Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-09-00 / 25. szám

2. óidul.

Szombatfalvi Albert.

Napjainkban ha élőkről olvasunk életrajzokat, közönségesen, legtöbb esetben az életirásokban megtaláljuk az adatokat, de nem találjuk meg az embert, a férfit.

Született, tanult, hivatalt viselt, irt, termelt, adott vett, kitüntetéseket kapott. Ezekből áll az élelirás íelsallangozva egyszerűbb, vagy czifrább szóvirággal. Magával az emberrel egy nehány innia 11tó apróság foglalkozik, a mit azután sokszor csekély változtatással sürü egymásutánban alkalmaznak Péterre és Pálra.

Szombat falvi Albert munkás és közhasznú életében mindig meglehet találni a valódi embert, az igazi magyar embert, a férfit. Tetteiben egyenes, szavában őszinte, szivében bátor, lelke tiszta, cselekedeteihez soha mocsok nem ragadt. Pályáján szívós kitartással haladt s megfelelt mindig tökéletesen hivatásának. Agyát, szellemét szép [ eszmék foglalkoztatták, érzéseiben mindig I emelkedett volt. Senkit meg nem károsított, ( a kinek tudott a becsület határai között í mindig használt és szívességeket tett. j A kit barátságával kitüntetett az megtudhatta, \ hogy mi a klaszikus, nemes barátság.

Kényes természetű tekintélyes állásán közmegelégedésre és gyanúsítás nélkül ara- t tolt osztatlan elismerést.

A szép, jó és igaz, a törhetlen tisztes- j ség szeretete és követése vezette élete j utjain. Nem szegte meg soha a felebaráti j szeretet törvényét és nem vétett a köztörvények ellen.

A megyei élet hasznos s a magyar gondolkodást izmositó iskoláján keresztül haladva a fővárosi állam rendőrség feje fedezte fel nagy tehetségét, megbízhatóságát, éles látását s előbb a nyomozó rendőrség főnökévé telte, majd mint rendőrtanácsosra az I—III. kerületi rendőrség vezetését bízta. Mindenütt bebizonyította, hogy páratlan sok tekintetben pótolhatatlan erő, de bebizonyította azt is, hogy nemesen gondolkodó ember, igazi férfi, ki az igazság ; dolgában sem felülről, sem alulról nem befolyásolható. Pályáján eléviilhetlen érdemeket vívott ki s elismerésben gazdagon megy most nyugalomba és valószínű, hogy 1 szép tehetségének egy újabb tér ad további m eg uy i la tkoz ásra a lkai ma t.

A hazának nagy szüksége van olyan j emberekre mint ő, ki a hazát honfitársait szereti anélkül, hogy félrevezetné és a maga czéljaira használná fel. Megérdemelné, bár nem babért keres, de élvezetet talál a kötelességek végrehajtásában. A hazának nagy szüksége van arra, hogy a minden izükben magyar és tisztességes férfiak sorompóba lépjenek. Ily férfiak, mint Szombat falvi Albert is, a ki tollával, mint iró és költő magyar és hazafias hangon szívből szól a szívhez — hivatottak arra, hogy a közügyekben továbbra is részt vegyenek s induljanak Szemere Miklós intő szavára: Nem boldog a magyar s boldogítani segítsék teljes erejükkel a hazát.

1 isztességes és őszinte emberekre van szükség, kik nem ámítanak semmi téren, hanem ébrednek és ébresztenek, kik nem hazudnak és nem vezetnek félre. Egyenesen, egyenes utón járnak és soha a hűtelenek ta n ácsán.

B U D A É S. V ID É K E

Szombatfalvi Albert tudását, tapasztalatait, tehetségét arra fogja fordítani, hogy a hazának, honfiaknak ügyét szivén viselje becsületesen és mély hazafisággal.

PeneÍGpé és Ulissés.

(Egy református segéűlelkész barátomhoz, midőn jegyese hímzett szőnyeggel lepte meg).

Tudj" a jó ég, Pénelopé Hány esztendőn várhatott,

Mig a férjé, jó Ulissés Bőrnadrágol vagy halót Tépelt szét a bolyongásban,

S vagy .voll része jól lakásban,

Vagy pediglen koplald —

De csak nem jnioll haza.

Pénelopé várt sokáig,

Türelemmel, csendesen,

S az alatt egg sálorpongvát Szövögetett ékesen;

Beleszőtte gondját, vágyát,

Mind, mi szivén, lelkén járt;

S mire készen lelt a mii,

Haza tért Odisséíí.

Leit öröm, világra szóló; Sálorpongvát fölvonák,

Eziistlakzit olt alatla Csapiak a vig daliák.

Pénelopé nagyon boldog;

Újra horgol: hátha ... mondok... És mit mivel Ulissés f Jó az ithakai szesz . . .

Ez a mese jut eszembe,

Látva e szép szőnyeget,

Melyei a te Pénelopéd Rózsaúj ja szőve meg;

Mig te Tolnán, Baranyán át Koptatod a csizmád talpát, Kapaiicitálsz, prédikálsz :

Eklézsiád ha találsz ?

De a le kis Pénelopéd Ügyesebb volt amannál:

Három hétre kész a szőnyeg,

S posta útján rád talál.

S minthogy béleszőlte vágyál, Legédesebb titkos álmát,

Udvarias lesz a sors:

Te hiába nem papolsz.

A hol mostan adminisztrálsz Nem sokára — úgy legyen ! •— Párocskáddal iurbékólhatsz Puha, csendes fészkeden.

Ili az idő, üsd a vasat,

S ne is eressz addig hasat.

Mig all úr — néni te leszesz, Hanem Frau von Ulisszesz.

Calamus.*)

Szemere album.

Emlékezetünkben van még, hogy a tavaszszal a keresztény egyetemi iljuság nagybizotlsága az egész ország figyelmét fölkeltő mozgalmát megindította. Szemere Miklós cs. és kir. kamarás, az ifjúság törekvései iránt érzett rokonszenvének kifejezéséül a keresztény egyetemi ifjúság nagy- bizottságának tiszteletére 300 terítékes vacsorát adott. E lakomán lelkes buzdító szavakat intézett az ifjúsághoz, kitartásra intve annak tagjait. A nagybizottság tagjai Szemere Miklósnak a Széchenyi-lakomán mondott beszédét, továbbá Fiatal véreim és Ideal ez. könyveit már akkor is sok ezer példányban ismerték és terjesztették. Hálája jeléül az ifjúság díszes albumot ké*) Ezt a verset a magyar katholikus papság egy kitűnő tagja irta, ki mint iró is fényesen irta he nevét az irodalom történetbe. i

25. szám.

szittelett, a melynek ajánló szavaiban a Szemere beszédére utalva fogadást lesz az ! ifjúság, hogy mindenkori legigazabb esz- } ménye és ideálja az lesz, a mit Szemere lelkére kötött: a haza és hazaszeretet. Az albumot háromszázan Írták alá és egy öttagú küldöttség, a melynek tagjai voltak: Hencz Károly, Nagy József, Köpüsdv Dezső, Béta Szilárd és Manassy Tivadar nyújtotta át az albumot Szemerének, a ki meleg szeretettel fogadta az ifjúság hálájának kifejező ajándékát s őszinte, baráti szavakkal buzdította az ifjúságot a jövőben is munkára és küzdelemre a magyar nemzeti ideálokért.

Versből templom.

Szombat falvi Albert, kiről égy külön czikkben emlékezünk, az idén a virágvölgvi kies fürdőben üdült s ott egy szép verset irt Virágvölgy regéje czimen, mit külön lenyomatott s az építendő kápolna javára árusított. Már eddig is jelentékeny összeg gyűlt belőle. A keresztény buzgóság szép jele ez a cselekedet, mely egyúttal adat a szerző fennkölt gondolkodásához és nemes jelleméhez.

A Sáros-fürdő.

A főváros tanácsa megkötötte a szerződést a Sáros-fürdő birtokba vételéhez. Ez az áldásos budai fürdő csodákat miveit s a szenvedő emberiség eddig is sajnosán nélkülözte. A világhírű viz hatásával nem sokára hálára fogja kötelezni azokat, kik majd használják. A székes-főváros nem kíméli az áldozatot, hogy olyan fürdőt építsen, mely a ezéinak minden tekintetben megfeleljen.

Egy keiiemeíes gibicz.

A játékos ember rendesen irtózik a gibicztől, kinek kötelessége volna, hogyha rá akar gyújtani gyufát adjon a játékosnak.

Az irói körben egy alkalommal, mint gibicz Fáik Miksa ült le Balázs Sándor mellé és mindjárt azzal kezdette, hogy gyufát kért és szivart adott, tehát visszafordította a gibiczkeclés rendjét.

Játék közben Balázs Sándor vesztett, egészen nekihevüit s már-már az utolsó garasig ért. Hozom, viszem tilos volt. Egyet gondolt, ki vett egy üres papirost zsebéből és oda szólt Fáiknak: — Ugyan édes barátom váltsd fel ezt az ötvenest.

Fáik szó nélkül zsebre vágta a papirost és leolvasta az öt darab tízest. Egy darabig nézte még a játékot és mosolyogva távozott.

Balázs Sándor az esetet Egy kellemetes gibicz czimen irta meg s akkor tűnt ki, íiogv Fáik üres papirosért adott az ország nagy, — de gyakran üres zsébü humoristájának 50 forintot.

Magyar Zeneiskola.

A «Budapesti Magyar Zeneegyesület» kebelében fennálló «Magyar Zeneiskola* az 1901—1902. tanévben a Várban (I. kér.) is nyit zeneiskolát. Az uj intézet igazgatója: Vavrinécz Mór karnagy, pesti zeneiskolánk egyik buzgó és kitűnő tanára. A zeneiskola egy előkészítő, 4 rendes és 3 kiművelési osztályból áll. A felosztás a zongorára és hegedűre szól. A többi tárgyaknál a körülményekhez képest módosul.

Az előkészítő-osztályba olyanok is felvétetnek, kik semmi előismerettel nem bírnak. Gyakorlati tantárgyak: zongora, orgona, hegedű, mélyhegedű, gordonka, fuvola, czim balom, magánének. Elméleti és mellék-tantárgyak: zeneelmélet, zeneszerzés, karének.