Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-03-08 / 7. szám
7. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal kát sikeresen és haszonnal tenyészteni. A müvet 73 csinos kép teszi érdekessé; ára 3 korona. Megrendelhető ezen összeg előleges beküldése mellett a „Szárnyasaink“ kiadóhivatalában Budapesten, Rottenbiller-utcza 30. szám. Egy divatos üzletárjegyzék. Ép most jelent meg Mühle Vilmos cs. és kir. udvari szállító magkereskedő, temesvári czég legújabb képletekkel bőven ellátott 1904. évi főkatalogusa, melyet a Légrády Testvérek nyomdájában a legelegánsabb kivitelben állítottak ki s e téren valódi remekét képezi a nyomdaiparnak. Ezen árjegyzék csakis a legfinomabbat és a legjobbat tartalmazza mindazokból a czik- kekből, melyek a manapi kertműiparban szükségesek s nemcsak minden kertbirtokos és gazda által lesz szívesen fogadva, de hasznos is fog lenni. Ajánljuk ennek megszerzését, melyet a czég ingyen és bérmentve küld meg. A tudomány dióhéjban. Stampfet Károly egy régi keresztény könyvkiadó czég tulajdonosa hasznos vállalata, a „Tudományos zsebkönyvtár“, az ismeretek és tudományok köréből másfélszáz füzetet tartalmaz. Egy füzet ára 60 fillér. Nyelvtudomány, jog, természetrajz, természettan, földrajz, történet stb. a tárgyai a „Tudományos zsebkönyv- tár“-nak s ezek nemcsak értékes segédkönyvek, de az önképzésre is kiválóan alkalmasak. Dióhéjban és mégis kimeritően ölelnek fel egy- egy tárgyat a legjelesebb szakírók. Ifjúsági, családi és minden közkönyvtár szerezze meg ezeket a jó könyveket, melyek kiadásával a tekintélyes pozsonyi czég nagy szolgálatot tett a tudományok népszerűsítésének. Nemzetközi vivóakadémia. Santelli Italo lovag a székesfőváros egyik legkeresettebb vivótanára, kinek tanítványai közül több bajnok került ki, folyó hó 14-én a Vigadóban nemzetközi vivóakadémiát rendez, amelyért már most is nagy az érdeklődés. A vivóakadémiában maga a hírneves mester is részt vesz. A vivóakadémia estve félhétkor kezdődik és mindenesetre kiemelkedő pontja lesz az esztendő vetekedéseinek (sport). Egy vádlott leleplezései. Egy adós levelet irt egy szövetkezeti alapon álló intézetnek, melyben azzal vádolta az intézetet, hogy 50 százalékos kamatot szed. A bíróság a vádlottat felhozott adatai folytán felmentette. Ezek az adatok érdekes leleplezések és a legtöbb ilyen fajta intézetre, mit jobbára zsidók vezetnek és zsidók alapítanak, talál. A tárgyalásból adjuk a következőket: A biró: Ön azt Írja, hogy a szövetkezet uzsorakamatot szed, sőt 50 százalékos kamatról is tesz említést. Hát ennek mi az alapja? A vádlott: Mikor a kölcsön megszavazása után az adós a szövetkezetnél megjelent, hogy a kölcsönt fölvegye, tudtára adták, hogy a szövetkezet már a 49-ik hétnél tart, tehát a 700 koronából 49-szer 4 koronát visszamenőleg levonnak. Ez a levonás 196 korona. Beiratási, informálási, kezelési dij czimén visszatartottak 35 koronát, előre lefizettettek 4 heti részletet, vagyis 16 koronát, négy havi (8 százalékos) 48 koronát és igy az adós 700 korona helyett mindössze 430 koronát kapott készhez, mégis négy éven keresztül nyolcz, kezelési díjjal együtt 12 százalékos kamatot fizet 700 korona után. Hogy tehát az ilyen kamatszedés megfelel 50 százaléknak még akkor is, ha a befizetett tőke után 3—4 százalékot visszakapunk, meggyőződhetik a biró ur is erről, ha figyelembe veszi, hogy az adós a negyedik évben már csak 100 koronával tartozik és még mindig 700 korona után fizet 12 százalék kamatot, vagyis 84 koronát. A biró: De hát miért mentek.önök ehhez a szövetkezethez ? A vádlott: Mert valamennyi egyforma. Tudjuk, hogy a bankok nem adnak személyi hitelt hivatalnok-embernek, ezek szorultság esetén ki vannak szolgáltatva a szövetkezeteknek, amelyek aztán ezt a szorult helyzetet uzsorás módjára ki is használják. A bíróság a vádlottat felmentette. A pénzintézet az ítélet ellen föllebbezést jelentett be. Sursum corda. Furcsa divatot kezdenek a magyar eredeti szinmüirók. Dicsőitik a zsidókat. A zsidóknak ez tetszik, megtöltik a színházakat s boldogítják a szinházvállalkozókat. A zemzeti színház nem vállalat, de mtivészintézet, hol ilyen irányú darabokat, mint például Bosnyák Zoltán „Sursum corda“-ja, nem volna szabad előadni. Nem érdekel ennek a darabnak drámai értéke, de annál jobban iránya. A főszereplők a darabban egy ábrándos gróf, a rabbi, a rabbi leánya és egy zsidó szocziálista vezér. A gróf elveszi a rabbi leányát és boldogan küzd egy uj társadalmi alakulásért, ami megszaporitja majd azt az állapotot, hogy urak szegény zsidó leányokat vesznek el. Elferdült Ízlés, megfeledkezés, ha magyar ur zsidó leányt vesz el, akár szegény, akár gazdag. Ha gazdag, még csúnyább, mert akkor ez üzlet is a névvel a szív nélkül. Egyik az előkelő nevet keresi, másik a pénzt. A nemzeti színháznak szabad ezt az utat egyengetni. Nem a zsidókultusz a rendeltetése. A kormány mindenesetre beleavatkoznék, ha antiszemita darabot adnának. Meg kellene gondolnia, hogy ez a zsidódicsőités sem használ a köznyugalomnak, mert sokakban keveri fel a haragos vért. Keresztény czégek. Dávid Károly és Fia, dobozgyár. I, kér., Mészáros- ntcza. Dietzl József, bornagykereskedő. Budafok. Löwenstein Antal, cs. és kir. udvari szállító, czukrá- szat és fehérstitőde. I., Attila-utcza 77. sz. Littke L. cs. és kir. udvari szállító budapesti főraktára IV., Szép-utcza 3. Kollár Gábor, mészáros és hentes. I., Krisztina- körut 109. sz. Petrich Márton, épület- és bútorasztalos. 1. kér., Márvány-utcza. Hartmann István, czukrászda és fehérsütőde. 1. kér. Krisztina-körut. Francois és Társa, pezsgöbor-gyáros. Budafok. Törley József, pezsgőbor gyáros. VIII. kerület,, Főherczeg Sándor-utcza. Horváth István, hangszerész. VII. kér., Erzsébet- körut 2. szám. Stowasser János, cs. és kir. hangszergyára. I. kér., Lánczhid-utcza 5. Goszleth István, fényképész. VIII., Csömöri-ut 28. Rosier Károly, finom és fehér sütödéje. I. kerület, Pálya-utcza. Gerendái és Fia, első magyar szabadalmazott sirkő- raktára. VII., Kerepesi-ut 90. sz. Gombás Jenő, magkereskedése. IX. kér., Kálvin- tér 9. szám. { í'Kölber Testvérek, kocsigyára. Vili. kér., Salétrom- utcza. Hesz. Széna, szalma, abrak stb. I., Alkotás-utcza végén. Szénássy és Társa, divatkereskedés. Szövetek. IV., Kristóf-tér és Szervita-tér sarkán. Kunz és Mösmer. Vászonnemüek. IV. kér., Korona- herczeg-utcza. Kintzly Gyula. Fűszer és csemege. V., Fürdö-utcza. Érczhegyi F., papirkereskedés. I. kerület, Szent- Háromság-tér. Krammer és Erhardt. Könyvnyomda. VII., Csömöri-ut 28 (Garay-bazár). Braun Testvérek. Szesz, likőr és pezsgő. IX. kér., Üllöi-ut. Lobmayer. Borkereskedő. IV., Muzeum-körut. Kókay Lajos, könyvkereskedés. IV. kerület, Károly- utcza. Porfi G. Kalapkereskedés. IV., Váczi-utcza. Löwenstein Mihály utóda Horváth Nándor fűszer-, csemege-, konzerv-, sajt-, vaj-, bor-, pezsgő-, cognac-, tea- és rum-raktára. Föüzlet: Vámház-körut 4. Telefonszám 11—24. Fióküzlet: Kishid-utcza 7. Telefonszám: 11-48. Csobány Antal, divat- és rövidáru. IV., Korona- herczeg-u. 6, fióküzlet: IV., Kálvin-tér 5. szám. Józsa Pál, férfi szabó. I., Maros-utcza 15. sz. Czipészek szövetkezeti raktára, IV., Váczi-utcza 13. szám. Szokolovits Gyula vas- és füszerkereskedése, I. kér., Krisztina-körut 77. sz. Németh Károly Géza vas- és füszerkereskedése, II., Széna-tér 1. sz. Kiss István „Budai Otthon“ nagy kávéháza I. kér., Krisztina-körut 81. szám. Zsoldos Nándor vésnök müintézete II. kér., Fö- utcza 7. sz. Fekete József fűszer-, fa- és festékkereskedése I., Bors-u. 8. Mayerberg Ignácz borkereskedő I., Csörsz-u. 35. Sághy Kálmán fehér- és kenyérsütődéje, I., Bors-u. 1. sz. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona. Évnegyedre 3 Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULR. Szerkesztő: JÜRISZTOVSZKY ÖDÖM. Nyilttér.* Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kényelmes lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. Császárfürdő Budapesten. Dinka, kadarka stb. Lipót feltűnt és nem eltűnt. Valóságos régi életnagyságában tart előadást Noé apánk hagyatékáról a borról, sőt méri is azt és pedig jó fajtát. A ki az első poharat issza, nem állapodik ott meg, de többet kíván, mert a bor, mit mér, itatja magát. Valódi tőkén termett, szőllőből került bor az és pedig nem pinczeszüretből. Jó példával a bor- fogyasztásban szívesen szolgál 1. kér., Alkotás utcza Hol volt hol nem volt... Újra ott van Lipót.
