Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-10-09 / 21. szám

Budapest, 1892. Október 9.

— Isten ments.

— Hát melyik ?

— Egy se! Hanem iskolába járnak. Ez uram a legborzasztóbb a világon. Meg kellett válnom á családomtól, mióta a tanév megkezdődött és azóta egyik gyermekemet sem láttam. A feleségem már egészen betegje az iskolának. Ob az irtózatos !

Bementünk a lánchid kávéházba s ott leülve Tényali igy beszélte el tragikus sorsát:

Ön tudja, hogy nekem 6 gyermekem van két leány és négy fiú. A. legidősebb fiam ez idén fog érettségit tenni a gimnáziumban. Ez egy óráig van iskolában, fél kettő lesz, mire éhesen hazajön: tálalni kell neki,

A kisebbik, a Gyula kiszorult a budai gimnáziumból, az a Kálvin térre jár: három óra is lesz, mire haza jön: akkor kell neki tálalni.

A négy kicsi közül az Imre meg a Gyuri a második elemibe járnak—a krisztinavárosba. A Gyuri a Il-d i k A-osztályba, az Imre a II-dik D-osztályba. Ezek egy tanteremben tanulnak úgy, hogy az egyiknek 8-tól 10 óráig, a másiknak 10—12 óráig van iskolája. A Gyuri ki 10 órakor jön haza, már 12-kor megint ott kell, hogy legyen az iskolában, mert 12-től 3-ig van iskolája. Az hát 11 órakor ebédel. Az Imre 12 óra után jön haza, az fél egy órakor ebédel, mert 1 órakor már francia órája van megint. Ez már a negyedik ebéd. A kis lányok közül az Ilkának 10 órakor kell ebédelni mert 11-től 2 óráig tart az iskola a negyedik elemi F- osztályban, akkor pedig 3 óráig kézimunka van. Az Etelka lányom az első elemi M-ösztályba jár, az egyszer 8—10-ig és 11—1-ig van iskolában s akkor fél 11-kor kell ebédet adni szegénykének. Minden másodnap 1-től 4-ig van iskolája, olyankor vagy 12-kor, vagy fél 5 órakor ebédel. En kettőkor szoktam otthon lenni és akkor ebédelek.

(Nekem beleszédült a fejem ebbe a komplikált házi rendbe, Tényali pedig nagyot lé- lekzett és azután folytatta panaszát.)

A feleségemet már csak látásból ösmerem, mert az folyton rohan a konyhába meg vissza és vagy tálal, vagy a tanrendeket tanulmányozza.

Megakartam a múltkor látogatni, — már két hete nem láttam — a Gyuri fiamat. Mint mondtam a II-dik A osztályba jár.

Kérdeztem az iskolaszolgát, hogy hol van a II-dik A osztály. Rámutatott egy ajtóra s azon a következő felírások voltak:

„II-dik A osztály“

„III-dik C osztály“

„I-só W osztály“

„I-ső B osztály“

Benyitottam. Egy tanitó jött ki Ó3 kérdezett, hogy mit keresek. Megmondtam neki.

— Bizony kérem én nem tudom, hogy mikor van itt a II-dik A osztály.

— Legalább szeretném tudni, hogy most melyik osztály tanul itt.

— Most kérem a IV-dik osztály tanul francia nyelvet . . .

Azzal ott hagyott a derék tanitó, a kinek a hóna alatt egy rengeteg mappa volt telerajzolva és Írva a tanrenddel.

Azt beszélte az iskolaszolga, hogy ebbe a tanrendbe őszült meg szegény.

így vagyok kérem én család nélkül, házirend nélkül: meg kell bolondulnom, ha ez egész évben igy megy.

— De hát miért van ez igy — kérdeztem csodálkozva.

— A város kérem szoritja a szülőket az

BUDAI HÍRLAP.

iskoláztatásra. Az iskolás gyerek nagyon sok, a tanterem egy tizedrészének se volna elég, hát most igy váltogatva használják , . .

Meghatottan kondoláltam a meggyötört férfiúnak, a ki sóhajtva igy szólt:

— Egyetlen reményem még a kolera. Ennek a kedvéért talán majd becsukják egy időre az iskolát, s akkor viszont fogom látni családomat!

Es a boldogtalan családapa könynyes szemekkel ment el hivatalába I

I. Gy.

A kői era.

A kolera terjedése a fő- és székvárosban.

E hó 1-én délután fél négy órakor vette át Gebhardt dv. tisztifőorvos Per tik Ottó dr. egyetemi docenstől azon jelentést, hogy a megvizsgált ürülékekben a kolera-bacillust minden kétséget kizáró módon konstatálta.

Hétfőn, vagyis e hó 3-án jelentette ezt he a tiszti főorvos a közegészségi bizottmányban, a mely azonban nem tartotta szükségesnek járványbizottsággá átalakulni. (!)

Azóta n a p r ó 1-n apra növekedik a kolera betegek és a kolera halottak száma.

A hatóság mindennap új meg új rendeleteket bocsájt ki: ebben kulminál tevékenysége.

A népkonyhák felállítását és haladéktalanul megnyitását elrendelték: eddig Budáu még egy sem nyílt meg.

A jégeladásra vonatkozólag plakátok jelentek meg, melyek az egyes jégéi árusítókat felsorolják.

Hogy a kolera milyen komoly alakban lép fel, bizonyítja azon körülmény, hogy elseje óta, vagyis 7 nap alatt folytonos a betegedé sek és halálozások számának emelkedése.

Péntek éjjeli tizenkét óráig Budapesten kolerában megbetegedett összesen 217-egyén, meghalt összesen: 94-egyén.

Ugyanez ideig a három budai kerületben a legkedvezőbbek a viszonyok az összes kerületek között. Budán ugyanis — nem számítva azon nehány esetet, melyekben pesti ember, ki ide át kapta meg a kolerát, szállíttatott a budai kolera-barakba — Péntek éjjeli 12 óráig összesen : 2 kolera megbetegedés és 1 halálozás fordult elő.

*

Tegnap e hó 7-ó n tartott ülésén a közegészségügyi bizottmány végre járvány- bizottsága alakúit!

A üiomeopaták és a kolera,

A „magyar hasonszenvi orvosegylet“ megbízásából Szontágh Abrahám dr., egészség- ügyi tanácsos és Balogh Tihamér dr. homeopata orvosok a homeopátia híveinek következő „Utasítást“ adták ki.

I. Magatartás.

1. A mig valahol a járvány konstatálva nincs: mindenki úgy éljen, a mint egy mértékletes, óvatos, de nem félénk ember élni szokott. Rendes életmódját, ha az mértékletes s mellette jól érezte magát, ne változtassa. Ne tegyen már előre oly intézkedéseket, melyek az egészséget s jólétet esetleg meg is zavarhatnák, különösen ne használjon u. n. prezervativumokat (vörös bor, borovicska, ko- leracseppek, füstölések s hirdetett csudaszerek), mert ezek, épen szokatlanságuk által a leg- különbféle zavartokat idézhetik elő. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a legpusztítóbb kolerajárvány alatt is, a lakosságnak csak egy k:s töredéke betegszik meg és pedig azon töredéke, mely az észszerű rendszabályokat nem követi, vagy rósz életviszonyok között él. Ha

5

ezt kiki megfontolja: nem vesz rajta erőt a félelem, mely, ép úgy, mint a többi kedélyizgalom, Őí a bajra csuk disponálja, mert csökkenti a szervezet ellenállási képességét.

2. A járvány közeledésekor az, ki a félelmet nem tudja leküzdeni, vagy nagy hajlammal bir a hasmenésre és gyomorhurutra, vagy a előrement betegség (váltóláz stb.i által elgyön- gült: utazzék, ha könnyen teheti, távolabb, egészséges vidékre, de idejekorán, nehogy a betegség csiráját magával hurcolja s csak akkor térjen ismét vissza, midőn lakóhelyén a járvány már teljesen megszűnt.

3. Ha valahol, a járvány kitörése már konstatálva van, akkor az általános, kivált a mindennapi életmódra s a tisztaságra vonatkozó egészségügyi és diétetikai rendszabályok pontosabb és szigorúbb megtartása mellett, még a következőket hozzák javaslatba.

Minden háztartásban kéznél legyen:

1) Karbolsav. Városban, hol a gyógyszertárból az elfogyasztott mennyiséget pótolni lehet, elég belőle 50 gramm, ugyanannyi vizes borszeszben felolvasztva. Pusztán, vagy falun, a gyógyszertár távolsága miatt, annak tízszerese szükséges. Ezen karbololdátból, használatkor, 1 rész 9 rész vízzel keverendő. A kezek, fehérnemű és padló fertőtlenítésére még alkalmasabb a szappan tartalmú Lysol, mely l/3-da\ hatásosabb, nem maró, és viz'ben jól oldódik,

2- Jég.

3. Elegendő száraz ágy- és fehérnemű.

4. Csőre.

5. Egy uj pléhedény vizforralásra.

Az óvó rendszabályokat a következőkben foglalják össze:

a) A lakás, úgy szintén az egész ház és környéke tisztán tartandó.

A főző és evőedényeket és szereket használat előtt forró vízbe kell mártani s tiszta és száraz ruhával megtörülni.

Az árnyékszékeknél nemcsak a csészét kell .leöblíteni karboios vízzel, hanem az ülést is lemosni s itató papírral jól letórülni, még pedig naponta több ízben. Idegen árnyékszékeket, a mennyire lehet, kerülni kell. A nyílt árnyékszékeknél a pőczegödör tartalmának egész fölületét naponta le kell önteni 20°/0-kos vasgálic vagy 10°/o-kos rézgálicoldattal.

A konyhahulladékok azonnal eltávolítan- dók s a szemétgödrök kellő mennyiségű fenil- méozszel naponta behintendők.

A szennyes ruhát nem szabad sokáig zsúfolva tartani s annak szétválasztását nyílt, szabad helyen, rázogatás nélkül kell végezni.

b) Az ivóvíz a legtöbb helyen nem felel meg a higenikus követelményeknek, kivált a hol a kút az árnyékszék vagy istálló közelében van s miután a rósz ivóvíz önmagában is képes oly zavarokat előidézni a tápláló csatornában, melyek aztán a szervezetet előkészítik a kolerára: a vizet előbb vagy szabatosanmegszűrni, vagy 15 percig forralni kell. A szűrést legtökéletesebben a Chamberland-Pasteur-féle szűrő végzi, mely különböző nagyságban és szerkezetben 24—40—56 írtért kapható. Olcsóbbak, de kevésbbe' biztosak a szénszűrők. Forralni az ivóvizet uj, csupán e célra használandó edényben, vagy üvegpalackokban szabad. Az iztelenség elhárítása céljából ajánlatos a főtt és kellőleg lehűtött vizet, otthon, forralt vízből készült, kis mennyiségű szódavízzel (szifonnal) keverni. Budapesten a kutak vize még mosásra sem való s célszerűbb a szűrt vízvezetéki vizet használni. A savanyú- vizek közül ajánlható ivásra: a borszéki és a mohai Ágnes-forrás, a külföldiekből pedig a gieszhübli, mint melyek a bél mozgását nem gyorsítják.

c) A diétára különös gondot kell fordítani. Kerülendők különösen:

A nyers ételek, mint: gyümölcs, saláta, forralatlan tej; a kövér, zsíros táplálékok: sertés, liba, kacsa, kövér bal, vajas tészta, tejbab, szalámi, kövér sonka és füstölt hús, sajt, pástétom ; úgy szintén a keletien és rósz kenyér továbbá:

A késő és bő vacsora. Sokféle étel összekeverése veszélyessé válbatik. A vacsora legyen frugáíis és könnyen emészthető, mely után mintegy 2 óráig nem szabad lefeküdni.