Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-07-03 / 7. szám

BUDAI HÍRLAP.

Budapest, 1S92. Julius 3.

o

roly felszólalásában többek között azt mondotta, bogy a Radoeza és társai által a közgyűlés határozata ellen beadott fölebezésben a többséget sértegető kifejezések foglaltatnak. Szóló minden kifejezést, mely bárkit is sérthetett volna mielőtt a fellebbezést aláírta volna, közölte.

Faller Ferenez jegyző előadta az esztergomi főkáptalani helynöknek a fő- és székvárosi róm. kath. templomokban tartandó magyar istentiszteletek tárgyában kelt leiratára készült bizottmányi és tanácsi előterjesztést.

M o r 1 i n Imre elfogadja az előterjesztést azt indítványozza, hogy intézzen a közgyűlés a főmagasságu hercegprímáshoz köszönő iratot és kérje őt ebben arra, hogy ez ügyben továbbra is hasonló irányt követni kegyeskedjék.

A közgyűlés az előterjesztést Morlin Imre indítványával együtt elfogadta.

Faller Ferenez jegyző előadta továbbá a tanács előterjesztesét az Onderko János-féle iskolai alapítványra vonatkozó okirattervezet tá/gyában; továbbá F. Sörös Lujza fővárosi tanítónő nyugdíjazási ügyére vonatkozólag; végre Dienes Mária végkielégitett fővárosi elemi iskolai tanítónő kérvényére végkielégítés helyett évi kegydij megszavazása iránt.

A közgyűlés mindezen előterjesztéseket hozzászólás nélkül változatlanul elfogadta.

K u 11 m a n n Lajos főjegyző előadta a tanács előterjesztését néhai Királyi Pál arcképének lefestése és mellszobrának elkészítése tárgyában.

Máttyus Arisztid lendületes szép bel szédben emlékszik meg Királyi Pál érdemeirő.- Beszédjét igy végzi:

— Tisztelt közgyűlés ! Ha majd az idő gyógyító keze bánatunkat elenyészhette s már csak a visszaemlékezés örömét érzendjük, valahányszor a hideg márvány Királyi Pál nemes és jóságos arcvonásait fogja e teremben visszasugározni, mi vagy utódaink bizonynyal új erőt s kitartást meritendünk kötelességünk teljesítésében e kiváló hazafi s kitűnő polgár példájának emlékéből. Azt hiszem ennélfogva, hogy a t. közgyűlés óhajának felelek meg, midőn indítványozom, hogy az elkészítendő mellszobor a közgyűlési teremben helyeztessék el. (Általános helyeslés.) De vigyük át a Királyi Pál emléke iránti kegyeletet polgártársaink közé is, mit legcélszerűbben az által érhetnénk el. ha a belváros egy utcáját még pedig, lehetőleg a Lövész-utcát, melyben Királyi Pál lakóit, az ő nevéről nevezzük el. Ezért indítványozom, hogy fejezze ki a közgyűlést ezt óhajtásképen a fővárosi közmunkák tanácsa előtt, melynek hatáskörébe az utcák elnevezése tartozik, és mely bizonyára készségesen fog megfelelni a főváros törvényhatósági bizottsága ez óhajtásának. (Általános helyeslés.)

Erre a közgyűlés a tanács előterjesztését Máttyus Arisztid indítványaival kiegészítve elfogadta.

Rózsavölgyi tollú ok előadta a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését Haggenma- cher Henriknek telekvétel iránti kérvényére.

We itzenfeld Jakab afelhozott közgazda- sági érdekekkel szemben hangsúlyozza, hogy egy sörfőződének létesítése és üzemben tartása a legjövedelmezőbb iparágak egyike, úgy, hogy a főváros szempontjából nem lehet indokolt e célra telket kedvezményes áron átengedni.

Máttyus Arisztid hajlandó Haggen- macher Henriknek sörgyár létesítésének céljára telket átengedni, de csak oly föltételek alapján, melyek mellett a főváros érdekeit megóva látja, továbbá azt indítványozza, hogy a közgyűlés Haggenmacher Henrik részére az általa kért teleknek csak félét, vagyis 12.250 négyszögölet engedjen át, még pedig négyszögölenkint 6 írtjával.

Dr. R á c z Károly pártolja Máttyus indítványát.

Ezzel a vita be lévén fejezve, elnöklő R á t h Károly főpolgármester konstatálván, hogy 100-nál több bizottsági tag van jelen, mindenekelőtt Máttyus Arisztid halasztási indítványát bocsátotta szavazás alá és miután az 58 szavazattal 54 ellen elvettetett, fölteszi azt a kérdést, vájjon hajlandó-e a közgyűlés Haggenmacher Henriknek serfőzde létesítésére az általa kért 25.500 négyszögölnyi területet átengedni.

A közgyűlés e kérdésre egyhangúlag nemmel szavazott.Elnöklő Ráth Károly főpolgármester erre azt a kérdést bocsátja szavazás alá, vájjon hajlandó e a közgyűlés Máttyus Arisztid indítványa értelmében 12.250 négyszögölnyi területet átengedni. A közgyűlés túlnyomó többsége e kérdésre is nemmel szavazott és kimondotta, hogy Haggenmacher Henriknek egyáltalában nem ad el telket az általa jelzett célokra.

Ezután K u 11 in a n n Lajos főjegyző felolvasta Heinrich Istvánnak, a szavazatszedő küldöttség elnökének jelentését, mely szerint a közigazgatási bizottságba Poór Imre dr. a kijelölő választmányba K1 é h István, a népszínházi bizottságba b. Ka as Ivor, a fővárosi számvevőség és központi pénztár működésére felügyelő bizottmányba pedig Engelbach Alajos választtattak meg.

Amtmann Géza tolluok előadta a VII. kér. Szegényház-téren építendő új róm. kath. plébánia-templom ügyében készült bizottmányi és tanácsi előterjesztéseket, melyeket a közgyűlés változatlanul elfogadott.

H orvát János h. alpolgármester előadta a b’zottmányi és tanácsi előterjesztést a m. kir. belügymiuister leiratára a népszínház tűzbiztonsága és a fővárosi központi tűzoltósági épület céljaira a népszínház mögött szükséges telkek kisajátítása tárgyában, melyet a közgyűlés elfogadott.

H orvát János h. polgármester előadta a tanács előterjesztését Virava József dr indítványára a Przibram mezőváros határában történt bányaszerencsétlenség által sújtott özvegyek és árvák segélyezése tárgyában.

Virava József dr kéri a közgyűlést, hogy szavazzon meg a przibrami szerencsétlenség által sújtottak számára 4000 frtuyi segélyt, mert Bécs 5000, Prága pedig 8000 frtot szavazott meg.

Azonban a közgyűlés a przibramiak részére a tanács előterjesztése értelmében egyhangúlag csak 1000 frt segélyt szavazott meg.

Több segélyre és a Rökk-féle alapítvány okirattervezetére vonatkozó tanácsi előterjesztéseket a közgyűlés hozzászólás nélkül változatlanul elfogadta.

Ekkor elnöklő Ráth Károly főpolgármester a közgyűlést bezárta és a napirenden levő többi tárgyakat a junius 30-án tartandó folytatólagos közgyűlésre halasztotta el.

*

1892. junius 30.

Ráth főpolgármester megnyitván a közgyűlést, M a t u s k a Alajos tanácsnok a központi vásárcsarnok tervpályázata ügyében tett előterjesztést. A tanács a pályázati föltételek tervét azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a pályázat a részletes tervekre és költség- vetésre irassék ki s az nemzeti legyen ; két pályadijjal négy-négyezer forinttal, három páiya- dij pedig két-kétezer forinttal s a pályázat határideje hat hónapban állapíttassák meg.

Pártos Gyula a tanács előterjesztését nem fogadja el, mert az nem felel meg a főváros közérdekének és érzékenyen sérthetné hazai iparunkat és mert bizalmatlanságot fejez ki a hazai szakerők irányában. De elhibázott dolognak tartaná azt is, ha a pályázatban többet kívánnának, mint a mennyi a célnak megfelel s ezért nem helyesli, hogy részletes tervek készitését követelik, valamint a részletes költségvetések elkészítését is. Mindez akadályául szolgálna annak, hogy esetleg tehetséges, de kevés anyagi eszközzel rendelkező építész is részt vegyen a pályázatban. Nem tesz ugyan kifogást az ellen, hogy a pályázat nemzetközi legyen, de megkívánja, hogy a jury úgy legyen összeállítva, hogy — abba külföldi szaktekintélyek is be választatva — mindenki bizalmát bírja. Meg van győződve, hogy ha hazai pályázatot hirdetnek, de helyes alapokon, akkor legalább Í3 olyan jó és annyi terv érkezik be, mint ha a tanács-tervezte módon lesz interna- cionális pályázat kiírva. A tanács javasolja, hivassanak föl a hazai technikusok a pályázatra, de a jurybe külföldi szaktekintélyeket is hívjanak meg s csak ha ez nem vezetne sikerre, akkor lesz helye a nemzetközi pályázatnak, vagy pedig annak, hogy valamely szaktekintély bizassék meg a kivitellel. Ismétli, hogy kizárólag hazai erőkkel is lehet elfogadható tervhez jutni. (Helyeslés).

R á c z Károly dr fölhozza azt az elterjed hirt, hogy a közélelmezési csarnok építése már régóta a párisi Eiffel-cégnek van Ígérve. Azért hozza fel ezt — úgymond — hogy helye legyen itt a megcáfolásnak, mert ilyesmit elhinni ö sem akar. Egyébként a mellett van. hogy a pályázat kizárólag hazai legyen s kívánja a bírálók nevének előzetes közhírré tételét. Indítványozza, hogy csak a tervvázlat és költségvetés kivántassék s csak hazai erők hivassanak föl pályázatra, a jury tagjainak megnevezésével,

VV eitzenfeld Jakab a tanács javaslatához járul.

Fény vess y Adolf a nemzetközi pályázat kizárása mellett van; az esetre pedig, ha ezt a kívánságát a közgyűlés nem fogadná el, indítványozza, hogy a tervek kidolgozásával a főmérnök bizassék meg s esetleg arra az időre, a mig ez a nagy munkálat elkészül a mérnöki hivatal illető osztálya megerősittessék uj alkalmazottakkal.

T h é k Endre Pártos Gyula indítványát pártolja, mert attól tart, hogy ha a pályázat nemzetközi lesz s az építéssel valamely külföldi szakembert bíznak meg, az egyszersmind külföldi iparosoknak fogja adni a munkák javarészét s igy ismét meg fog történni az, hogy a milliókra menő költségeket a külföldi ipar viszi el a hazai elöl.

Szóltak még: Csépi: eg hy János, Kau- ser József és Lechner Lajos épitészeti igazgató s aztán Pártos Gyula élt a zárszó jogával, mindenekelőtt tiltakozva Kauser és mások ama föltevése ellen, hogy a magyar építészek félnek a nemzetközi pályázattól s aztán ismételten fönntartva tette indítványát.

A közgyűlés 47 szavazattal 40 ellen elfogadta a tanács ama javaslatát, hogy a pályázat intemacionális legyen, de csak tervvázlatra szóljon. A pályázati határidő négy hónap lesz s a mennyiben a munkálat ezzel kisebbé válik, a pályadijak is változtatva lesznek: ki fognak tűzni ugyanis három kétezer frtos és kétezer forintos dijat. A zsűri tagjai a következők lesznek: a polgármester (vagy a közélelmezési ügyosztály vezetője) mint elnök a főmérnök, a fő- számvevő, Fenyvessy Adolf fővárosi bizottsági tag, Fodor József dr, egyetemi tanár, Ziegler Győző műegyetemi tanár, Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, Pucher József építész, Bernard Győző a magyar államvasut főfelügyelője, Kherndl Antal műegyetemi tanár, Paál Károly kereskedő, továbbá a fővárosi közmunkák tanácsának küldötte; a külföld részéről: Blancken- stein H. berlini középitészeti tanácsos. Licht Hugó Lipcse város középitési igazgatója, Mayer Ferdinand Paris város volt főmérnöke és végre a Berlin városa részéről kijelölendő hatósági közvetítő. A hazai szakértők dija — ha nem főváro-i bizottsági tagok — 10 0 frank, a külföldieké 30ó0 frank. — A közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy a pályázat kiírása iránt intézkedjék.

A központi vásárcsarnok vasúti összeköttetése biztosítására a szabályozás módosításához és újabb telekcsoport kisajátításához, a tanács javaslata szerint hozzájárult a közgyűlés.

A fővárosi közkórházak költségelőirányzatát elfogadták, azzal, hogy a betegápolás dija mind a három kórházra egyenlően egy forint 5 krajcár lesz.

A Rókus-kórház helyébe építendő uj kórházzal kapcsolatban a város belsejében egy központi gyűjtőkórház is lesz létesítendő. Ennek helyéül a Rókus-kórház halottas kamrája telkét s a vele szomszédos Dulánszkv-féle telket jelölték ki, a mely két telek együttvéve 1466 négyszögölet tesz ki.

A budai körút meghosszabbításának ügyére vonatkozó tanácsi előterjesztést V o s i t s Károly tanácsjegyző adta elő. Rupp Imre felszólalása után a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a körűt szélessége — a közmunkák tanácsának javaslatához képest — tiz ölben állapíttassák meg; a további intézkedéseket az e célból kiküldött vegyes bizottság fogja teljesíteni.

Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a