Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-05-00 / 15. szám
15. szám. BUDA ES VIDÉKÉ 3. oldal. birhatónál többet is felrak, csakhogy több pénzt keressen; de csodáljuk és nem értjük, hogy bosszú gyakorlatában meg nem tanulta már, hogy a ló szerves gépe nem holt masina, s hogy ha már a bolt (jepet se lehet szerkezeli erején túl fűteni és megterhelni anélkül, hogy az megromolnék és a szolgálatot felmondaná, még kevésbbé lehet a ló szerves élő gépjét igy túlterhelni anélkül, hogy abban kárt okoznánk, ha tulajdonosok vagyunk, hát magunknak, ha kocsisok vagyunk, hát kenyéradó gazdánknak. Hiszen van olyan fuvaros elég, aki úgy gondolkozik, hogy ha a homok- vagy kavics-bányákban megtöltött szekeret a rossz utón két ló nem képes kivontatni, majd elvontatja könnyen n város kőburkolaton, ahol emelkedések sincsenek. Nem gondolja azonban az ilyen ember, hogy. sokszor órákra terjedő hosszú utat keíl megtenniök avval a terűvel a lovaknak s bizony nem is mindig vízszintes burkolaton, hanem pl. ín int a tüdőbajosok szanatóriumi épitkézésénél történt, tetemes meredeken s majdnem járatlan utakon is, ahol még el lehet készülve arra is, hogy úgy, mint a homokbányánál, segitő előfogatot nem is kap, vagy ha igen, avval se jót ér el, hanem csak rosszat, mert csak szintén kínlódó lovu fuvaros vagy kocsistársa nemkülönben kimerült, megkínzott állata áll rendelkezésére. Van aztán fuvaros, aki pl. a székes- fővárosi szabályrendelet idevonatkozó részét ismeri is, respektálni is kívánja. Nem rak fel hát mondjuk 1000 téglát (ami 4 ezer kiló), 12, sőt több métermázsa önsúlyú szekerére, hanem pl. csak bOO drbot. Igen ám, csakhogy sokszor feledi, hogy ma nem olyan kedvelő az ut, mint tegnap volt; feledi, hogy lova csak apróbb, gyengébb állat s nem az az erős, nagy igás ló, amely avval a terűvel talán csakugyan játszva bánik .el. Az ilyen és sok más hasonló okok folytán bekövetkező fenakadások kétszeres, sőt háromszoros kárral járnák, mert 1. az idő, (a mely pénz) pocsékolódik; 2. a ló, (a mely pénz) romlik; 3. a rendőrségi büntetés (a mely pénz) gyakran bekövetkezik. Nagy foka a nem törődésnek vagy tudatlanságnak kell ahhoz, hogy valaki ezt a hátrányt, ezt az önkárosodást be ne lássa, vagy semmibe vegye, s nagy foka a meg- rögzöttségnek és roszindulátu, önfejű jellemnek. kell ahhoz, hogy a javulás útjára térni oly konokul tartózkodjék. Nem sokkal »épületesebbek« az állapotok a földkiemelési munkálatoknál, ahol már nem annyira a földszállitó taliga terűje az, ami lósanyargatásra és eként károsodéra vezet, hanem az a körülmény, hogy az ut meredek és süpp’edékes, melybe a kerék mélyen be is vág. Hogy e körülmény folytán, mily gyorsan és mily nagy , mértékben zsarolódnak Je az álfátok, azt mutatja az, hogy egy-egv vállalkozónak igen jó állapotban munkába fogott és elég jól takarmá- nyozo.t 19—20 fogata 2—3 építkezést ki nem bir, hanem leromolva, megrokkanva virsli vagy dögrovásra^ kerül. Hátha a t. fuvarozók netán igy is meglelik polgári hasznukat s azért azt tar jak a lóra nézve, hogy: »a mór megtette kötelességét, a mór elmehet«, még mindig Tartoznak a humanizmusnak és a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek annyival, hogy az állatok kihasználásában botrányos, embertelen kínzásig ne menjenek, hanem igyekezzenek az ellenkezőre, minden lehető, alkalmas eszközzel. Ha semmi mást, csak bár az idevágó fővárosi Szabályrendeleteket betartanák, már sokat tennének e téren; ami dicséretükre, de anyagi előnyükre is válnék. Törekedjenek hát erre Megjegyezzük, hogy az állatkínzásban a zsidó és zsidóvállalatok kocsisai tűnek ki legjobban, elv lévén: vedd ki az állat és ember zsírját. Fürdők, gyógyhelyek. Buda a világ legelső fürdő városa. Ha úgy intéznék a miként kell, lehetne beszélni idegen forgalomról itt nagyon ép úgy, mint az egész országban. Ámde a fürdő ügyet elhanyagolják és pedig leginkább a közönség. Alig történik valami a hazai fürdőkért és még is javult a helyzet egy kicsit. A sajtó csalc a hirdetésekben foglalkozik a fürdőkkel. Itt, ott nagy ritkán olvasunk fürdői leveleket. Mi szívesen adunk fürdői leveleknek helyei ha beküldik. Közöljük most az itt következő érdekes számadásokat: Magyarországon az 1898. évben a statisztika 180 gyógyfürdőt és egyéb gyógyhelyet vett számba, 82,880 állandó és 85,785 ideiglenes vendéggel, köztük 11,810, illetőleg 16,071 külföldivel. E fürdők és gyógy: helyek közt volt: 19 tóparti fürdő (15 balatonparti és 4 sziksóstavi), 43 klimatikus gyógyhely (köztük 27 magaslati gyógyhely és 16 hidegvizgyógyintézet), 30 hévviz (15 tiszta és földes hévviz, 11 kénes hévviz, 4 vasas hévviz), 88 hideg gyógyyiz (köztük 49 savanyuviz, 3 sulfatos viz, 18 konyliasós-haloid ásványvíz és 18 kénes ásványvíz). Legnagyobb vendégforgalma volt a hévvizeknek, különösen a kénes hévvizeknek, azután a vasas savanyuvizek- nek, a balatonparti fürdőhelyeknek és a magaslati gyógyhelyeknek. Egyenkint tekintve, legtöbb vendég volt a bihar-vármegyei Felixfürdőn, Trencsén- Tepliczen, Pösty énben, Herkules fürdőn, Bárt fán, Balatonfüreden, Siófokon és a három Tátrafüreden. 1899-ben a megelőző évi adatokkal összehasonlítva, igen élénk lendületet mutat hazai fürdőink és gyógyhelyeink vcndégfoi'galma. Az 1899. évi statisztika összesen 1&4 különböző gyógyfürdőt, klimatikus gyógyhelyet és hidegviz-gyógyintézetet vett számba, 88,292 állandó és" 103.753 ideiglenes, összesen tehát 192.050 fürdővendéggel; az előző évhez képest az állandó vendégek száma több mint 5000-rel, az ideigleneseké pedig kerek 18,000-rel növekedett. Az összes fürdő vendégek között 162,054 volt belföldi és 29.996 külföldi. A magyarországi gyógyfürdők és gyógyhelyek közt 1899-ben 21 tóparti fürdőt (köztük 6 balatonpartit- és 5 sziksóstavit), 45 klimatikus gyógyhelyet 1 (köztük 27 magaslati gyógyhelyet és 18 hidegvizgyógyintézetet); 32 hévvizes fürdőt (16 tiszta és földes, 11 kénes és 5 vasas hévvizet) s 86 hideg- ásványvizes fürdőt (46 savanyuvizet, 3 szulfátos, 18. konyhasós és 19 kénes vizet) különböztethetünk meg. Az 1399. évben — csupán az állandó vendégek számát tekintve — legnagyobb vendégforgalmuk volt a hévvizeknek, különösen a kénes hévvizeknek, továbbá a balatonparti fürdőknek, a vasas savanyuvizeknek és a klimatikus gyógyhelyeknek. Legtöbb, vendég volt Herkules- fiirdőn, Felixfürdőn, Pöstyénben, Trencsén-Tep- liezen, Bártfán, Siófokon, Balatonfüreden, Harkányban, Hévvizen és a három Tátrafüreden. Krisztinavárosi színkör. Makó Lajos jól szervezett társaságával kitünően mutatkozott be. Nem csak a társaság tagjainak, de az igazgató kitűnő rendező tehetségének tulajdonítható, hogy olyant nyújtott és íiy.ujt, mi a legmagasabb igényeket is kielégíti. A krisztinavárosi színkör megérdemli, hogy sokan keressenek itt műélvezetet. A budapesti Turista-Egyesület kirándulásai..' hinius 2-án. Döinös, Körlvélyésipuszta, Dobogok". Dömös. Indulás a, M. Á. V. nyugati pályaudvarából reggel 6 óra 15 p.-kor. Gyaloglás 5 óra. Vasúti költség 1 k. 60 f. Vezető: Dérig József. Junius 5-én (szerdán). Jjir isi a-majális a Lipói- mezőn az orvvadászhoz czímzell Ilollzspach-féle vendéglőben esli 7 órakor. Rendező : Serig Sándor dr. Junius 6-án. (Űrnap). Jjöniös átkelési állomásától a /teme/c-barlanghoz, innen; a hegy élén le Zebegénybe. indulás a M. A. V. nyugati pályaudvarából délután 2. óra 35 p.-kor., Gyaloglás 3*. óra. Vasúti költség 1 k. 20; f. Vezető: Galamb .János. „Garcy János Társaság“ közgyűlése. A „G a ray János T á rsas á g“ megtartotta ez évi rendes tagválasztó-gyülését- és 5 órakor e havi nyilvános fölolvasó szakülését az V. kér. állami főreáliskola dísztermében nagyszámú és díszes hallgatóság jelenlétében. A már hónapok óta nagybetegen fekvő ejnök : Szászvárosi V. Jenő helyett Körösi Albin kegyesrendi főgimnáziumi tanár, fa társaság igazgató választmányi tagja .elnökölt az üléseken. A tagválasztó él ésen rendes tagokul megválasztattak: Bodohyi Nándor, Gauss Viktor, Gyarmalhy Zsigáné, Hóry Etelka, Szendrői Kovách Gyula, Bálványiné-Szmekál Margit és Porion Thewrewk István, mig három jelöit szavazatkisebbség miatt megbukott.. A felolvasó ülésen Szabó Lajos-székesfővárosi tanító, r. tag tartotta székfoglalóját, fölolvasván „Kántorok, rektorok és társai“ czimü vig elbeszélését. Másodiknak Bőrárui János r. tag Bálványiné-Szmekál Margit vendégtől néhány kedves és tartalmas költeményt olvasott föl, szavalatszerü előadással. Harmadiknak (Ponori Thewrewk Árpád tárgysorozatba fölvett „Majd, ha fagy!“ czimü magánbeszéde helyett) Körösi Albin, Gustavo Adolfo Becqucr német származású, de testestől-lelkestől spanyollá vált hires spanyol költő életrajzát ismertette és tőle két költeményt is olvasott föl. Becpuer-t a spanyolok Heinéjének lehet nevezni, jegyezte meg végszavaiban az előadó. Uránia. A színházak versenyében kedves megnyugvást kelt idealisztikusabb törekvésével. A íáncz története, fejlődése az ember bölcsőjétől a Kankánig és tovább Pékár Gyula eléggé színes földolgozásában és Kern Aurél édes-kedves zenéjével érdemes újdonság. A mű három fölvonásból áll. Az 1.' fölvonás az ó- és középkor tánczait, a II. fölvonás a táncz aranykorát: a XVI—XVIII. századot és a III. fölvonás a XIX. század tánczait ismerteti. Az I. fölvonásban huszonhárom gyönyörű kép mutatja a görögök életörömöt lehelő tánczát és végül Seikilos dala mellett Balogh Szidi tánczolja el előttünk a görög tánezot. Egynéhány egyptömi és palesztinai kép után Salome tánczához erünk. Három nagymester vászna és Márkus Emilia bájos alakításából értjük meg a keleti tánezok érzéki csábítását. Még Róma orgiái játszódnak le előttünk, a középkor angyalai, paradicsomi jelenetei és troubadour éneklése repül el. Moreau tánczalle- góriája lesz az első fölvonás fináléja. A II. föl vonás a táncz aranykorszakát varázsolja elénk. Három századnak nyolcz korszakalkotó és nevezetes tánczát mozgóképben ismerjük meg ebben : az olasz Pavane és Gaillarde-ot, a spanyol Gachurhát és Courante-t és a franczia Passepied, Gavotte és Menuet-et. Ezenfelül az Allemand-ot és Tarantellát szintén kinematogrammb an látjuk. Ebben a föl- vonásban legszebb képeivel szerepel: Fkuneng, Gamier, Teniers, Watteau, Moreáu, Laueret. A zeneszámok szinte kortörténeti liangversenynyé tömörülnek. A III és utolsó fölvonásban a kine- matogrammok még sűrűbben következnek. Tizenhárom mozgókép van ebben a fölvonásban s ezek közül is alig egy-kettő külföldi, a többi mind saját fölvétele az Urániának, mindeniken teljesen felismerhetők magyar művészeink és művésznőink. A szerző a XIX. század tánczai közül elsőnek a keringő ősformáját a Landlert és a Schieifert mutatja. Majd a lendületes Nagy-Mazur, a naturalista Kankan, a szövettáncz, Loie-Fuller és a modern Jégkeringő váltogatják egymást. Ezután következnek az entografikus tánezok: a japáni, a jávai, a néger, a spanyol, a szláv és végül a magyar tánezok. Egyelőre négy eredeti magyar táncz kerül bemutatóra. í Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő; JURISZTOVSZKY ÖDÖN. Nyüttér. Elsőrangú kénes hévvizii gyógyfürdő páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200kényelmes lakószbbávat A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. Császárfürdö Krisztina-körut legszebb helyén, 91. szám alatt, villamos-vasút állomás mellett, ízléssel berendezve. T Jk> T G^> T Jk T Jk> T T Jk Kényelmez tá§as helyiség, kitűnő tekeasztaiok. Jó kávéházi italok. # # # # # i(§> Kitűnő czigány zene. Asztalok a járdán. Minden időben fagylalt és jegeskávé.1 Jó és pontos Kiszolgálás. Kávéházát a közönség szives fi gyeimébe a j á n 1 j a : .pollnép J. í * i * kávés. KJ T
