Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-01-00 / 4. szám
2. oldal. 4. szám. az értelmiség egyéb tagjai tanulják előbb maguk is azután tanítsák Széchenyit. A tudományos egyetemen, a vidéki akadémiákon a tanárok adják elő, úgy a hogy élt és szelleme él, teljes értékében a népszerűség zsarnokával nem törődve s az ifjúság keblébe a hazafiasságnak olyan eszményét oltják, ki méltó arra, hogy eszmény legyen. igyekezzék minden igazi magyar ember megérteni Széchenyit. Munkálkodjanak ezen minden körök, különösen pedig a Széchenyi nevét viselő körök és egyesületek. Egy évtized és Széchenyi győzött s eljutunk arra a pontra - mely a szebb jövő küszöbe. A tanítók ültessenek a gyermekekkel Széchenyi fákat és magyarázza meg a zsenge gyermeknek ki volt a legnagyobb magyar? A lánczhidat pedig mielőbb törvénybe iktatással nevezzék el Széchenyi István hídjának. Ezzel is megmutatja a nemzet háláját, melyre kötelezve van s melvlvel Széchenvinek adós. E. Gy. A jelen és jövő Budapest, vagyis : minő eszközökkel lehetne székesfővárosunkat boldog várossá tenni! Irta: SZÁSZVÁROSI V. JENŐ*) Figyeljetek és kövessetek engem, akik cselekedni tudtok ! . . . „Szemesnek a világ, vaknak az alamizsna“ e közmondás mi budapestieken is teljesült. Hogy valóban teljesült, bizonyítéka ennek az a sok ingyen kenyér, melyet a közelmúlt deczembertől kezdve osztogattak, osztogatnak és fognak osztogatni sok ezerre rugó, munkát nem kapó „szegényeink“ között. Ha cselekvésre képes, de rövidlátó városatyáink az idézett közmondás velejét jól értenék fölösleges volna most e közleményemmel a nagy nyilvánosság elé lépnem ki, hogy ennek kolum- bus-tojási egyszerűségét megmutassam. Bizony-bizony nagyon egyszerű bogot fogok én most bontani, midőn következők figyelmes meghallgatására a tenni tudókat fölkérem. Tudvalevőleg a munkanélküliek a nekik nyújtott pénzbeli segélyt azon megokolással utasították vissza, hogy nekik nem alamizsna, hanem kereset utján szerzett jövedelem kell! Eltekintve a segélyezésükre egybegyült ösz- szeg kevésségétől, mely csak ideig-óráig (nehány napig) nyújtott volna nekik enyhülést, még akkor is helyén való lett volna eme visszautasításuk, ha a részükre egybegyült pénz milliókra rúgott volna is. Igen, teljesen helyes és dicsérendő eljárást tanúsítottak volna, mert munka volna elég, csak szem nincs, amely azt meglássa! E munkák alatt azonban nemcsak a köz- épitéseket (emelendő városi épületeket, közutakat, csatornázásokat stb.) értem, hanem másokat is, a miket most én tudok és holnap azok is ismerik, a kik az általam nyújtandó pápaszemen át, széjjel nézni fognak Budapest, szegényes világában! íme a pápaszem : tessék föltenni! Fönt van ? — Igen ! Akkor kezdjünk széjjel nézni: Majdnem minden második (kiváltképen ujg házban pálinkamérést, vagy legalább is szesz- mérési joggal fölruházott korcsmát, kávémérést és szatócs üzletet lehet látni ahol, ha hétköznap nem, akkor bizonyosan szombat estétől vasárnap éjfél*) „Gondos Iván községi fötanitó áldásos munkálkodása Boldogfalván : vagyis : Minő eszközökkel lehetne a magyar népet a kivándorlástól visszatartani“ czimü, régebben megjelent s jutalomdijjal koszoruzott nepnevelés politikai tanulmány szerzőjétől. Szerk. BUDA ES VIDÉKE utánig, a munkásoknak legalább ÖU" u-a elveri nehezen szerzett..keresményét,; vagy .annak nagyobb részét, s igy az othoniaknak még nyáron is csak szűkén jut, télire pedig • épenséggel a keserű semmi marad! Tehát első dolgunk volna a pálinka- és a — nagy többségben még mindig hamis bort mérő — bormérésejiei, valamint a szeszmérési elsőbbségekkel fölruházott kávéházakat, és szatócs- üzleteket olyképen rendszabályozni, hogy a munkásnép keresetének legalább nagyobb részét el ne verhesse, hanem hazavihesse és télire is juttasson valamit. Ez ige megtestesítése azáltal volna lehetséges : ha munkaadók a munkások heti keresetéből bizonyos arányt (mondjuk lbi-adot, vagy -5-ödí t) levonnának részükre „téli fedezet“ czi- men s takarékba helyeznék olyképen, hogy azt az illetékes kerületi iparhatóságok könnyen ellenőrizhessék. Azonban az ilyetén télire gyűjtött összeget az illető munkás csakis az esetre kapná — - heti, 14 napi vagy havi részletekben — kezéhez, ha valóban nem kaphat munkát, vagy ha családi körülményei (betegség stb.) kényszerítik a „téli fedezetet“ igénybe venni. Ellen esetben az gyümölcsöztetően (kamatoztatás mellett) rokkantságáig javára nevén marad. így egy csapásra két jótékonysági alap lesz teremtve! (Folyt, köv.) Karácsonyi alapítvány. A m. kir. belügyminisztérium, a „gróf Karátsonyi család“ czimére tett húszezer koronás Erzsébet-kórházi ágy alapítványból ez. évben is 2000 koronát mint 8-ik részletet folyósított a néhai gróf Karátsonyi Guidó által a boldogult Rudolf trónörökös születése alkalmából tett 100.000 forintnyi alapítvány kamataiból. Az egyleti igazgatóság ez összeg felvételéről gondoskodott s kötelességének tekintette ez alkalomból is úgy a belügyminiszter ur, mint gróf Karátsonyi Jenő v. b. t. tanácsos ur ő nagy- méltóságaiknak őszinte köszönetét kifejezni. Kitüntetés. A király ő felsége Garba Gyulát, belügy- ministeri főigazgatót, a Ferencz József-rend lovag-keresztjével tüntette ki. Garba Gyula e kitüntetést bőven megérdemelte, mert valóban hasznosan és híven szolgált. Nem csak a minis- teriumban tisztelték és szerették őt, de a társaságban is kedvelt, előzékeny, művelt modoráért és jó szivéért. Örömmel üdvözöljük őt, a királyi kitüntetés alkalmával. Budai Zeneakadémia. A Budai Zeneakadémia 1901. jan. 20-án délelőtt 11 órakor, a budai vigadó nagy termében tartotta 11-ik házi hangversenyét. A kitűnő művész és zongora tanár Juhász Aladár zongora kimüvelési osztályának növendékeivel rendezte a sikerült hangversenyt. A jelen volt előkelő közönség élvezettel hallgatta a sikerült számokat és megtapsolta a közreműködőket. Vendéglősök bálja. Az I—III. kerületi vendéglősök kedélyes tánczvigalmukat február hó 6-án tartják a budai vigadó dísztermében. Család-jegy ára 6 korona. Személy-jegy ára 3 korona. Táncz kezdete este 9 órakor. A zenét a 68-ik gyalogezred zenekara szolgáltatja. A hölgyeket kérik, hogy egyszerű ruhában jelenjenek meg. A bál mint mindég ez évben is siker dolgában páratlan lessz. A jövedelmet jótékony czélra fordítják. Báró Edelsheim Gyulai egylet bálja. A Báró Edelsheim Gyulai egylet és az I. budapesti nőbetegsegélyző és temetkezési egylet betegsegélyző alapjuk javára 1901. tebruár 9-én, aMedve-utczai „ Fáczán“ termeiben jelmezes tánczestélyt rendez. A zenét, a 3. számú bosnyák gyalogezred zenekara szolgáltatja Sze- mély-jegy előre váltva 1 korona (a pénztárnál 1 k. 20. f.) Család-jegy előre váltva 2 korona (a pénztárnál 2.80). Kezdete este 8 órakor. Belépő-jegyek kaphatók az egyesület helyiségében II., fő-uteza 74., továbbá a rendező bizottság tagjainál Uránia színház. Az Uránia tudományos színházban a közönség nagy érdeklődése mellett Hentaller Lajos 1849-iki Szabadságharcz czimü darabja van a műsoron, mely a nagy időket tárgyalja. Az Uránia színháznak ezt a darabját hazafias lelkesedéssel fogadta és fogadja a közönség s az iskola igazgatók az ifjúságot és tanulókat elviszik az előadásra. Az Uránia a hazai történet ápolásával nagy szolgálatot tesz a hazafiságnak s ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. A szegényekért. Nagy a nyomorúság nemcsak a székes- fővárosban, de országszerte. Nincsen pénz. Nincsen annyi, mint kellene. Az emberek régen azon vesztek össze, kinek jobb a sorsa, ma azon kapnak hajba, kinek keservesebb az állapota. A társadalom szive megmozdul, dobra üti, kiki, a mit tesz a nyomor enyhítésére. A lapok ugyan csak zajongják, hogy hitsorsailC. Blüh, Schein, Berg, Ergerék mennyi tejet, zsemlét, kenyeret, disznósajtot, tepertyüt s mást adnak a szegényeknek. LTgyan csak igy tesznek a megzsidult keresztények. Bele kell kerülni az újságba annak is, ha a verebeknek morzsát szórnak. A mit a bal kéz tesz, kidobolja a jobb kéz. A szegényügy megoldása karöltve jár a zsidó kérdés megoldásával. Nem kell ide erőszak, a társadalom feíforgatása, vér és öldöklés. Minden társadalmi kérdést, a zsidó kérdést is a legbékésebben megoldhatjuk, ha nem csak színből, de szívből vagyunk keresztények és szigorúan követjük Jézus Krisztus vallását, erkölcsét és tanításait. Szépek a szegények javára rendezett bálok is, de ezek, mint a pataki diák mondaná, semmik a tenger sima tükréhez képest. A szegényekre, a ruhák árát nem is számítva, a jövedelemnek alig 1,/3-ad része jut. A szemérmes szegény inkább megsemmisül, minthogy szólljon, sok lusta adja lei magát szegélynek, hogy dolog nélkül tengődjön. Azon legyünk, hogy minden dolgos kéznek jusson dolog. A Császárfürdő látogatottsága. A budapesti Császárfürdőben 1900. január 1-től deczember 31-ig 1295 személy lakott és 335261 személy fürdőit. El Kínába! A Budai Dalárda mindig és mindenkor az „actualitás“ szolgálatában állott. A Budai Dalárda mindig arra figyelt, mi érdekli, mi izgatja a t. közönséget és leginkább mi számíthat a t. közönség részéről általános részvételre. Büszkén is mondhatja magáról a Budai Dalárda, hogy nyilvános szereplésein a t. közönség színét-javát szokta vendégéül tisztelhetni! Támaszkodunk, hivatkozunk a múlt tapasztalataira s ez ad bizalmat, erőt uj vállalkozásunkhoz. Hallja meg mindenki, akit illet, hogy a Budai Dalárda az ez évi farsangban nagy dísz- kirándulást rendez Kínába. Kina ez időszerint az aktualitás netovábbja! Drága jóakaróink bizonyára örömmel ragadják meg az alkalmat, hogy a mi kínai kirándulásunkon résztvegyenek. Jöjjenek minél többen, mert ilv olcsó módon, ily gyors és rövid összeköttetéssel, csak ez alkalommal lehet a menyei birodalomba jutni,
