Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-12-00 / 35. szám
2. oldal. félő érzület lett volna képes számára megteremteni. Ne bánosatok azt a megfutamodott embert, a ki elvitte a pénzeteket, nem oka ő annak, a mit elkövetett. Hagytátok volna járni templomba, hogy imádkozhatott volna, hogy erkölcsi erőt gyűjthetett volna magának a kisértések ellenében. Zombonj Gyula. Karácsony. Hál van még karácsony ünnep ? Hisznek az emberek ? Eljön-e még hozzánk a Megváltó ? Várja e nagy sereg ? Vagy már nincs bűn a világon ? Népünk csupa erény? Ezért kerüli a Megváltó Földünk, karácsony ünnepén. Zöldfácska kerül legtöbb házhoz, Sok láng ég fényesen, Alatta van ajándék is, De Jézus nincs jelen. Más és szebb földeken jár ö, El kerülte magyar nemzetéi. Hol csak kevés szívben van helye, És megtagadták szent nevét. Urunk Jézus nézd el hibánkat, Rajtunk a zsidó és német, Jöjj el uram! és váltsd meg, Szegény magyar néped. Erdéliji Gyula A Buda és Vidéke a Keresztények Lapja, az egyetlen magyar lap, mely őszintén és bátran markol be a zsidó kérdésbe. Nem kihívóan, hajszát nem keresve, komolyan békés eszközökkel folytatja a küzdelmet, mely diadalmasan fog végződni, ha a keresztény Magyarország össze tart. A Buda és Vidéke a Keresztények Lapja, Budán jelenikmeg, ott a hol a keresztény Magyarország keresztény ereklyéi és keresztény emlékei vannak. Budáról hallatja intő szózatát a keresztényekért, minden keresztényeknek. A Buda és Vidéke a Keresztények Lapja, Buda emelkedéséért, fejlődéséért, rendezéséért és haladásáért, magyarosodásáért mindent elkövet. Buda a magyar apostoli király trónjának helye, az ország szive, az ország ügyeimére méltó. Természeti kincsei, a tündér vidék, arra jelölik, hogv egy szép városrész legyen méltó a* trón lényéhez. Buda van arra hivatva, hogv a szellem városa legyen, tehát központja a magyar keresztény tudománynak, irodalomnak, művészetnek. Buda van arra hivatva, hogy központja legyen a keresztény szellemnek. Mi harczoltunk és harezolunk Budáért, melynek szépségét elismeri az egész világ és nem ismeri még sem az egész Magyarország. Azt akarjuk, hogy a budai fürdők emelése adjon példát és útmutatást az egész hazai fürdőügynek. Buda BUDA ÉS VIDÉKE rendezése legyen mintája az egész ország városai rendezésének. Innen, a hol minden kő, minden darab föld a történetre emlékeztet, a jelen munkájára hiv, s jövőért aggódással tölt el, érősitj ük a keresztény szellemet . . . A Buda és Vidéke a Keresztények Lapja ápolja, terjeszti á legnagyobb magyar gróf Széchenyi István hagyo- mánvait és kegyeleteit. A Buda és Vidéke, minta Széchenyi tiszteletlapja, a magyar fajt védi, a magyar nyelvet terjeszti, a magyar szellemet, gondolkodást és jellemet edzi s mindent elkövet, hogy a megszépült Os-Buda a keresztény Magyarország központja légijén. Minden jó magyar keresztény figyelmébe ajánljuk a «Buda és Vidékét» és ezzel együtt a keresztény magyar összetartást. Kérjük a keresztény magyar közönséget, hogy a ,,Buda és Vidékére“ előfizetni, s a keresztény czégeket, hogy abban hirdetés alakjában czégöket ismertetni szíveskedjenek. Keresztény ember csak keresztény lapokat olvasson és keresztény czégek- nél vásároljon és dolgoztasson, csak keresztény irodalomból és művészetből lássa el lelke és szive szükségleteit. BÉÉ" Időnként, a keresztény szellem erősítésére kép- és könyvmellékleteket adunk. -3d A «Buda- és Vidéke» kiadóhivatala és szerkesztősége. Előfizetés árai: Egy évre ..................12 korona. Fé lévre ..... 6 korona. \ ' Negyedévre.... 3 korona. Kiadóhivatal: Budapest. I. kerület Krisztina-körút 111. szám. Mutatvány számokat készséggel küldünk. Kérjük elvbarátainkat, hogy velünk igaz elvtársaink czimeit közöljék és a lapot vend ég lő kb en, filrd ő 11 e li / ek ei i, k öl öld) en, kávéházakban követelj ék. Kidobott ifjúság. Tüntetésekben semmi értelem nincsen. Ezekben a művelt keresztény ifjúságnak részt venni nem szabad. Lelkesedjék az ifjúság. Virág és dal a tavaszé. De válogassa meg miért lelkesedik. Zsidó kávéházak, zsidó komédiásait legfelebb ne vegye észre, kerülje az ilyen helyeket, hol egészségét, erkölcsét és jellemét teszi tönkre. Gróf Széchenyi István az ifjúságnak más utat jelölt. A legnagyobb magyar arra intette az ifjúságot, hogy erősítse, edze testét és képezze szellemét. Elitélte az utczai botrányokat, mihez legfelebb csak a kakasülő tapsol. Mikor az ifjúság egy része ezeket a zsidó kávéházakat megrohanta, vezérczikk- ben méltatott. Mi antiszemiták tiltakozunk az ellen, hogy az ilyen nem tapintatos heczek szitásával gyanúsítsanak. Mi nem tartjuk azt, hogy az antiszemitaság szégyen, mi a jog, törvény és rend utján keztyüs kézzel akarjuk megoldani a zsidó kérdést. Ezek a szerencsétlen kávésok és szerencsétlen komédiások nem okai semminek. Debreczenben, Kolozsváron, Kecskeméten, J vagy más magyar városban az ilyen léte- I 35. szám. zések éhen balnak, sőt Budán sem élhetnek meg. A zsidóság tartja fenn ezeket a helyeket. A vezérczikk nem volt őszinte, a németség ellen lépett fel. Azért berzenkedett a czikkiró, hogy németül énekelnek, de azt nem mondta ki, hogy a zsidók énekeltetnek németül. Mit ér ha mi magyarul beszélünk? Mi haszon van abból, ha ezeken a zsidó les kékén magyarul rontják a levegőt. Mindaddig fertőzött a hazafiság, mig a zsidó szellem és szusz sokra bátorkodik. igyekezzél; a keresztény if/uság testi erőben, bátorságban, lovagiasságban, gazdasági és szellemi téren a zsidókat meggyőzni. Hassanak oda, hogy kérészit ívj ember zsidó lapot, zsidók ál led irt könyvet ne olvasson, színdarabot ne nézzen, zsidó művészeket elhanyagoljon, zsidó kávé házaki a ne járjon, a kérésziéiig a zsidóval semmi úton össze ne vegyüljön, zsidóktól ne vásároljon, zsidókkal ne dolgoztasson. Kezdje el e t komolyan és méltósággal tüntetés és erőszak nélkül, úgy sokat, nagyon sokat tett és a haza jövendő boldogságának tette le alapját. A kávéházi előadások megfélemlítésével a. magyar ifjúság szégyenletes kudarezot vallott. Kidobták őket. Micsoda elégtételt kaphatnak ezért? Semmit. A zsidó Kávés diadalmasan mosolyog, s az antiszemitákon aratott győzedelemnek hirdeti. A magyar ifjúság mindig mossa kezeit és iépten- nvomon hirdeti, hogy nem antiszemita. Aláírjuk nem az, mert az antiszemiták kerülnek minden botrányt, mert ezzel koczkázlátnák az ügy sikerét és nem keresnek alkalmat verekedésre, jelszavuk: mindent a törvény és Hiedelem határai közölt. Az antis/.emilizmus nem volna jogosult, ha az utczára, kávéházakba, vinné küzdelmét és erőszakoskodnék. Nekünk a fegyvereink: toll, meggyőzés, komoly szó, de ha kell kesztyűs kéz és ciczél marok. Az antiszemitáknak a kávéházi el kenéshez és kidobatáshoz semmi közük és ezután ne legven az ifjúságnak sem. Tiszteljük a tor- kényeket és a rendet. Az iijuság mernsen tanúságot az esetből, ne vigye az eseményeket sárba. Edze ■magáit testyycikóriátokkal idejekorán, ne pusztítsa egészségét, hogy azután, ha mégis árra kerül ifjúi elhamarkodás folytán a sor, megmutathassa, ki a legény a csárdáiban i Egy felfedezendő vidék. Gróf Széchenyi hívóin sokat járkált a budai hegyek között és nagy ezéijai voltak ezekkel. — Kincs rejlik ezekben — mondá — csak fel kell fedezni a szép vidéket. Némely részét felfedezték, némely részét nem. Van olvan is a mit már elrontotta;; és el is temettek. Van olyan, a mit nem ismernek, van több hova a közlekedés drága, s a közönség előtt el van zárva. A közönség érdekében fel kell fedezni a budai hegyekben egy részt, hova olcsón, könynven jusson és az övé legyen. Mint a budai hegyek alapos ismerője azt hiszem, hogy erre legalkalmassabb terület az Újlak, 'Országüt és Városmajor által határolt Rézmál, Szemlő-hegv, Vérhalom, Törökvész, Zöldmái és Csatárka, mely utóbbi folytatásában olt van a Gugger és Kecskehegy aljában elterülő szép erdő. Ez az előbb körülirt terület első sorban arra hivatott, hogy a nagyközönség séta és üdülő helyéül szolgáljon, mert könnyen, olcsón érhető el, úgyszólván a Margithidnál kezdődik és 40—50 pereznyj kertek és szőllők közt haladó úton az erdő elérhető. A közönség tehát nem lenne kénytelen, hogy egy kis jó levegő reményében valóságos harcz után drága pénzén, zsidóit és romlott levegőjű kocsiban megtett út után, egy drága és a Lipótváros zsebeihez
