk októbertől kezdve a budapesti népszínházhoz van mint BUDAI HÍRLAP. szubrett szerződtetve, és hiszük, hogy mint a zeneiskola jelenleg legtehetségesebb tagjáról még sok szépet fognak róla írni a lapok. Elénk temperamentuma, bájos alakja és kedves hangja biztosítani fogja számára azt a szerepkört, a melyre hivatva van. C s i s z é r Irén és Kulifay Izabella neve azt hiszem nem ismeretlen önök előtt ; e két igen tehetséges fiatal hölgy a tavasz folyamán az I. kerületi polgári kör hangversenyén be akart mutatni egyes részleteket a régi magyar nótákból, és őszintén szólva, igazán sajnálhatják, hogy akkor e számok a műsorról lemaradtak. Kolozsvári Etelka kisasszonyt mint régi ismerőst fogadtuk, és örömmel konstatáljuk haladását. Megkell még emlékeznem V e r e s s Sándor és Mayer Adolf operaházi tagokról, kik az elért sikernek mindenütt és mindenkor jelentékeny tényezői voltak. Az előadásokat mindkét este zsúfolt ház előtt a nyári színkörben tartották. A második előadás a Rákóczy hamvak hazaszállítása költségeinek fedezése javára tartatott, s a kegyele- tes cél iránti tekintetből is, oly szorongásig tömve volt a szinkör, a minőt még Kolozsvár nem látott. Taps és újrázás volt bőven. A függöny lehullott és számunkra már csak egy szép álomnak a maradandó emléke maradt vissza. A társulat innen Tordára, Nagy-Enyedre Gyula-Fehérvárra, Dévára, Aradra és Nagy-Váradra megy. Kiváló tisztelettel Cs. A. Különfélék. Külföldi vasutak. A mióta a zónarendszer meghonosult nálunk, évről évre emelkedik a személy-és pódgyász-forgalom. De, hogy a mi vasutaink forgalma milyen csekély a külföldi vasutakéhoz hasonlítva, az legjobban akkor tűnik ki, ha a legfejlettebb államnak, Angolországnak vasúti statisztikáját nézük. Az angol vasutak 1891-ben — a bérletjegyek tulajdonosait be nem számítva — kerek 900 millió utast szállítottak vagyis 2’75-ször annyit mint a mennyi egész Európa lakosainak száma. Darabárut 220 és tömeges árukat (ásványne- müeket) 80 millió tonnát továbbittottak, mi mellett kerek 520 millió vonatkilométert vagyis a föld és hold közötti távolságnál 3-szor, a föld kerületénél pedig 113-szor nagyobb utat tettek meg. Az angol vasutak hossza 30,000 kilométernél több. Másrészt azonban ugyancsak a vasúti statisztikából tudjuk meg azt is, hogy a mi vasutainkon előforduló szerencsétlenségek és balesetek száma aránylag is jóval kevesebb, mint a külföldieké. E téren az amerikai vasutak az elsőség, mert ösmeretes, hogy a vasúti üzem biztonsága Amerikában igenis sok kívánni -valót enged, dacára annak, hogy törvény- hozás és a judikatura e részben igen szigorúan bánik el a vasúttársaságokkal. Erre való tekintettel nem lesz érdektelen a „Railroad Gazette“ nyomán reprodukálni azon adatokat, a melyek az amerikai vasutakon előfordult balesetekre vonatkoznak. Az említett szaklap szerint balesetek száma 1890 ben összesen 2146 volt. A legjelentékenyebb balesetek voltak az oaklandi májusban, a quincy-i augusztusban és a stoemakersvillei szeptemberben, mely bárom alkalommal 58 ember vesztette életét. A mi abalesetek okát illeti ezeknek legnagyobb részét a vasúti alkalmazottak szolgálatban elkövetett mulasztása képezte. Ezen okokat részletezve, az 1890. évre a következő kimutatást nyerjük; 495 esetben két szemközt jövő vonat ütközött össze egymással, 323 esetben keresztezéseknél történt az összeütközés, 38 esetben sintörés, 44 esetben a sínek meg- lazulása, 38 esetben hid vagy áteresz megromlása. 33 esetbeu a váltó megromlása, 37 eset4 ben keréktörés, 59 esetben tengelytörés, 54 esetben helytelen váltóállitás, 56 esetben pályatesten levő marha, 18 esetben a pályatest alá- mosása, 28 esetben földcsuszamlás, 26 esetben szándékos pályatestrongálás, 6 esetben jég és hó volt a kisiklás oka. A vasúti balesetek egyéb okai között szerepel 21 kazánrobbanás, 15 kocsiégés, 21 kapcsoló készülék törés. Kgy amerikai liirlapiró cikkében a következőképen jellemzi a kiilömböző nemzeteket: „Egy újonnan felfedezett vidékre a spanyol mindenekelőtt templomot épit, a francia színházat, az angol versenyistállót, a német korcsmát, az amerikai lapot alapit, melyben saját magának csinál reklámot s végül az olasz hátára fekszik, s a hasára süt- teti a napot. „Rólunk az amerikai nem emlékezik meg. Fő- és székvárosi ügyek. A sütőipar szabályozása. A sütő-, cukrász- és mézeskalácsos-ipar gyakorlása tárgyában szabályrendelet-tervezetet készitett Ma- tuska Alajos tanácsnok. E szerint a fő- és székváros területén csak oly műhelyekben gyakorolható a sütőipar, a melyek a fönnálló fővárosi épitö- szabályzatnak megfelelnek. A műhely nem lehet egyszersmind hálóhelyiség is. A földolgozandó a tisztaság és közegészség szempontjából kifogástalan minőségűnek kell lennie. A főváros területén csak annak szabad kenyeret vagy akármi néven nevezendő süteményt, valamint cukrászati és mézeskalácsos cikkeket, cukorkákat stb. elárusitásra készíteni, a kinek arra iparhatósági igazolványa van. A házi ipar fogalma azonban e cikkekre ki nem terjeszthető. A föntebb elősorolt cikkek csak bejelentett, állandó boltokban, vagy a hatóságtól kijelölt helyeken elárusíthatok. Minden sütő köteles szembetűnő helyen árjegyzéket kifüggeszteni. A magánosoktól átvett té'Ztanemüek nem tökéletes kisütése, vagy elégetése következtében okozott kárért a sütő felelős. A kenyér súly szerint a sütemény pedig darabszámra árusítandó. A darabos péksütemény minimális súlya és minősége, valamint a kenyér maximális ára és a burgonya hozzáadásának menyisége a budapesti sütők stb. ipartestületének elöljárósága részéről a fővárosi tanács jóváhagyása mellett negyedévenkint, vagy ha a liszt ára 1 forint 50 krral változik, kissebb időközönként lesz megállapítva, a darabos süteményeknél a két krajcáros egységárhoz, a kenyérnél pedig a megfelelő lisztárhoz arányitva. A kenyérnél a burgonya keverék csak 25%-ot tehet. Az isinét- elárusitóktól a fönmaradt süteményt visszavenni és ismét fölhasználni vagy eladni uem szabad, vagy esetleg csak mint régi süteményt lehet eladni. A íöváros belterületén kenyérrel, péksüteménynyel, cukrászati és mézeskalácsos cikkekéi, cukor • kákkal stb. házalni, a házaltatóra s a házalóra alkalmazandó büntetésen kiviil, a cikkek elkobzásának terhe alatt tilos és csak pereceket szabad az utcán eladásra kinálgatni. Az egyes fogyasztóktól megrendelt süteményt a termelő, vagy eladó, a megrendelőre címzett számla mellett, csomagolva kézbesítheti, de csakis oly tanoncok, vagy bejelentett segédek utján, a kik nála tényleg dolgoznak s a kik az ipartestülettől erre igazolványnyal bírnak; mindezek hiányában a szállítás házalásnak tekintendő s büntetendő. Az ismét eladókhoz való szállításnál a csomagolás nem szükséges. <le szintén számla vagy szállító könyvecske mellett történik. A cukrászok a megrendelt süteményt nem kötelesek csomagolni. E szabályrendelet áthágása kihágást képez s 2 forinttól 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy nem fizetés esetén öt napig terjedhető elzárással büntethető. A szabályrendelet végrehajtására a fővárosi rendőrség és a vásárigazgatóság ügyel föl és árhágóit az előbbi bünteti. Az 1895-diki kiállítás. A budapesti kereskedelmi és iparkamra f hó 19-éu, kedden délután tartott ülésén felelt a
