Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-07-17 / 9. szám
BUDAI HÍRLAP. Budapest, 1892. Julius 17. Az ördögárok, melynek régi iszapfogója még mindig használatban vau, hála a helyes intézkedésnek, oly penetráns bűzt és gőzt áraszt magából a vérmező felé, hogy az arrafelé épült házak lakói nem tudnak már hová lenni a rósz levegőtől. Hiszen csak a 70-es évek óta Ígérik az árok szabályozását és helyreigazítását! * A Rácvárosban tudvalevőleg vagy igen hiányos a csatornázás, vagy egyáltalán nincsen s a szennyes folyadék a nyílt utcákon csörgedezik a hegyoldalról lefelé. A rekkenő melegben oly kiállhatatlanul bűzösek ezek a folyókák, hogy még a légvétel is nehezére esik az embernek. Legalább annyit kellene megtenni az elöljáróságnak, hogy ezeket a lefolyásokat naponta legalább kétszer a lehetőségig fertöz- telenitené. Ha kerül is némi költségbe a fér- tözteleuitő anyag és munka, — úgy hisszük — ilyenkor nem jöhetnek tekintetbe ily kérdések. * A várbeli p a r ó c h i a valóságos bacil- lus-tenyészde. „Már ha az utcán elmegyünk mellette — Írja egy panaszos — megcsapja orrunkat az irtózatos bűz. Oka ennek az, hogy a szomszédos ház csatornája, illetőleg pöcegüdre utat talált magának törni a paróchiába és a szenny már évek hosszú sora óta szivárog felfelé a paróchiális falakon. Az egyik földszinti szobában ujnyi vastag réteget képez a falakon kivált salétrom. A bűz pedig épenséggel tűrhetetlen. Tudtommal Bogisics prépost lír szóval és írásban is fordult már a kerületi elöljárósághoz, mely ugyan elrendelte a szomszédos ház pöcegödrének tisztítását, de sem e ház hiányos csatornájának helyreállítására, sem a pöcegödör megszüntetésére nem szorította a háziurat. Ennek magyarázata az, hogy a háztulajdonos maga Országh Sándor dr., a kinek ily dolgokkal a kerület elöljárója bizony nem merne előhozakodni.“ — Hát ebben igaza lehet a panaszosnak! Figyelmeztetjük erre az elöljáró urat, valamint arra is, hogy a lovag legszebb erénye a bátorság! Ezen rovatra felhívjuk úgy a hatóság, mint a közönség figyelmét. Amaz vonja le belőle a konzekvenciákat és segítsen a bajon, — emez pedig forduljon teljes bizalommal lapunkhoz. Minden az egészséget veszélyeztető állapotról kérünk sürgős információt. Elég egy levelező lap, melylyel szerkesztőségünket a helyre figyelmeztetik, s kiküldötteink személyesen szerzik be az adatokat. A rovatot jövőre folytatjuk! Uj hidat ! (A legújabb hidak.) Péterzél Bábi a legbékésebb kofa volt a Bombatéren mindaddig, inig egy napon a szomszédja, Tyukkos tojás és túrókereskedő igy nem szólott: — Hernsz szé Bábi! (A „hernsz szé“ megszólítás a rohamosan terjedő magyarosodás dacára is szokásos a Bombatéren és annyit tesz, hogy: „hallja.“) Az eskütériek, a tabániak, a borárustériek, a vámháztériek, a lágymányosiak, a rudasfürdőiek, mind hidat fognak kapni, csak mi nem. Hát nekünk nem kell ? Dehogy nem ! A maga lánya itt lakik vizávi ugye ? — Nahát. Házmesterné abban a duna- parti nagy házban . . . — Lássa ! Az én fiam meg szinte vizávi lakik Pesten és sokszor szeretne átgyiínni hozzám, de a lánchíd nagyon messze neki. Tudja mit, tartsunk egy gyűlést a hidügyben. — Recht hamsz! Tartsunk ülést. A frau Náni is elfog jönni, meg a Butter Hánzi is. — Én majd elmegyek a nagyságos Tá- rányi képviselőnkhöz, hogy ö is gyüjön el . . . — A Ealk nagyságához is menjen el! — Hiszen az nem a mi képviselőnk. — Alézánc! De ő még eddig minden híd— értekezleten elnökölt, vagy legalább ott volt. Már vagy harminc hidkérvényt aláirt. — A kuádá ménes! Jó ember! Hát csak hívjuk meg azt is ! A gyűlést egybehívták a bombatéri Petz- féle vendéglő helyiségébe s azon a bombatéri érdekelteken kívül is számosán megjelentek. Tyukkos előadó hangsúlyozván a bombatéri hid fontos és elkeríilhetleuül szükséges voltát: a kormányhoz, fővároshoz és a közmunkák tanácsához kérvényeket óhajt beadni a hid haladéktalan felépítése tárgyában. Csupor Ágoston fazekastéri lakosnak nincs kifogása a bombatéri hid ellen, de ennél sürgősebbnek véli a fazekastéri hidat, már csak azért is, mert ő ott lakik s a feleségének fájós lába van, tehát senkisem követelheti, hogy a szegény asszony egész a Bombatérig felmenjen. Fjakka Sáuyi bérkocsis elvben helyesli a bombatéri, valamint a fazekas téri hidakat, de minthogy ö a Jégverem utca sarkán van állomáson, mely külömben is élénk forgalmi központtá fog még emelkedni — oda követel hidat. Fáik Miksa, kit belépésekor zajosan megéljeneztek a jelen voltak, mint az építendő Duua- hidak állandó érdekcsoport elnöke, leghelyesebbnek találná, ha úgy Fjákka a jégverem utcai, mint Csupor a fazékastéri hid ügyében külön értekezletet hívnának egybe. A következő két vasárnapra eddig úgy és csak harmincnégy hid- gyülés van tervezve, a mi tekintettel a part hosszára és azon külümböző pontokra, a hol hidak építését kérvényezni lehet és követelni kell —- nagyon is kevés. Hidászy József dunaparti ügyvéd úgy tudja, hogy a pesti oldalon is mintegy ötvennyolc hidügyi gyűlés lesz, melyet a pesti rakpart külömböző pontjainak érdekeltjei tartanak kérvény szerkesztés céljából. Szóló nézete szerint leghelyesebben rigy oldatnék meg a feladat, ha egy monstre összülést hívnának egybe vagy a Vérmezőn, vagy a Rákoson, s ott olyan híd felépítését sürgetnék, a mely a Dunát egész hosszában áthidalná s az Elevátortól a Margithidig terjedne, minden pontját a két partnak összekötvén. így azután mindenki ki lenne elégítve és a kormány is tudná, hogy mit csináljon, meg a város is. Fáik Miksa helyesli a tervet, de azért megmarad álláspontja mellett, mert nézete szerint még akkor sem ártana a nagy hídon keresztbe kisebb hidak pártolását — ígérni. A gyűlés erre az ügyek tanulmányozása végett negyven bizottságot küldött ki, melyek minden vasár- és ünnep- napon kötelesek újabb hid eszmékkel és hid-tervekkel előállani és e célból értekezleteket és gyűléseket egybehívni. Fáik Miksa minden uj hid eszméjének felkarolását kilátásba helyezvén, valamint az eddigiek számára pártfogását ígérvén, az ülést feloszlatta. Danubiusz. Uj szabályrendelet. A fő- és székvárosi tanács VHI-dik ügyosztálya új szabályrendeletet dolgozott ki a sertések szállítása, továbbá az élelmezésekre szolgáló kisebb álő állatokkal való bánásmód s a levágott szárnyas állatok kezelése iránt. 3 E szabályrendelet két régibb szabályion, delet egyesítéséből és kiegészítéséből áll és Hg- közelebb kerül a közgazdasági és közélelmezési bizottság elé. Összesen 9 §-ból áll, melyeket minthogy a mindennapi életre vonatkozólag több fontos intézkedés van bennük, fel közölünk. A szabályrendelet tervezete igy hangzik: 1. §. A sertések a fö- és székvárosba s annak területén csak kocsin szállíthatók: azonban a sertéseknek a kocsihoz való, vagy bármi más megkötése vagy lekötése tilos. A lábon hajtás til- tatik. 2. §. A fő- és székváros területén egyszerre kettőnél több borjút, juhot, bárányt, kecskét s a kisebb szárnyas állatok közül négy párnál többet, összekötött lábakkal, akár köz-, akár magánfogyasztás, illetőleg használat céljából szállítani vagy vinni és mindezek állatokat tekintet nélköl a mennyiségre, ily állapotban bárminő célra is tartani tilos. A marhavásárra vitt borjuk és bárányok lábai azonban azon idő alatt, míg a vásár tart s a mérlegelés eszközöltetik, legalább öt centiméter szélességű hevederrel (Gurten) összeköthető k, mely állapotban az állatok mindenkor szalui ára fék tete ndők. Libák, pulykák és nagyobb s z á r y a s állatok össze kötött lábakkal egyáltalában nem szállíthatók s azok házalás esetében csakis hónalj alatt vihetők. Halakat keresztül f ü z ve bármi célból szállítani, vinni vagy tartani tilos. 3. §. A 2. §-ban meghatározott mennyiségen felül borjúk, juhok, bárányok, kecskék, csakis fedett s oly kocsikban s z á 1 li t h a t ó k, h o g y az állat abban á 1- hasson. Az állat lábainak biztonsága végett a kocsik nak szilárd fenékkel kell bírnia és sem ezen, sem a kocsi oldalainak alsó részén nyílásnak vagy hézagnak lenni nem szabad. Az oldalak felső részén két harmad rész szélességben a deszkák, illetőleg lécek közö tt tág hézagok hagyandók, hogy az állatot kívülről látni lehessen sa kocsit 1 e v e g ő j á r h a s s a át. 4. §. Bárminő szárnyas állatok a 2. §-ban meghatározott mennyiségen felül csak ketreces vagy fonott kocsikon, illetőleg ketrecekben vagy kosarakban szállíthatók, illetőleg vihetők a fő- és székváros területén. Ezeknek úgy ketl készítve lenniük, hogy az állatkivülről jól látható és megkülönböztethető legyen. 5. §. Az állatok kellő etetésben s itatásban részesitendők, miről az eladó, szál litó vagy tulajdonos gondoskodni tartozik. 6, §. Levágott szárnyas állatokat csak lekoppasztva és kiürítve (eventrálva) szabad áruba bocsátani.?. §. A 1 evágott szárnyas állatok kosarakba helyezve vihetők az elárusitásra, úgy azonban, hogy egy kosárba a kosár nagyságához képest legfeljebb 4—15 db. tehető. Az elárusitásánál vagy a raktározásnál a 1 e ö 11 s z árnyas állatokra vagy azok húsára kosarak vagyegvéb nehéz tárgyak helyezése tilos. 8. §. Ezen szabályrendelet áthágása kihágást képez, mely 2 forinttól 50 forintig terjedhető s a fő- és székvárosi szegényalap javára fordítandó pénzbüntetéssel, az ezt képező Összeg behajthatlan- sága esetében pedig 5 napig terjedhető elzárással bünteteudő. Az elzárás időtartama az 1870: XL. t.-cz. 22. §-a értelmébnn határozandó meg. 9. §. Ezen szabályrendelet megtartására a vásárigazgatóság, a közvágóhidi és marhavásári igazgatóság s a fő- és székvárosi rendőrség ügyelnek fel s áthágásait ez utóbbi bünteti.
