Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-09-10 / 23. szám
BUDA ÉS VIDÉKE 23. szám 2. oldal körei azok, amelyek a fölvetett eszmét helyeslik és a szövetkezés létesítését nemcsak kívánatosnak tartják, de tettleg előmozdítani is óhajtják. Hogy ez irányban magunknak lehetőleg tiszta képet alkothassunk, hogy meggyőződhessünk arról, mennyire számíthatna az életbe léptetendő szövetkezés a fővárosi társadalom szélesebb rétegeinek résztvételére és támogatására, arra határoztuk el magunkat, hogy próbajegyzés foganatosítása utján fogunk a fenforgó érdeklődés mérve s illetve aziránt tájékozást szerezni, mennyire felelnek meg a létező érdeklődés iránti közlések a tettleges valóságnak. Épen ezért szívesen vesszük, ha mindazok, kik a terv iránt érdeklődnek, akik a fővárosi fogyasztók beszerzési nehézségeit ily szövetkezés által orvosolhatóknak és orvoslandóknak tartják, akik tehát egy ily irányban netán létesítendő szövetkezésben annak tagjaiként résztvenni hajlandók volnának, ezen szándékukat a jelen felhíváshoz csatolt nyilatkozat aláírása által tudomásunkra hozzák, egyben jelezve az egyes rovatok kitöltése által azt is, mily mérvben határoznák el magukat a szövetség létrehozásában való közreműködésre. Amidőn tehát ismételten hangsúlyozzuk, hogy senkit a résztvételre rávenni, senkit elhatározása meghozatalára rábírni nem akarunk, csak a tényleg létező érdeklődés kiterjedését, a meginduljak jelzett mozgalom mérveit óhajtjuk megismerni, maradtunk hazafias tisztelettel Budapest, 1904. augusztus hó. Vörös László, nyug. államtitkár, országgy. képviselő ; Árkay Kálmán, ügyvéd; Barta Ödön, országgy. képviselő; Cserháti Jenő, Ganz-gyár igazgatója; dr. Kuzmik Pál, egyetemi in. tanár; dr. Kétly Károly, udvari tanácsos, egyet, tanár; dr. László Mihály, országgyűlési képviselő; Majorossy Géza, műépítész; Szaák Pál, honv. miniszteri számtanácsos. A fogyasztási szövetkezetek előnyeinek ismertetése. A legújabb idők gazdasági alakulásának következményei a társadalomnak vagyonilag gyengébb érdekköreit annak a felismerésére juttatta, hogy a szövetkezés az egyedüli mód, mely a gyengébbeket is hatalmas erőkifejtésre képesíti és lehetővé teszi nekik is a saját helyzetükön való javítást. A nyugati államokban létesült rohamos fejlődésnek és felvirágzásnak indult fogyasztási szövetkezetek fényesen beigazolták a szövetkezés eszméjének életrevalóságát — gazdasági horderejét és igy alakultak meg ily irányú szövetkezetek a nyűgöt minden nagyobb városában. Csak hazánkban nem tudott a szövetkezeti eszme mélyebb gyökeret verni és ha kutatjuk ennek az okát, azt hisszük, hogy nem tévedünk, ha ezt társadalmunk szétágazó sajátságának és kölcsönösség érzetének hiányául rójuk fel, pedig a kölcsönösség oly erőforrás, mely a civilizált társadalom legértékesebb vívmányait teremtheti. Azért a szövetkezeti ügy fontosságának fel nem ismerése és fel nem karolása nagy társadalmi és gazdasági mulasztás; melynek helyrehozása nagy szolgálatot tehet a közérdeknek. Budapesten, csak a köztisztviselők és a m. kir. államvasutak alkalmazottai látták be azt, hogy csakis az összetartással, a kölcsönös bizalommal és vállvetett közös erővel emelhetik az egyesek jólétét. Tömörültek és szövetkeztek, hogy az önsegélyben és az összetartás erejében keressék meg azon utat és módot, amelyen és amelylyel az élet nehéz küzdelmeiben némi könnyítést találhassanak. De ez a ké* társadalmi osztály — vasutasok és köztisztviselők — sem voltak úttörők ezen a téren. Előttük az angolok, németek és olaszok viruló fogyasztási szövetkezetei állottak útmutató példa gyanánt. Serkentő példaképpen szolgált különösen a londoni köztisztviselők fogyasztási szövetkezete, amely Angliának magas fokán álló kereskedelmének közepette is megmutatta, hogy mily áldásthozó intézmény a fogyasztási szövetkezet, hogy milyen életbevágó előnyöket képes tagjainak megszerezni, hogy miként lehet egyesek helyzetén segíteni, hogy milyen óriási erőkifejtésre képes a parányok egyesülése és végül, hogy miként szaporodnak fel egyesek fillérjei milliókká, válságot nem ismerő reális tőkévé. A magyar vasutasok — éppen úgy mint a köztisztviselők megalapították fogyasztási szövetkezetüket, előbbiek mintegy 20 évvel, utóbbiak 11 évvel ezelőtt. Mindkét intézmény eleinte a kezdet nehézségeivel küzdve és a gyermekkor betegségein átesve, ma már mint hatalmas, erős, biztos alapon nyugvó szövetkezet áll több ezernyi tagjának szolgálatában, oly kényelmet, kedvezményt és előnyöket nyújtva, melyeknek anyagi eredményei a háztartás költségeit lényegesen mérsékelik. Azonban a köztisztviselők fogyasztási szövetkezetének csakis köztisztviselők és a vasutasok fogyasztási szövetkezetének csakis vasúti alkalmazottak lehetnek tagjai. Azok tehát, kik nem „köztisztviselők“, kik nem „vasúti alkalmazottak“, Budapesten a fogyasztási szövetkezet megbecsülhetetlen előnyeiben eddig nem részesülhettek. Pedig tekintsük csak, hogy milyen előnyöket nyújt a fogyasztási szövetkezet tagjainak? Anyagi előnyöket. Ennek beigazolására néhány számbeli adatot sorolunk fel : A diósgyőri m. k. vasgyár és bányák alkalmazottainak fogyasztási szövetkezete Diósgyőrött a keletkezés évében 1509 taggal, 2268 üzletrészszel birt; 1903-ban volt 3302 tagja 14.230 üzletrészszel; áruforgalom a keletkezés évében: 415.087 kor., 1903-ban 1,853.907 kor., tartalékalap 33.213 kor. A magyar kir. államvasutak alkalmazottainak fogyasztási szövetkezete Budapesten a keletkezés évében 153.481 korona forgalmat, 1903-ban 2,248.870 korona áruforgalmat mutatott ki. Tartaléktőkéje 117.534 kor. A magyar köztisztviselők fogyasztási szövetkezete Budapesten a keletkezés évében 919, 1903-ban 2243 taggal birt; forgalma a keletkezés évében 669.788, 1903-ban 2,455.536 kor. Tartalékalap 105.113 korona. E számadatok egymagukban is eléggé bizonyítják, hogy a fogyasztási szövetkezetek az általános közérdek szolgálatában állanak. Ezen nagy számokban kifejezett anyagi előnyökön kívül, vannak még más anyagi előnyei is. így figyelembe veendő még, hogy a fogyasztási szövetkezetek a napi áraknál lehetőleg mérsékeltebb áron szolgálják ki tagjaikat, ami csekélységnek látszik ugyan, de a számitó és gondos háziasszony budgetjében egy év alatt ilyen megtakarítható fillér sok koronára szapo- rodhatik fel. Ezen kívül elhárítja azon kellemetlenséget, hogy cselédeinket éppen délelőtt, mikor a háztartás körül is a legtöbb dolog van, kelljen háztartási szükségleteink beszerzésére elkiilde- nünk és megóv azok visszaéléseitől, mely egy háztartás körében szintén igen jelentékeny megtakarítást képez. Továbbá nem csekélyebb fontosságú, hogy a szövetkezet az üzleti felesleget tagjai között, azok vásárlásai arányában osztja szét. Ezen anyagi előnyökön kívül figyelmet érdemel még a szövetkezetek kényelmi és egyéb előnyei is, melyek közül csak néhányat sorolunk fel: Minden áruczikknek házhoz szállítása. Összes háztartási szükségleteknek egy helyen való beszerzése. A teljes súly. Minőség tekintetében az áruk kifogástalansága. A fogyasztási szövetkezet mint nem nyerészkedésre alakult vállalat által az összes áruk, vagy termelőktől vagy az első kézből szereztetnek be és azok a fogyasztási szövetkezet vegyésze által mindenkor megvizsgáltatnak és csakis kifogástalan jó minőségben bocsájtatnak tagjaik rendelkezésére. A szövetkezetnek ezt az előnyét egészségügyi szempontból kell kiemelnünk. Különösen ez időszerint, midőn Balló Mátyás úrnak, a főváros vegyészeti és élelmiszer vizsgáló intézet igazgatójának most megjelent évkönyvéből látjuk, hogy mily rendkívüli nagy arányban folyik nálunk az élelmi szerek hamisítása. E rövid ismertetés keretén belül bajos volna — és szükségtelen is a vizsgálatok eredményét részletesen ismertetni és igy csak arra szorítkozunk, hogy a hamisítások nagyságát százalékokban jelezzük. A megvizsgált tejeknek 30% tehát majdnem Vs része volt hamisítva, a tejfölnek 42%, túró és sajtnak 18%, a vajnak 34%-a, tehát éppen azon élelmezési czikkek, amelyeknek a legnagyobb vagy legtöbb tápanyagot kellene szolgáltattok, terjesztik leginkább a. (fertőző) betegségek csiráit. Hamisítva volt ezeken kívül az asztali olajnak 10%-a, a paprikának 20%-a, egyéb fűszereknek 46%-a, a cukornak 9%-a. Tekintetbe véve ezeket a statisztikai számadatokat, úgy hisszük mindnyájan szívesen lépnénk egy fogyasztási szövetkezet kötelékébe még azon esetben is, ha semmi egyéb előnyt sem nyújtana, mint azt, hogy felszabaditana bennünket hamisított árucikkek fogyasztásától. Saját magunk s gyermekeink egészségére való tekintettel egyenesen erkölcsi kötelességet teljesítünk, ha a szövetkezés zászlója alatt sorakozva támogatjuk azt a mozgalmat, mely most megindult a fővárosban „Budapesti Fogyasztók Szövetsége“ létesítésének érdekében, amely hivatva lesz szerzett tapasztalatok alapján és komoly tanulmányozások után, arra hivatott szakférfiak által vezetve, minden egyes tag háztartásának legmesszebb menő igényeit is kielégíteni. És éppen ma, midőn minden fogyasztási cikknek rohamosan emelkedik az ára, volna leginkább szükség a tömörülésre, mert csakis tömegesen és egyesült erővel tudnánk ezek ellen sikeresen védekezni. További felvilágosítást készségesen nyújt a „Budapesti Fogyasztók Szövetségé“-nek szervező-bizottsága, ideiglenes irodája: Budapest, VII., Erzsébet-körtit 52, I. emelet. * 1. A „Felhívás“ aláírói a „Budapesti Fogyasztók Szövetsége in. sz.“ cég alatt korlátolt felelősségű szövetkezetét alakítanak. A tagok felelőssége korlátolt olyképen, hogy minden egyes tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrészének kétszeresével felelős.
