Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1904-03-08 / 7. szám

2. oldal BUDA ÉS VIDÉKE 7. szám „Tisztelt gyászközönség! Tehetnénk e nem­zetünk nagy halottjáért tartott e gyászünnepé­lyen nagyobb és Hozzá illőbb áldozatot, mint ha együtt s egyesitett szent áhítattal áldást könyörgünk Istentől e hazára, melyet annyira szeretett.“ „Könyörögjünk tehát Isten előtt, tegye oly boldoggá, nagygyá és dicsővé e hazát, minővé Széchenyi akarta és segítette tenni!“ „Könyörögjünk Isten előtt, hogy minél több oly hazafit adjon e honnak, minő a boldogult vala!“ „Könyörögjünk irgalmat és üdvöt lelkének és békét poraira!“ „Könyörögjünk Isten előtt, engedje örököl­nünk Széchenyi szellemét, nemzedékről nemze­dékre, hogy boldogíthassuk e hazát most és örökké amen.“ Az egész ájtatos közönség egyhangon ismétlé az ament, mely, mint tudjuk, magyarul azt teszi: úgy legyen. A gyászszertartás befejezése után az imaház körüli czinteremben a tömeg egyhangon meg- kezdé a szózatot, melynek midőn három szaka elénekeltetett, Éljen Széchenyi szelleme! kiáltás után, legkisebb rendetlenség nélkül ment haza a sokaság. Országos Központi Hitelszövetkezet. Seidl Ambrus lelkiismeretes és buzgó vezetése alatt álló Országos Központi Hitelszövetkezet tartalmas és kimerítő jelentéséből azt látjuk, hogy a szövetkezeti eszme csatát nyert. Értjük az erkölcsi alapon állót. A magyar faj erkölcsi önérzetének emelkedését jelenti ez és záloga egy szebb és jobb jövőnek, amidőn zsidóuzsora nélkül saját erejéből, saját filléreinek összeraká­sából meg fog élni a nemzet. Erős lesz a gazda és a kisiparos. Isten áldja meg azokat, kik ennek a szebb jövőnek alapjait lerakták. Tűz és szövetkezet. A Szövetkezés Írja: „Rövid ideje, hogy az egyik zemplénmegyei községben megindult a fogyasztási szövetkezet. Napról-napra több volt a vásárló. Egyszer azonban tűz ütött ki a falu­ban. Másnap megint. Négy nap alatt 3 tüzeset történt és mindig a szövetkezeti bolt körül. Tiszta dolog, hogy a terv ez ellen irányult. El is fogtak a gyanú folytán egy suhanczot, aki azt vallotta, hogy a szatócs pénzzel tartotta, hogy gyújtsa fel a szövetkezeti boltot. A vizs­gálat majd bebizonyítja, hogy ki mennyiben hibás. Az esetet érdemesnek találtuk a feljegy­zésre, hogy lássák olvasóink, milyen eszközök­kel dolgoznak a nép védelmére irányuló intéz­mények lerombolására a nép zsírján élősködők“. A vizsgálat mit bizonyít, mit nem, az keve­set ér. Zsidó könnyen kisiklik a vizsgálat alól, láttuk Tisza-Eszlárnál is. A fő az, hogy a köz- igazgatás teljes védelmébe vegye a szövetkeze­teket s a főszolgabirák tűnjenek ki azzal, hogy minden községükben legyen zsidó füstölő, azaz fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Fürdők, Zsák Hugó igen életrevaló és közegészség- ügyi szempontból is nagyon elfogadható indít­ványt tett. A Margit-rakparton partba ásott fürdőt tervez. És elfogadható. Kár hogy Budán kevés a hideg fürdő. A Vaskovics-féle hidegviz­gyógyintézet megszűnt és másik nincsen. A szanatóriumok Pesten terjednek. A Zugligetben, Svábhegyen nincsen fürdő. A Krisztinavárosban lehetne uszoda, ha valaki vállalkoznék rá. Helyet is lehetne hozzá találni. Nem kell mindent a fővárosi hatóságoktól várni. Magános ember, egyesület is hozzáfoghat. Ami első pillanatra rendkívülinek látszik, azt jó ötlet létrehozhatja. Az a baj és közvagyonosodásunknak az állja útját, hogy ötletekben szegények vagyunk s ami akadna, azt lefoglalja a zsidó. Hullámzó Balaton. Szomorú a Balaton mellékének képe. Ezt a szép helyet sáska módjára lepik el a zsidók. Például Boglár községének 95°/o-a zsidó. Ezek többnyire gabonakereskedők. Ezenkívül vannak még nagy számmal, kik a gabonakereskedőknél zsákolnak, rostálnak, leányaik zsákokat foltoz­nak, tehát a zsidók alkalmazottjai. Lelte község is az odavaló bérlőnek és a bogiári zsidóknak dolgozik, sőt a szomszéd községek iz ezeknek szolgáltatják a munkaerőt. A keresztények nap­számost csak akkor kapnak, ha a zsidóknál kevesebb a munka és többet fizetnek, mint a zsidók. Cselédet csak szomszéd megyékből lehet szegődtetni. Itt a zsidó az ur, az fizet, azt szolgálják és jaj annak, ki megmerne elle- nök nyilatkozni, azt lehetetlenné teszik. A nyári közönség — Fonyódot és Balaton-Földvárt ki­véve, hova be nem eresztik — szintén zsidó. Példátlan ezen a vidéken is a zsidók össze­tartása, nincsen közöttük egy elhagyott sem, a legélhetetlenebbet is láthatlan kezek emelik. Elég szégyen ez a keresztény értelmiségre. Al­kosson szövetkezetei és bizonyára megtöri a kígyónak fejét. Kurtanemes. Valaha a holdat ugatták a fűzfapoéták, ma a tollal kereskedő gyerekek a régi történeti ne­mességet, melynek olyan oroszlánrésze van annak az árva hazának fentartásában, mely kenyeret ád a mundaniaknak (világpolgárok). Színpadon, tárczákban, elbeszélésekben, regé­nyekben egyet rúgnak rajta s széttagolják a magyar szent korona egykori tagjait, főnemes, köznemes osztályokra s újabban a kurta nemes elnevezéssel is divatoskodnak. Mi az a kurta nemes ? Hol lehet ezt a kifejezést megtalálni a magyar közjogban? A nemesség tűri és tartja a zsidó lapokat. Magyar Czéllövők Lapja. Száva Gábor, a budai polgári lövészegylet jegyzője „Magyar Czéllövők Lapja“ czimen szak­lapot ád ki a lövészek részére. Az előfizetés egy évre öt korona. A tartalmas lap elején Szemere Miklós lelkes felhívását olvassuk a magyar ifjúsághoz. Rövid, de velős. Olyan szózat, mit csak klasszikus fórumokon mondot­tak igaz klasszikusok. A többi czikk is mind a kitűzött czélnak felel meg. Dr. Klupathy Jenő a czéllövő versenyekről, dr. Barbul Jenő a czéllövő tanfolyamról, Száva Gábor a magyar- országi lövészegyesületekről, Müllek Lajos az aradi polgári lövészegyleíről írtak szép és hatá­sos czikket. Puskás János alaposan eltalálta a czélt élczelő soraival, melyekben azt tárgyalja, hogy a legtöbb lövészegyletben szónokolnak és nem lőnek. A szerkesztőség és kiadóhivatal Budán van II. kér., Csalogány-utcza 53. Adja Isten, hogy a „Magyar Czéllövők Lapja“ ne csak meggyökeresedjék, de meg is izmosodjék. Elismerés. Budapest főváros hatósága a kórházakat és szanatóriumokat megvizsgálta s különös elisme­rését fejezte ki Babarczi Schwarzer Ottó udvari tanácsosrak, ki elme és ideggyógyintézetét magas színvonalra emelte s az emberiség javára példásan igazgatja. Ez az elismerés meg is illeti a nagyhírű tudóst, ki az embe;szeretet valódi apostola. Minden idejét erre áldozza oly ritka munkássággal és szellemi erővel, ami való­ban bámulásra méltó. Ő nem a magáé, hanem a tudományé, hivatásáé és az emberszereteté. Az igazi ok. Keresd a zsidót és megtalálod minden baj kútfejét. Nincsen semmi állam- és rendbontás, melynek közvetett vagy közvetlen okozója a zsidó ne lenne. A Budapesti Hírlap sem kerül­hette el a forró kását és a nemzetiségi szoczia- lizmusról elmélkedő czikkében a következőket írja: „Itt-ott a kiforratlanul kavargó eszmék, törekvések és panaszok zavaros forgatagába belevegyül az antiszemitimizmus is-. A bajok kutforrását az ország elzsidósodásában keresi egynémelyik. Szatmár vármegyének egyik oláh- lakta vidékéről az uj főispán figyelmébe ajánlják a mi közvetítésünkkel, hogy ebben a járásban minden baj kutforrása a zsidó községi jegyzők­ben keresendő. A járás tizenegy községe közül ötben zsidó a jegyző; zsidó a segédjegyzők egy része, a végrehajtó, három orvos közül kettő és végül — a legnagyobb gravamen, hogy zsidó az a szolgabirósági Írnok is, aki a román tol­mács szerepét teljesiti, mert a főszolgabíró nagy dzsentri (??), aki mint ilyen nem köteles Sem nyelveket, sem egyebet tanulni. Érdekes, hogy ezt a levelet, mely a szoczializmus okát a zsidó­ságban keresi, egy magyar birtokos saját neve aláírásával ajánlja figyelmünkbe.“ Oldják meg a zsidókérdést és mindent megoldottak. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek- és életbiztosító intézet. (Budapest, Ví., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. évben.) Folyó év február havában 1,771.800 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,541.000 korona értékű uj biztosítási kötvény állít­tatott ki. Biztosított összegek fejében 59.838 korona 25 fillér fizettetett ki. 1904. január 1-től biztosított össze­gek fejében 126.102 korona 22 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a leg­előnyösebb feltételek mellett. Gyakorlati baromfitenyésztés czimen uj könyvet irt Parthay Géza az Országos Baromfitenyésztési Egyesület igazgatója. A könyv részletesen foglalkozik a haszontyúk-, pulyka-, gyöngytyúk-, kacsa- és lúdtenyésztéssel. Rész­letesen ismerteti mindazon fajtákat irában és képben, melyek a tenyésztésben a legnagyobb hasznot adják. Parthay több ideig volt külföldi tanulmány utón, ezen könyvében összegezte külföldi tapasztalatait, igy a „Gyakorlati baromfi- tenyésztés“ nemcsak a legjobb baromfitenyész­tési munka, hanem nélkülözhetetlen segédesz­köze nemcsak a szaktenyésztőnek, hanem minden baromfi-tartó gazdasszonynak is, mert ebből megtanulhatja, hogy és mikép lehet a baromfia-

Next

/
Thumbnails
Contents