Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-09-10 / 23. szám
Budapest, 1904. XIII. évfolyam. 23. sz. Szent-Mihály hava (szeptember) 10. BUSA és VIDÉKE KERESZTÉNYEK LAPJA A szegénység szaporodása. Napról-napra szaporodik a szegények száma hazánkban. Balogh Pál a számok kérlelhetlen igazságával festi ezt a sötét helyzetet. Pusztul a földmivelő nép, az ország lelke. A kivándorlás nem olyan nagy baj, mint az, hogy földtelenné válik itt a hazában, az őstermelés arányszáma az utolsó tíz év alatt érzékenyen leapadt, mig a közszolgálati és kalmárkodó pályáké jelentékenyen megnövekedett. „Kétségtelen, hogy mezőgazdaságunk hanyatlása összefügg az évtizedes válsággal, mely leginkább a termőföldet sújtotta s maga után vonta részint a kivándorlást, részint a tömeges költözést a falusi életből a városok merkantil élete felé. Amaz meglátszik a kereső gazdák lanyhultan fejlődő számán s eltartottjaik menekvésén, hogy más életviszonyok, más foglalkozás körébe jussanak, emez megállapítható abból, hogy a közszolgálati s az üzletes pályák kenyérkeresői rohamosan szaporodnak s eltartottjaik száma (egyfelől 69.126, másfelől 561.591 lélekkel) még rohamosabban emelkedik. E jelenségek uj epoha kezdetét jelentik: Magyarország nem maradhat tovább gazdasági egyoldalúságában a régi nyerstermelő államnak, de nem maradhat meg régi primitiv földmivelői módszerénél sem, mely a föld népét képtelen tovább eltartani. Népünk ösztöne megértette az idők követelését s engedelmesen alakul át, alkalmazkodik azokhoz, szakit múltjával, hagyományaival, uj tért, uj munkakört keresve, törve magának. A nemzeti politika feladata, hogy e nehéz átmeneti időben tudja a népet vezetni, útját egyengetni s czélhozjutását megkönnyíteni.“ Ezeket Írja Balogh Pál. Van benne elfogadható igazság és követésre érdemes jó tanács. Ámde a nemzeti politika legfőbb feladata, hogy a zsidóság rombolását észrevegye s megnevezze a gyermeket a maga nevén, hozzálásson a védekezéshez állam és társadalom teljes erővel . . . Lehetetlen, hogy nemzetünk intézői tovább is az elmélet kergetésében vetekedjenek és ne lássák meg azt, amit meg kell látni. A zsidóságot nem ártana rendőri felügyelet alá helyezni s a közigazgatási tisztviselőket, királyi ügyészeket a megfigyelések és megtorlásokra szigorúan inteni. A lelkészek és urak védjék a népet. Az urakat erre intette az anti- szemitasággal nem vádolható Darányi Ignácz veszprémi beszédében. Figyelmeztette az urakat arra, hogy a földesúri jogokat eltörölhette a törvényhozás, de a kötelességeket nem. Hallgassuk meg a nem antiszemita Darányi szavait, különösen azt a fel- jajdulását, hogy a jó emberek szövetsége sokkal lazább, mint a gonoszoké. Ki kell tehát irtani a gonoszok szövetségét, tegyék lehetetlenné annak minden egyes tagját, akár zsidó, akár magát kereszténynek hazudó legyen az. Állítsák vissza a keresztény vallás és keresztény papság tekintélyét és rombolják le erkölcsi fegyverekkel a gonoszság és zsidóság tekintélyt hazudó rendszerét a szeretet munkájával. Erdélyi Gyula. Gróf Széchenyi István gondolataiból. Ha hátramaradásunk aggasztó létét s ezer szükségeinknek ehhezképesti irtóztató sorát lágy- velejüleg magunk előtt eltitkolni akarjuk, sem elfecsérelhető időnk, sem elprédálható pénzünk, de legkisebb sincs; nemzetiségünk pedig, ha szemeinket behunyva szintén ezáltal nem akarjuk nyomorult félénkekként eltávolítani tőlünk a veszélyt, valljuk meg, bizony felette bágyadt lábakon áll, mi azon magunk kívüli kapkodás symptomája (jelensége) után leginkább bebizonyul, mely szerint nem egy magyar, mint vizbe- fuladó, mindig másban keresi menekülését, a helyett, hogy mindenkit békében hagyván, egyedül saját erejére támaszkodva, és ezt szürül megoltalmazva, iparkodnék elérni üdvpartját. Lehetetlennek látszik, hogy mi magyarok, miután annyi előttünk a régibb példa, mely szerint okulni lehetne, s ekkép okulni kellene, sokáig s eldöntő számban foghatnánk mindazon phan- tasiánk (képzeletek) és cifra elmefuttatások áldozatai lenni, melyek által ma nem egy honosunk szédittetik el oly sajnosán. Habár lesznek is mindig ügyügykedő kép- zeletdusak, kik szép szavakkal s eleven fest- vényekkel theoriák(elméletek) tömkelegébe fogják csábítgatni a fogékonyabbat, vagy inkább: a „spongyásabbat“, azért az okosabb, az ovako- dóbb, s ekkép a magyarnak jobb része tudom, ha egyszer feleszmél, inkább tapasztalás utján og lépni elé, mintsem, hogy azok útmutatását kövesse végeden, kik . .. egyik experimentumból (próbálgatás) esnének a másikba. Ha csakugyan minden haszon nélkül fecsérelnék el a száz milliót: *) akkor nyugalomra léphetünk, s pedig legalább nemzetileg szólva örök nyugalomra; mert ez eset által tökéletesen kiviláglanék, mikép rajtunk semmi egyéb nem segíthet, mint idegen kéz, mely alá otromba nép okvetlen kerül, s mely kéz, ne féljünk, majd két garasnál jóval többet is ró egy holdra, csakhogy alkalmasint nem hazába fektetőleg, de sorompón túl vándorlólag. Mert ha nálunk nem egy idealista (felhők közt járó) és éretlen velő, és nem egy álpróféta és pajkos huszárszónok el is szédíti ugyan némi alkalommal a bárgyú sokaságot, isőt néha diadalának ünnepét is üli, mi egyébránt tán nem egyéb, mint termész etes következménye előbbi pangásunknak, — azért még mindig szabad semmittennünk, hogy elvégre, mikor mindinkább közelitendünk az egészség állapotához, az eszmék is kiébredve, mint érin- tém, a régibb tapasztalás utjából egy könnyen, s kivált nevezetesb kérdéseket tekintve, kilépni nem fognak. Felhívás! A Budapesti Fogyasztók Szövetsége m. sz. a következő felhívást intézte a főváros különféle osztályaihoz : A fővárosi társadalom különféle osztályainak sulylyal biró tagjai fordultak hozzánk azzal a közléssel, hogy a nagy fogyasztó közönség igen széles rétegei szövetséget óhajtanak létesíteni azzal a czéllal és azzal a hivatással, hogy más világvárosokban már virágzó berendezés mellett bizonyos fogyasztási czikkeknek együttes és nagybani beszerzése s a szövetség tagjainak méltányos áron való kiszolgáltatása által ezek háztartási szükségleteinek kielégítését az eddiginél olcsóbbá, könnyebbé és kényelmesebbé tegyék. Egyúttal azzal a kérelemmel fordultak hozzánk, alulírottakhoz, állanánk az ez irányban meginduló mozgalom élére és azt esetleg vezetve, tegyük lehetővé a tervbe vett szövetség megalakítását. Tisztelettel alólirottak a közügyek iránti érdeklődésből és méltányolva a közérdek fontosságát, amely — kivált a mai nehéz viszonyok közepette — a fővárosi fogyasztó-közönség háztartási szükségleteinek minél olcsóbb s kényelmesebb beszerzéséhez fűződik, hajlandók a hozzájuk intézett kérelemnek eleget tenni, hajlandók a tervbe vett szövetség vezetését irányítani, azonban természetesen csak az esetben, ha tényleg a fővárosi társadalomnak szélesebb *) Széchenyi által terveit föld- és egyéb adó. Vezesse tetteinket gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar szelleme!
