Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-04 / 11. szám
Budapest, 1904. XIII. évfolyam. 11. sz. Szent György hava (április). BUDA és VIDÉKE KERESZTÉNYEK LAPJA A lap üres. Huszár Károly, a lelkes keresztény katholikus író, a katholikus sajtóról elmélkedik, majdnem kimondja a közönség vélekedését a keresztény lapokról. A közönség nem gondolkodó része ezekről a lapokról azt tartja, hogy üresek. „Zúgolódnak a katholikus sajtó ellen — írja Huszár Károly — mert nem érdekes, mert nem terjedelmes, mert kissé lassú a hírszolgálata. Katholikus újság nem léphet a nyilvánosság elé az erkölcsi meztelenséggel. Mi, katholikus lapok, nem járhatunk s nem is akarunk járni az érzéki vágyakat ingerlő divatos Ádám-ruhában. Nincs annyi hajszál a fejemen, ahány bírálója van a keresztény sajtónak, de a katholikus lapok és mozgalmak pártfogóit a tiz ujjamon is elszámolom . . .“ Ezeket Írja a katholikus iró, ki még mindig könnyebb helyzetben van, mint mi, mert mi sem a katholikusokat nem mulattathatjuk azzal, hogy a kálvinistát üssük, sem a kálvinistát, hogy a katho- likust kisebbitsük. Mi a keresztény felekezetek békéjét hirdetjük s dicsérjük a katholikust s kálvinistát, ha megérdemlik, ostorozzuk, ha arravalók. Ki kell irtani az egyházellenes és színtelen lapokat a keresztény családokból és katholikus parochiákról — indítványozza Huszár Károly. Ez nagy munka. Valóságos betegség ma az újságolvasás. Mindenkinek újság van a kezében, még az utcán is; láttam lovászokat, amint lovakat jártainak, hogy újságot olvasnak, sétálva is olvassák a lapokat, természetesen a zsidó lapokat. Ebben a papok túlságosan vétkesek. Szívesebben vesznek a kezökbe egy olyan lapot, amiben a katholikus papok botrányait szellőztetik, mint az olyant, melyben nem hogy papi botrány, de egyéb botrány sincs. A mi lapunk 3—400 eszmét vet fel évenkint. Erre is azt mondják a főtisztelendő és tiszteletes urak, hogy nincs benne semmi, üres; pedig fogadni lehetne rá, hogy e 3—400 eszme közül egy sem jutott eszökbe, pedig mindegyik papnak való elmélkedés, mit kibővithet, tovább adhat. A magyar katholikus főpapság elég hatalmas és gazdag arra, hogy ingyen osztathatna ki a kereszténységnek használó lapokat, de ezek ő méltóságaik előtt üresek. Mit tartozik egy katholikus püspökre, vagy egy kálvinista papra, hogy kit szöktettek el, mit sikkasztottak, ki az öngyilkos, hol van beszennyezett házi tűzhely, egyik paraszt főbe kólintotta a másikat, a monakói fejedelemnek tyúkszeme van, a falusi kisbiró jubileumot ült? Be kell vallanunk, hogy a papság javarésze hiú, uraink szintén és legérdekesebb, legtömöttebb, nem üres lap az, mely őket dicséri, jótékonyságukat és pásztorleveleiket hirdeti. Ez a zsidó újság politikája: egyeseket, személyeket dicsér, tányérán hord, mig az egész rendet és osztályt döngeti. A kávénénikék kiváncsisága él sok főtisztelendő és tiszteletes urban. Ezt ki kell elégíteni, hát a léhaságokkal telt zsidó laphoz kapnak. Számtalan katholikus papot szólítottam már meg, hogy zsidó lapot vett az utcán s mikor az Uj Lap-ra figyelmeztettem, ajkat bigygyesztett, hogy ez nem jó lap. Én kálvinista létemre készségesebben erősítem a katholikus sajtót és katholikus érdekeket, mint a zsidó sajtót és a zsidó érdekeket, mert hazám fennállásának biztosítását a keresztény szellemben látom. Számtalan keresztény anyát figyelmeztettem arra a méregre, mit a zsidó lapokkal különösen a leánygyermekek szívnak. A leányoknak csak fenkölt és vallást nem sértő dolgokat szabad olvasni. Tisztelt barátom Huszár Károly, kedves elvtársam, ne csak a zsidót ostorozzuk, de azokat is, kik nem tudnak a zsidókkal szakítani. Nem lehet, nem szabad felmenteni, ha még pap is, püspök is. Sokkal nagyobb és erősebb megrovást érdemel a zsidóval cimboráló pap. Meg kell támadni a kálvinista papot, ha elfogultságból p. o. a szövetkezet ellensége, de nem érdemel kíméletet a katholikus püspök sem, ha a zsidóval köt üzletet. Azért, hogy valaki pap, még nincs pátense a zsidók dédelgetésére és emelésére. Papnak, urnák, közigazgatási, községi tisztviselőnek szakítani kell a zsidóval. Tárgyaljuk csak ezeket a vétkeket, tévedéseket, nem kiméivé senkit és semmit. Én a magam részéről, ha hirt veszek róla, közölni fogom és nem hallgatom el. Első és főkötelességünk, hogy a papságot ébreszszük fel . . . Erdélyi Gyula. Képek és szobrok Széchenyiről. (A Széchenyi-muzeumban.) Széchenyi ifjúkori képe, hálóköntösben. Tréfás rajz. Aquarell-kép Széchenyi katonakorából. 1815, (Valószínűleg Endertől.) Széchenyi- (aquarell) kép görögországi utjából 1818-ban, festette Ender. Névaláírás és e mottóval : „Tachez d’étre heureux“. Széchenyit és egyes alkotásait ábrázoló litographia. (Giessen- dorf és Becker kiadása.) Mottóval: „Széchenyi nagy Magyarunk . . .“ stb. Gróf Széchenyi István. Rajz. Ammerling után Manielli. Gróf Széchenyi István. Rajz. Nyomt. Rohn, Pest, 1858. Széchenyi István gróf. Litographia. Senefelder. Nyomt. Schmid. Pest. Gróf Széchenyi István. Rézmetszet. Amerling után metszette Doby Jenő. Gróf Széchenyi István 1847-ben. Kőrajz Katzler V.-tól. Nyomt. Schwarz I. Bécs. Kotsányi L. Széchenyi Döblingben. Kőrajz. Nyomt. Schwarz, Bécs. Kiadja, Katzler. (Sz. nyitott ablaknál fuvolával, a párkányon galambok.) Széchenyi és fia, csónakban, háttérben a lánchiddal és a Gellérthegygyel. Sterio után, színes kőnyomat Reifenstein és Röschtől, Bécs. „A nemzet legelső napszámosa“. Nyomt. Werfer Károly. (Középen Széchenyi, körülötte egyes alkotásait ábrázoló képek. Széchenyi, színes nyomat. Reifenstein és Röschtől. (Jobb kezében fuvolya, bal karján és vállán egy-egy galamb. Széchenyi 1848-ban. Nyomt. Haske és Tsa. Pest, 1860. Werfer Károly münyomdájából. 1860. „A legnagyobb magyar“. Werfer Károly műnyomdája. 1860. Gróf Széchenyi István és családja. (A „Hölgyfutár“ mülapja.) Nyomt. Rohn és Grund. Pest, 1863. Kiadja Kertész József. „Gróf Széchenyi István utolsó találkozása b. Jósika Sámuellel Döblingben“. Nyomt. Haske és Tsa. Pest, 1860. Széchenyi élete utolsó éveiben, Gasser mellszobra után. Rajz. Grimm Rudolf. Nyomt Rohn A. Pest, 1860. Kiadta Vahot S. Széchenyi lóháton. Aquarell Steriottól (keretben.) Széchenyi olajfestésü mellképe. (Állítólag Jákobéitól.) Széchenyi olajfestésü mellképe, diszmagyarban. Széchenyi térdképe. Kőre rajzolta Hoffmann R. Vezesse tetteinket gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar szelleme!