Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-05-00 / 15. szám
2. oldal. BUDA ÉS VIDÉKE 15/szám. ‘esen abban áll, hogy virágokat és ■ irágkoszorukat mutat be urának (az- z Izrael fiai imádságait Isten trónja lé viszi). Végül annak nevében, ki negyvenkét betűt foglal magában; — ugyancsak annak nevében, ki Mózesnek megjelent a csipkebokorban, a kinek nevében Mózes megnyitotta és szétosztotta ä'vörös-tenger vizeit. Annak nevében ki azt mondá: Az vagyok, a ki vagyok és leszek: a nagy Név titokzatos mélységénél és szent Parancsainál fogva, melyek a törvény két táblájára vannak vésve. Végül a seregek Nagybetűs Urának, Izrael Istenének nevében, ki a kerubimok fölött trónol. A Gojók, és a titokzatos Állatok és az öt szolgáló Angyalok neviben. Az Arkangyalok neviben, kik a legszentebb előtt szolgálnak. Izrael minden fia és Izrael minden leánya, kik az ünnepélyesen kihirdetett parancsok egyikét áthágnátok. Tudjátok meg, hogy el van átkozva a Seregek Ura Isten által, ki a kerubimok fölött honol, kinek szent és rettenetes nevét a főpap az engesztelés nagy napján kiejtette. Tudjátok meg, hogy el van átkozva a földön és az égben, magának a Mindenható Istennek szava által. Tudjátok meg, hogy el van átkozva Mihály arkangyal nevében, a Metateron neviben, kinek neve hasonlatos uráéhoz. Tudjátok meg, hogy el van átkozva Achtariel Jah, a Seregek Urának nevében, el van átkozva a Sera- phímok és Ofanímok és azok által az angyalok által, kik Isten előtt szolgálnak tisztaságban és szentségben.“ Ha Niszanban (márczius) született a mely hónap vezetése Urielre és seregének angyalaira van bízva, akkor tudjátok meg, el van átkozva Uriel szava és azok által az angyalok szava által, kiknek ő a feje. Ha Gjárban (április) született, a mely hónap Tephanielre és seregének angyalaira van bízva el van átkozva Tephaniel szava által és azoknak az angyaloknak szava által, kiknek ő a feje. Ha Szivánban (május) született, a mely hónap vezetése Amrielre stb. Ha Tanmszban (junius) született, a mely hónap vezetése Penielre stb. Ha Avban (julius) született, a mely hónap vezetése Bárkidre stb. Ha Eliilban (aug.) született, a mely hónap vezetése Perielre stb. Ha Tisriben (szept.) született, a mely hónap vezetése Zűriéire stb. Ha Markesvanban (okt.) született, a mely hónap vezetése Zakariel stb. Ha K’szlevben (nov.) született, a mely hónap vezetése Adomielre stb. Ha Teueszben (decz.) született, a mely hónap vezetése Anáelre stb. Ha Sevatban (jan.) született, a mely hónap vezetése Gábrielre stb. Ha Adatban (feb.) született, a mely hónap vezetése Rumielre stb. van bízva. (Folytatása következik.) Üzsora. Múlt számainkban a jobbára zsidókból álló uzsorások ellen megindítottuk a har- czot. A szövetkezésre, mint legjobb védelemre utaljuk a közönséget. A hol tisztességes szövetkezet van, onnan pusztul az uzsorás, a zsidó. Az uzsorásnak valóságos jobbágya a szegény adós. A társadalomnak kötelessége, hogy egyesült erővel üldözze az uzsorásokat. Háromféle uzsora van: Ember-uzsora, Föld-uzsora. (Gabna-uzsora.) Pénz-uzsora. Ezeket igy jellemzi a Magyarság. Ember-uzsora. Mikor úgy tavasz felé az adót kellene fizetni, természetes, hogy a szegény embernek pénze nincs. Egész tél áll a háta megett, honnét teremtse elő a községi és állami annyiféle fő- és pótadókat! Szorultan megy jobbra balra, inig egy jóakaratu ismerőse, egy tehetősebb ember azt mondja : «Pénzed nincs, holnap elárvereznek. Pénzt nem adok kölcsön neked, mert vissza úgy sem tudnád fizetni. Hanem az adódat kifizetem s a nyáron vagy tavasászai le fogod dolgozni!» Szegény ember kapva kap a jól- tevője segítségén s majdnem imát mond érte a templomban. 0 jóltevő! Kifizet a szegény ember helyett hat koronát s dolgoztat véle tiz-tizenkét munkanapot, melynek értéke egyenként egy korona nyolcz- van-kilenczven fillér. Tehát hat koronáért kap tizennyolcz koronát! Csak 200 százalék mellett kamatozott a tőkéje. Ez kicsinyben; de ismerek esetet, mikor egy jómódú ember az egész falu helyett fizetett adót, összes mezei munkáját persze ennek fejébe ledolgoztatta. S mondhatom, népszerűbb ember alig volt nálla, pedig húsz esztendei gazdálkodása alatt dúsgazdag ember lett a nép révén! Föld-uzsora. Ez csak egyik alfaja ennek. Mikor a szegény ember kifogy az élelemből, pénzből, kis földjét már bevetni sincs mivel, — jóltevője segit rajta. — Ad neki gabonát élelemre, ellátja eleséggel, vetni valót is ad neki ingyen: de a föld termése háromnegyed részben az övé! Csak természetes is, ő nagyon sokat koczkáztat, megérdemli azt a kamatot, mely nem kevesebb, mint minden kölcsönzött zsák gabona helyett három, négy zsák! Jó termés esetén szinte kiszámíthatatlan egy ilyen uzsorás haszna. Összes földjeit úgyszólván ingyen művelteti, ingyen jut töméntelen gabonához, melyek persze kamatoznak ismét, hiszen a nép már aratás előtt ki van szipo- lyozva. Ha pedig semmiképpen sem tud fizetni, egy kis irás egy papírra elég. Egy, két év alatt persze földje, háza az uzsorás kezében van menthetetlenül! Végre a: Pénz-uzsora, melyet törvény nem tud kiirtani, mert a legfurfangosabb. Ad, mondjuk kicsinyben, a megszorultnak két koronát kamat nélkül. De mégis mig megfizeti, hozzon mindennap egy tóját, a pénzt majd aratás után megadja. Egy tojás csak hat fillér bárhol, egy hónap alatt tehát a kamat 1 korona 80 fillér. Micsoda rettenetes százalék ez! Hát még nagyobb ösz- szegnél, mikor minden húsz korona után hetenkint csak egy csirkét vagy három liter tejet kell adni! S a törvény tehetetlen ezekkel szemben! Emlékszem egy monstre vizsgálatra, ahol be kellett szüntetni egy uzsorás ellen a vizsgálatot, mert 200 ember kihallgatása után sem lehetett elegendő adathoz jutni. Bizalmasan megtudtam az okát egy paraszttól: — Ha most ellene vallunk, ki ad nekünk gabonát, enni valót, pénzt a télen. Ha ellene beszélünk, ki segit rajtunk a szükségben ? ' Ilyenkor kellene ezek ellen tenni valamit, a tavasz első napjaiban, mig az uzsorás le nem aratja a szegény nép még el sem vetett termését. Szemere-Asztaltársaság. A keresztény egyetemi ifjúság egy része Szemere Miklós asztaltársasággá alakult. Az asztaltársaság, melynek védője Szemere Miklós azt tűzte ki czélul, hogy terjeszsze Szemere Miklós megvesztegethet- len s a magyar faj valódi ápolását tartalmazó hazafias elveit. A budai Széchenyi- Asztaltársaság, melynek tiszteletbeli elnöke Szemere Miklós bele’ olvadt az ifjúság asztaltársaságába s a Széchenyi kultuszt közös erővel fogják ápolni. Jelszó : ész, erő, bátor szív, tiszta lélek. A magyar faj ellen. Az összeférhetleilségi törvény, melynek annyit tapsolnak, harcz a magyar faj ellen. Tiszta kézzel miért ne ülhetne egy képviselő a bankok igazgató tanácsában? Nagyon balga és a zsidók malmára vizet hajtó felfogás az ellenkező. Furcsa hangok pendültek meg p. o., hogy a kamarások ne lehessenek képviselők. Úgy látszik a képviselőséget a zsidó fiskálisok egyeduralmának akarják biztosítani. A mi jó öregünk. Budai remeténk lejött hegyi magányából s felkeresvén szerkesztőségünket, el- mélkedet egyről-másról, többek között azokról, a miket Széchenyi István az elvekről tartott. A legnagyobb magyar azt mondá, hogy az elv nem idő, a mi változhatik. Ma megfordítva vélekednek. Vadnay Andor életrajza írója p. o. tévedésnek tartja Vadnay Andor antiszemitizmusát, s erénynek azt, hogy elvét változtatta. Mi nem igy gondolkozunk. Az elv változtatást alapos tévedésnek tekintjük. Fzuttal tiltakozunk az ellen is, mintha az antiszemitizmus szégyen volna. Akárhogy tiltakoznak ellene, kendőzve vagy kendőzetlenül minden magyar ember antiszemita és minden zsidó anii keresztény. Állatkínzás Budán. Ha valahol, úgy Budán láthatunk olyan állatkínzásokat a minőnek párja nincsen a világon. Ütik, verik a szegény elcsigázott állatokat. Tessék valakinek a déli vasút raktár állomásához elmenni és meglátja, hogy milyen lelketlenségre kényszerítik, különösen a zsidó-gazdák kocsisaikat. Hát még az építkezéseknél? Mi, kik a lehetőséghez mérten minden építkezési munkálatot figyelemmel kisérünk azért, mert ezeknél a munkálatoknál kivált a lóerő kiterjedten igénybe vétetik, sokszor voltunk és vagyunk tanúi annak, hogy olykor meggondolatlanságból, gyakran tudatlanságból, de nem ritkán haszonlesésből és durva lelkűidből íolyólag, a lovak leginkább túlterheléssel és az ebből keletkező elakadásokat követő ütéssel-veréssel kinoztatnak. Tégla, kő, mész, homok, kavics, ácsolt és asztalos fa-munka, majd mindig nagyon távol eső helyekről szállíttatnak az építkezés helyszínére s majd darabszám (mint a tégla), majd fuvarszám szerint (mint a homok, kavics) fizettetnek a rendszerint bérfuvarosok az első-, másod- vagy pláne harmadrendű vállalkozók által, közönségesen rosszul, mert az építtetőnek felszámított ár ennyi közvetítőn megy keresztül. Mi nem csodáljuk, sőt értjük is, hogy minél több fuvart kíván csinálni naponta a fuvaros, sőt pl. téglánál a kelleténél, el-
