Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-10-09 / 21. szám

Budapest, 1892. Október 9. — Isten ments. — Hát melyik ? — Egy se! Hanem iskolába járnak. Ez uram a legborzasztóbb a világon. Meg kellett válnom á családomtól, mióta a tanév megkez­dődött és azóta egyik gyermekemet sem láttam. A feleségem már egészen betegje az iskolának. Ob az irtózatos ! Bementünk a lánchid kávéházba s ott le­ülve Tényali igy beszélte el tragikus sorsát: Ön tudja, hogy nekem 6 gyermekem van két leány és négy fiú. A. legidősebb fiam ez idén fog érettségit tenni a gimnáziumban. Ez egy óráig van iskolában, fél kettő lesz, mire éhesen hazajön: tálalni kell neki, A kisebbik, a Gyula kiszorult a budai gimnáziumból, az a Kálvin térre jár: három óra is lesz, mire haza jön: akkor kell neki tálalni. A négy kicsi közül az Imre meg a Gyuri a második elemibe járnak—a krisztinavárosba. A Gyuri a Il-d i k A-osztályba, az Imre a II-dik D-osztályba. Ezek egy tanteremben ta­nulnak úgy, hogy az egyiknek 8-tól 10 óráig, a másiknak 10—12 óráig van iskolája. A Gyuri ki 10 órakor jön haza, már 12-kor megint ott kell, hogy legyen az iskolában, mert 12-től 3-ig van iskolája. Az hát 11 órakor ebédel. Az Imre 12 óra után jön haza, az fél egy órakor ebédel, mert 1 órakor már francia órája van megint. Ez már a negyedik ebéd. A kis lányok közül az Ilkának 10 órakor kell ebédelni mert 11-től 2 óráig tart az iskola a negyedik elemi F- osztályban, akkor pedig 3 óráig kézimunka van. Az Etelka lányom az első elemi M-ösztályba jár, az egyszer 8—10-ig és 11—1-ig van is­kolában s akkor fél 11-kor kell ebédet adni szegénykének. Minden másodnap 1-től 4-ig van iskolája, olyankor vagy 12-kor, vagy fél 5 óra­kor ebédel. En kettőkor szoktam otthon lenni és akkor ebédelek. (Nekem beleszédült a fejem ebbe a kom­plikált házi rendbe, Tényali pedig nagyot lé- lekzett és azután folytatta panaszát.) A feleségemet már csak látásból ösmerem, mert az folyton rohan a konyhába meg vissza és vagy tálal, vagy a tanrendeket tanulmá­nyozza. Megakartam a múltkor látogatni, — már két hete nem láttam — a Gyuri fiamat. Mint mondtam a II-dik A osztályba jár. Kérdeztem az iskolaszolgát, hogy hol van a II-dik A osztály. Rámutatott egy ajtóra s azon a következő felírások voltak: „II-dik A osztály“ „III-dik C osztály“ „I-só W osztály“ „I-ső B osztály“ Benyitottam. Egy tanitó jött ki Ó3 kér­dezett, hogy mit keresek. Megmondtam neki. — Bizony kérem én nem tudom, hogy mikor van itt a II-dik A osztály. — Legalább szeretném tudni, hogy most melyik osztály tanul itt. — Most kérem a IV-dik osztály tanul francia nyelvet . . . Azzal ott hagyott a derék tanitó, a kinek a hóna alatt egy rengeteg mappa volt teleraj­zolva és Írva a tanrenddel. Azt beszélte az iskolaszolga, hogy ebbe a tanrendbe őszült meg szegény. így vagyok kérem én család nélkül, házi­rend nélkül: meg kell bolondulnom, ha ez egész évben igy megy. — De hát miért van ez igy — kérdeztem csodálkozva. — A város kérem szoritja a szülőket az BUDAI HÍRLAP. iskoláztatásra. Az iskolás gyerek nagyon sok, a tanterem egy tizedrészének se volna elég, hát most igy váltogatva használják , . . Meghatottan kondoláltam a meggyötört férfiúnak, a ki sóhajtva igy szólt: — Egyetlen reményem még a kolera. Ennek a kedvéért talán majd becsukják egy időre az iskolát, s akkor viszont fogom látni családomat! Es a boldogtalan családapa könynyes sze­mekkel ment el hivatalába I I. Gy. A kői era. A kolera terjedése a fő- és székvá­rosban. E hó 1-én délután fél négy órakor vette át Gebhardt dv. tisztifőorvos Per tik Ottó dr. egyetemi docenstől azon jelentést, hogy a megvizsgált ürülékekben a kolera-bacillust min­den kétséget kizáró módon konstatálta. Hétfőn, vagyis e hó 3-án jelentette ezt he a tiszti főorvos a közegészségi bizottmány­ban, a mely azonban nem tartotta szük­ségesnek járványbizottsággá átala­kulni. (!) Azóta n a p r ó 1-n apra növekedik a kolera betegek és a kolera halottak száma. A hatóság mindennap új meg új rendele­teket bocsájt ki: ebben kulminál tevékenysége. A népkonyhák felállítását és haladéktala­nul megnyitását elrendelték: eddig Budáu még egy sem nyílt meg. A jégeladásra vonatkozólag plakátok je­lentek meg, melyek az egyes jégéi árusítókat felsorolják. Hogy a kolera milyen komoly alakban lép fel, bizonyítja azon körülmény, hogy elseje óta, vagyis 7 nap alatt folytonos a betegedé sek és halálozások számának emelkedése. Péntek éjjeli tizenkét óráig Budapesten kolerában megbetegedett összesen 217-egyén, meghalt összesen: 94-egyén. Ugyanez ideig a három budai kerületben a legkedvezőbbek a viszonyok az összes kerü­letek között. Budán ugyanis — nem számítva azon nehány esetet, melyekben pesti ember, ki ide át kapta meg a kolerát, szállíttatott a budai kolera-barakba — Péntek éjjeli 12 óráig össze­sen : 2 kolera megbetegedés és 1 halálozás for­dult elő. * Tegnap e hó 7-ó n tartott ülésén a közegészségügyi bi­zottmány végre járvány- bizottsága alakúit! A üiomeopaták és a kolera, A „magyar hasonszenvi orvosegylet“ meg­bízásából Szontágh Abrahám dr., egészség- ügyi tanácsos és Balogh Tihamér dr. homeo­pata orvosok a homeopátia híveinek követ­kező „Utasítást“ adták ki. I. Magatartás. 1. A mig valahol a járvány konstatálva nincs: mindenki úgy éljen, a mint egy mér­tékletes, óvatos, de nem félénk ember élni szokott. Rendes életmódját, ha az mértékletes s mellette jól érezte magát, ne változ­tassa. Ne tegyen már előre oly intézkedéseket, melyek az egészséget s jólétet esetleg meg is zavarhatnák, különösen ne használjon u. n. prezervativumokat (vörös bor, borovicska, ko- leracseppek, füstölések s hirdetett csudaszerek), mert ezek, épen szokatlanságuk által a leg- különbféle zavartokat idézhetik elő. Nem sza­bad szem elöl téveszteni, hogy a legpusztítóbb kolerajárvány alatt is, a lakosságnak csak egy k:s töredéke betegszik meg és pedig azon töre­déke, mely az észszerű rendszabályokat nem követi, vagy rósz életviszonyok között él. Ha 5 ezt kiki megfontolja: nem vesz rajta erőt a félelem, mely, ép úgy, mint a többi kedélyizga­lom, Őí a bajra csuk disponálja, mert csökkenti a szervezet ellenállási képességét. 2. A járvány közeledésekor az, ki a félel­met nem tudja leküzdeni, vagy nagy hajlammal bir a hasmenésre és gyomorhurutra, vagy a előrement betegség (váltóláz stb.i által elgyön- gült: utazzék, ha könnyen teheti, távolabb, egészséges vidékre, de idejekorán, nehogy a betegség csiráját magával hurcolja s csak akkor térjen ismét vissza, midőn lakóhelyén a jár­vány már teljesen megszűnt. 3. Ha valahol, a járvány kitörése már konstatálva van, akkor az általános, kivált a mindennapi életmódra s a tisztaságra vonatkozó egészségügyi és diétetikai rendszabályok ponto­sabb és szigorúbb megtartása mellett, még a következőket hozzák javaslatba. Minden háztartásban kéznél legyen: 1) Karbolsav. Városban, hol a gyógy­szertárból az elfogyasztott mennyiséget pótolni lehet, elég belőle 50 gramm, ugyanannyi vizes borszeszben felolvasztva. Pusztán, vagy falun, a gyógyszertár távolsága miatt, annak tízszerese szükséges. Ezen karbololdátból, használatkor, 1 rész 9 rész vízzel keverendő. A kezek, fehér­nemű és padló fertőtlenítésére még alkalmasabb a szappan tartalmú Lysol, mely l/3-da\ hatá­sosabb, nem maró, és viz'ben jól oldódik, 2- Jég. 3. Elegendő száraz ágy- és fehérnemű. 4. Csőre. 5. Egy uj pléhedény vizforralásra. Az óvó rendszabályokat a követ­kezőkben foglalják össze: a) A lakás, úgy szintén az egész ház és környéke tisztán tartandó. A főző és evőedényeket és szereket hasz­nálat előtt forró vízbe kell mártani s tiszta és száraz ruhával megtörülni. Az árnyékszékeknél nemcsak a csészét kell .leöblíteni karboios vízzel, hanem az ülést is lemosni s itató papírral jól letórülni, még pedig naponta több ízben. Idegen árnyékszéke­ket, a mennyire lehet, kerülni kell. A nyílt árnyékszékeknél a pőczegödör tartalmának egész fölületét naponta le kell önteni 20°/0-kos vasgálic vagy 10°/o-kos rézgálicoldattal. A konyhahulladékok azonnal eltávolítan- dók s a szemétgödrök kellő mennyiségű fenil- méozszel naponta behintendők. A szennyes ruhát nem szabad sokáig zsú­folva tartani s annak szétválasztását nyílt, szabad helyen, rázogatás nélkül kell végezni. b) Az ivóvíz a legtöbb helyen nem felel meg a higenikus követelményeknek, kivált a hol a kút az árnyékszék vagy istálló közelében van s miután a rósz ivóvíz önmagában is ké­pes oly zavarokat előidézni a tápláló csatorná­ban, melyek aztán a szervezetet előkészítik a kolerára: a vizet előbb vagy szabato­sanmegszűrni, vagy 15 percig for­ralni kell. A szűrést legtökéletesebben a Chamberland-Pasteur-féle szűrő végzi, mely kü­lönböző nagyságban és szerkezetben 24—40—56 írtért kapható. Olcsóbbak, de kevésbbe' biztosak a szénszűrők. Forralni az ivóvizet uj, csupán e célra használandó edényben, vagy üvegpalac­kokban szabad. Az iztelenség elhárítása céljá­ból ajánlatos a főtt és kellőleg lehűtött vizet, otthon, forralt vízből készült, kis mennyiségű szódavízzel (szifonnal) keverni. Budapesten a kutak vize még mosásra sem való s célszerűbb a szűrt vízvezetéki vizet használni. A savanyú- vizek közül ajánlható ivásra: a borszéki és a mohai Ágnes-forrás, a külföldiekből pedig a gieszhübli, mint melyek a bél mozgását nem gyorsítják. c) A diétára különös gondot kell fordí­tani. Kerülendők különösen: A nyers ételek, mint: gyümölcs, saláta, forralatlan tej; a kövér, zsíros táplálékok: ser­tés, liba, kacsa, kövér bal, vajas tészta, tejbab, szalámi, kövér sonka és füstölt hús, sajt, pás­tétom ; úgy szintén a keletien és rósz kenyér továbbá: A késő és bő vacsora. Sokféle étel össze­keverése veszélyessé válbatik. A vacsora legyen frugáíis és könnyen emészthető, mely után mintegy 2 óráig nem szabad lefeküdni.

Next

/
Thumbnails
Contents