Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-12-00 / 35. szám
i 35. szám. mért vendéglőben foglaljon helyet, hanem egy alig észlelhető emelkedésű úton, melyről elragadó kilátás nyílik a szemben levő Sváb- és János-hegyekre, valamint a főváros látképére, kényelmesen eljuthatna a főváros egy kevesek által ismert, eddig hozzáférhetlen erdejébe, hol a magával hozott uzsonnát elköltve, terebélyes fák árnyékában ingyen élvezhesse a természet szépségeit. Ma mindez lehetetlen, mert teljesen el van zárva a fővárosi ember elől e vidék és bizonyos bátorság kell ahhoz, hogy valaki ide behatoljon, mert bárhonnan igyekszik megközelíteni e kies fekvésű vidéket az országúti, újlaki vagy városmajorbeli utolsó ház elhagyásával megszakad a járható űt és a fővárosi némi kényelemhez szokott ember csodálkozva néz maga körül, vájjon hogy hatolhatna át ezen a vadonon. Legélénkebben festi e vidék elhagya- lottságát és megközelithetlen állapotát az a körülmény, hogy még például Puszta Szent-Lőrinczen és Szent-Mihályon tavaly ölenkint 8—10, sőt 12—14 koronán keltek el egyes telkek, melyeket túlnyomóan budapesti lakósok vásároltak családi házak építésére, addig a fővárosnak ezen a területén 2—3 jobb kilátású telkek 4—5 koronáig sem voltak négvszögölenkint eladhatók, pedig ha van vidéke Budapestnek, mely családi házak építésére alkalmas, úgy ez első helyen áll. Ezek a visszás és a fővárosra is káros viszonyok oka első sorban abban rejlik, bogy a Svábhegy lakói közt vannak a bizottsági tagok legeslegbefolyásosabbikai, úgy természetes, hogy csak a Svábhegy és annak környéke képezi szabályozásnak tárgyát, mig az általam említett terület szegény volt szőllősgazdák kezében van, kik azt várják és lesik, hogy úgy mint a Svábhegynek hajdan Havas, majd e vidéknek is eljő Messiása, ki felfedezi e vidéket és majd keresztülviszi, hogy ott, ha nem is 10 öl széles szerpentin utakat és különféle rendszerű vasutakat létesítsen, de legalább letemeti a ma nem ritkán 1 méternél mélyebb kátyúkat, megtámasztja a dűlő félben levő partokat és kivágatja az út közepén vadon tenyésző kökényt és egyébb bozótot, hogy a természeti szépséget kedvelő fővárosi ember, anélkül hogy a Lipótvárosnak lakója, fényes nappal sétái közben nyakát ne szegje. P. Tengerre magyar! Herman Olló, Garády Viktor Tengerparti sétái olvasása lilán elragadtatva kiáltja egv tározójában: Tengerre maggar! Ez a kiáltás a magyar költőknek szól. Herman elragadtatása során így elmélkedik: «Hát van-é, vagy képzelhető-é hatalmasabb tárgy egy világeposz, az emberiség eposza számára, mint a tenger? Az a tender, a mely egykoron mint gőzkör vette körül azt a kháoszt, a melyből végre a földteke szilárdult, tehát a gőzkör eposzát is, mely méhében a jövendő föld alkatelemeit az ember őscsirájával együtt rejtegette ? Mindez már akkor is forrongott a fejemben. Oh, ha maggar poéta akadna, a ki ezt a gigászi eposzt oda tenné a többinek a legélére ! Mert hát a tenger eposza, ha meg van Írva, úgy viszonylik, akár magához az Iliászhoz, mint a Csimborasszo a földhullámhoz.» Mi nem úgy gondolkodunk, mint Herman Olló, a magyar költő énekelte azt, a mit átérezhet, saját földjét, vizét és egét. Úgyis a zsidók hatása erősen megrontotta a költészet magyarságát, nemzetközivé tette. Van a magyar földről elég énekelnivaló. Maradjunk a költészetben idehaza. BUDA ES VIDÉKE Régi jó idők. Lapunk egy régi és hű előfizetője a maga előfizetésén kívül, több előfizetőt küldött egy levél kíséretében, a levelet itt adjuk: Kedves Barátom! Kötelességemnek tartom, mint lapod előfizetője és olvasója, hogy azt terjesz- szem. Jól tudom, hogy a zsidók a Buda és Vidékére elő nem fizetnek és te zsidóktól hirdetést nem közölsz. Nekünk keresztény előfizetőknek és olvasóknak erkölcsi kötelességünk, hogy előfizetőket gy új lsünk és ismerőseinket a hirdetésre reá bírjuk. Bégen a honleányok és hazafiak lelkesen gyűjtöttek előfizetőket. Sokan még névjegyeikre is ráíratták, mint rangot N. N. lap előfizető ggiijtője. Én szégyellem volna, ha nehány előfizetőt nem gyüjIlletek és kérem előfizető társaimat, hogy mindegyik tegye meg ezt, mert a Buda és Vidéke a magyar kereszténységnek olyan őrtüze, miből hatalmas tűznek kell keletkezni. Látva, hogy valaki a kedvencz bajusz pödrőjéi, szappanját ajánlja a szomszédjának. Miértne ajánlhatná kedvelt lapját? Megszólítottam egv ismerősöm, hogy a Buda és Vidékéi szívesen olvasó nagy urat kérjen meg e lap terjesztésére, azt a választ adta, hogy az az úr nagg úr, lehat előfizetés ggüjléssel foglalkozni rangjául alul áll. Nem fogadom el. Meg vagyok győződve, hogy ennek a nagy úrnak és sok másnak nem áll rangja alatt, hogy jó kocsiggártőját, szabóját, szádlilójád ne ajánlja ismerőseinek. Miért nem ajánlja az egyetlen keresztény lapot, a mit kedvel ismerőseinek ? Egy estélyen megszólítottam a házi gazdát, a ki jó barátod, miután ép személyedről volt szó, terjeszsze a Buda és Vidékét. —- Illetlenség lenne — felelt a házi gazda és tovább elragadtatva beszélt nekem rólad. Én másként gondolkodom. A nagy úrnak és a házi gazdának csak kényelmetlen volt. Ebből a kényelem szerétéiből kell kilépni és kiléptünk a közönyből Én ezennel felszólítom előfizető és olvasó társaimat, bogy kiki legalább egy előfizetőt gyűjtsön a Buda és Vidékére, hadd lobogjon a kereszténység őrtüze fényesebben. Barátod: Béla. Követésre méltó. Több budai előkelő család összebeszélt, hogy csak keresztény kereskedőknél vásárolnak és keresztény iparosokkal dolgoztatnak. Ajánljuk ezt a követésre méltó példát a keresztény családok fig}rel- mébe. A zsidóknál való vásárlás csak egy nem rendes és néha kényelem szeretet. Ha csak néhány ezer család látja el házát keresztényektől úgy megerősödik a keresztény ipar és kereskedés. A családok aláírással kötelezték magukat, hogy keresztényeknél vásárolnak és keresztényeknél dolgoztatnak. A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok letelepedéséig. (Irta: Dr. fíalics Lajos, Szent-István-Társaság kiadása. Ára : 7 korona). A Balics Lajostól a Szent-István-Társu'at kiadásában régebben már három vaskos kötet je.ént meg a római katholikus egjdiáz történetéről Magyarországon. Jelen kötet, bár önálló, mégis ennek a nagy egyházi történeti munkának mintegy a bevezető részét képezi, a mennyiben arról szól, hogy mily vallásos viszonyokat találtak őseink bejövetelükkor hazánk mai területén s micsoda régibb és újabb keresztény emlékek és hagyományok állottak népünk nagy apostolának, szent Istvánnak rendelkezésére, a mikor nemzetét a keresztény hitre téritette. Szerző előttünk fekvő munkája épen azért sok olyat tartalmaz, miknek tudása nélkül a további események csak nehezen érthetők. Földolgozott benne minden tárgyára vonatkozó eddig megjelent adatot; előadása kellemes, lebilincselő, irálya szépen folyó, magyaros. A díszes kiállítású kötet megrendelhető a Szént-István-Társulat könyvkiadóhivatalában, Budapest, Vili. kér., Szentkirályi-utcza 28/b. 3. oldal. Eljegyzés. Széchengi Hanna grófnőt, a nagyérdemű, hazafias czélokra áldozatkész és tudós gróf Széchengi Béla fénnkölt szellemű leányát, a legnagyobb magyar gróf Széchengi hívóin honleányi erényekben gazdag unokáját eljegyezte gróf Károlgi Lajos a magyar nemesség szépreményü fiatal tagja, E minden tekintetben össze illő eljegyzéshez adjon Isten áldást és boldogságot. Egan utódja. A végzetes halállal kimúlt Egan Ede utódjává Kazg József osztálytanácsost nevezte ki a miniszter. Úgy tudjuk Kazy József kifogástalan jellemű, erélyes úri ember. A rábizottaknak meg fog felelni, ha nem a kazárokat keresi a baj kútfejeiül, de a zsidókat. A kormány igen helyesen cselekszik, ha nem csak a ruthének között, de az egész országban hozzá látna a zsidók túlkapásai ellenőrzéséhez és meggátlásához. Minden perezért kár, a mit elmulaszt. Minél későbben fog hozzá, annál nehezebb lesz. Értesítés. A Buda és Vidéke 1902-ik évben keresz- tény ezégek czimen közli hirdetés rovatában a keresztény kereskedők, iparosok, gyárosok ezégét. A beiktatási dij csekély, 36-szor a lap egy évi előfizetési árát beértve 30 korona, a mi előre fizetendő. Ezért közöljük a ezég nevét, faját és az utczát és házszámot. A keresztény ezégeknek ezt a javukra szolgáló elhatározásunkat figyelmébe ajánljuk. Lapunk minden számában benne van keresztények, keresztényeknél vásároljanak és keresztényekkel dolgoztassanak. A Buda és Vidéke minden számából sok pélányt osztunk ingyen, helyben és vidéken. Buda és Vidéke kiadóhivatala: I., Krisztina-körut III. sz. Ellenszer. Egy barátunk arról értesít, hogy egy kávéház tulajdonost megfenyegettek a zsidók azért, mert a Buda és Vidékét járatja és kijelentették, hogy ha a lapot el nem távolítja, többet kávéházába nem járnak. Erre az volna a felelet, hogy a keresztények tisztán elkerülnék az olyan kávéházakat, hova zsidók által szerkesztett és irt lapok járnak, s ekkor minden kávéház üres lenne. Ámde a keresztényekben erősebb a kíváncsiság ingere, mintsem a zsidó lapokról le tudnának mondani. Felhívás. Felhívjuk a keresztény közönséget, hogy úgy karácsonyra, mint egyébkor, csak keresztény czégeknél vásároljon. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut III., I. ajtó. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre6 korona, évnegyedre 3 korona. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: Jurisztovszky Ödön. Nyüttéiu Elsőrangú kénes hévvizii gyógyfürdő páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kényelmes lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. Császárfürdő Budapesten.
