Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-01-00 / 4. szám
4. szám. BUDA ES VIDÉKÉ 8. oldal. az ottani népszokásokat megismerni s ami fődolog a már megkötött béke örömére rendezendő kínai udvari ünnepélyen résztvenni. As Csungli-jámen látogatása is tervbe van véve ; ide azonban kiki saját költségén és saját veszélyére indittatik útnak és kártérítési kötelezettséget el nem vállalhatunk. Apróbb balesetek, esetleges meglineselés ellen, mindenesetre ajánlatos az idejében való biztosítás. Végrendeletek nálunk letétbe helyezhetők. Indulás előtt 1901. február 9-en este 9 órakor találkozunk mindannyian a budai Vigadó dísztermeiben s onnan majd külön hajón megyünk Kínába (via Paks). Miután pedig a kirándulás tetemes költségekkel vagyon összekötözve, ezért minden résztvevő ad bizonyos számú magyar jaelt, nehogy deficit legyen vége a dolognak! Es pedig tetszés szerint fizethet mindenki a mennyit akar, de legalább is: 2 (kettő) koronát tizet fejenidnt a Budai Dalárda minden., működő, pártoló, alapitó és disztagja; ezenkívül minden tagnak joga van még egy ilyen 2 koronás jegyhez. Minden további jegy 4 (négy) korona. Nem tagok részére az előre megváltott jegy ára darabonkint 4 korona, este a pénztárnál pedig tí (hat) kor. Még egyet: Természetes, hogy részt vehet bárki, aki meghívó levelet fel tud mutatni; ám azért kérjük, hogy a kirándulás sikere érdekében, minél többen jelenjenek meg a most Kínában dívó és grasszáló népfajok és nemzetek jelmezeiben ; sőt szigorú szabály, hogy a kiilön- hajó dísztermébe csakis ott a helyszínén vásárolható fejdisszel lehet belépni. Jegyek válthatók a borítékkal ellátott meghívó levél (és egyl. tagoknál az utolsó — 1901. január — márcz. havi tagdíj-nyugta) felmutatása mellett, 1901. febr. 2-ától bezárólag 8-áig, a kapuczinusok épületében lévő budai Zene- akadémia (Fő-utcza 30.) egyik I. em. termében este fél 7 és 8 óra között. Az estely napján pénztárnyitás V28 kor. Tehát: El Kínába! ! ! Budapest, 1901. január hóban, a „ Budai Dalárda. “ Körlevél a „Budai Polgári Kör“ t. Tagjaihoz! Van szerencsénk ez alkalommal t. Tagtárs Urnák becses tudomására hozni, hogy a márczius 54ki családi estély helyett, saját helyiségeinkben, jőtékonyczélu, nagyobb szabású hangversenynyel egybekötött tánczestélyt rendezünk, melynek tiszta jövedelmét a budai II. kerületi szegény gyermekeket felruházó egyesület és a budapesti könyvtár-egyesület javára szántuk. E tánczestély vonatkozólag külön értesítést fogunk a t. Tagtárs Úrhoz küldeni. Végül értesítjük a t. Tagokat, hogy a február 12-én tartandó borgazdai estélyről szóló tudósításunkból tévedésből kimaradt Kugler Miklós tagtársunk neve; továbbá becses figyelmükbe ajánljuk, hogy körünk komornyikjánál kedvezményes jegyek (1 korona helyett 44 fillérért) kaphatók a „Műcsarnok“-ba és 20°/o-os árleengedéssel, bármely helyre, az „Uránia-szinház“-ba. Kelt Budapesten, 1901. évi január hó 5-én. Hazafias üdvözlettel! Dr. Buday József s. k. KollárLajos s.' k. a kör titkára. a kör alelnöke. Kérelem a közönséghez. Számos, szegény éhező embertársunk kétségbeejtő nyomorának ez idejében nem anyagi áldozatot kérünk, hanem csak az állatok iránti szánalomnak szóban való megnyilatkozásáért esedezünk, abban a tudatban, hogy a t. közönség tiltakozó szava a leghathatósabb eszköz az állat- védelemben. Nemcsak a mi óhajunk, hanem a székes- főváros nagy közönségének is sokszor megnyilatkozó kivánata, hogy az úgyis teljes készséggel munkálkodó fuvaros és más lovak erejükön túl meg- ne tcrheltessenek, s kivált sáros, síkos és egyébként rossz utakon túlterheléssel ne kinoz- tassanak. Nincs Európának egyetlen nagy városa, ahol ez- töretnék, kell hát, hogv ezen botrányos állatsanyargatásnak, mely a tulajdonos károsodásával is jár és az erkölcsi eldurvulásnak is előmozdítója, végre székesfővárosunkban s annak példáját követve máshol is, megszűnjék. A világosan láthatólag utolsó erejét is megfeszítve, folytonos nógatások, kiabálások, ostorcsapások alatt erőlködő s végre is végkép kimerülő állatoknak el kell végre Budapest utcáéiról és utairól tünniök; ezt parancsolja a törvény, ezt kívánja százezrek emberséges érzelme. A nagyérdemű közönséghez intézzük kérésünket, hogy a szegény állatokat figyelmére méltassa s az előforduló állatkínzások ellen emelje fel tiltakozó szavát, esetleg pedig kérje a rendőrség beavatkozását is. Az összes rendőrök utasítva vannak ugyan, akár szolgáiéiban vannak, akár nincsenek, hogy a közönség kérését teljesítsék, az állatkínzásnak elejét vegyék, esetlég az állatkínzást elkövetőket megbüntetés végett följelentsék, tehát a szolgálatban nem álló rendőrökhöz is teljes bizalommal fordulhat a közönség, mindazonáltal fontos és állatvédelmi szempontokból kedvező okok szólnak a mellett, hogy a szolgálatban, vagyis karszalaggal álló közelebbi őrszem vagy őrjárat (esetleg legközelebbi őrszoba) figyelme hivassék fel az állatkínzás megakadályozására és beszüntetésére. Egyben felkérjük a tisztelt közönséget, hogy kéréseikkel, panaszaikkal bizalommal forduljon hozzánk; a tudomásukra jutott eseteket, a midőn az állatkínzás a beavatkozás daczára sem szűnt meg, szíveskedjenek nálunk bejelenteni írásban (levelező-lapon, levélben) vagy pedig a hivatalos órák alatt, délután 4—64g szóbelileg. Az Országos Állatvédő-Tágyesület. (VII., Nefelejts-utcza 14.) Egy budai festőnő. Hova tovább mindig több és több tért hódit Budán a művészet iránti érdeklődés. Művészgárdánk egy tekintélyes része Budán lakik, Budának azon a részén, mely távol áll a világ prózai zajától. Csendben, de biztosan szorítják ki a külföldről becsempészett hitvány, silány, értéknélküli színnyomatokat. A képzőművészeti társulat ez idényi kiállításán az összes, Budán megtelepedett művészekkel találkoztunk Kisebb és nagyobb munkákkal vettek részt a nemes versengésben. Minden várakozásunkat felülmúlta azonban Vaskovich Erzsi festőművésznő kiállított műve. A mű egy életnagyságai női arczkép, akit ábrázol, egy régi ismerősünk meglepően hű mása. Meglepi a szemlélőt a könynyed rajz modor, a biztos ecsetkezelés és kitűnő szinérzék. A mű oly tudással van megalkotva, a melyre a német azt mondja „kunstfertigkeit“. Vaskovich Erzsi sikerei különben már régebbi keletűek, a szorgalom és törekvés már meghozták számára a gyümölcsöt. Több nagyobb műre kapott megbízatást, még pedig oly megbízatást, a melyre méltán büszke lehetett volna a művész gárda bármely tagja. Megbízatásainak mindenkor fényesen tett eleget, a mi hírnevét megalapította. Örömmel tölt el bennünket ez a következetes felfelé való törekvés; mert hisz Vaskovich Erzsi a mienk budaiaké. Nagy érdeme van abban, hogy a budai hagyományos és minden szép iránti — ha nem is ridegséget, de legalább is — közönyt megtörje. Mert volna Budának áldozatkész közönsége, ha képes volna felfogni a lelket nemesitő művészet erkölcsi értékét. Mert áldoz is a budai közönség, de csak vigé- czek által kínált és a nevetségig hitvány, külföldi és hazai zsidó szemétre; a melylyel azután azt hiszi, hogy lakását feldiszitette. Tisztelet a kivételnek. M. I. A budai református egyház. (A Budai Református Egyházrész Évkönyve az 11)01. évre szerkesztette: Haypdl Henö református lelkész.) A budai református egyházrész évkönyvét, mit a buzgó, fáradhatían lelkész Haypéil Benő, a kitűnő szónok szerkesztett, tanúsággal olvashat el minden keresztény. A mai sivár és vallástalan- ságra hajló korban jól esik látnunk egy valódi lelkipásztort és egy valódi keresztény gyülekezetét. Nem csak a templomban buZgólkodnak a hívek, de munkálkodnak az egyháztársadalmi téren. Az egyház hívei alakították a Nagypénteki református társaságot, mely elzüilött gyermekeknek otthont épített, az egyház hívei alakították A budai református nőegyletet. Eennköltek és lélekemelők voltak az egyház vallásos estéi . . . Óhajtjuk és kívánjuk, hogy a budai reformátusok közül még többen lépjenek be az egyház kötelékébe s növekedjék az ő hitbuzgóságuk a Jézus Krisztus örömére és dicsőségére. Ne igyunk sört!! A budapesti sörgyárak érdekszövetségébe tartozó sörgyárak sörárcsavarására csak egy felelet van, ha a közönség mindaddig nem iszik sört, mig olcsó sört a mostani áruknál olcsóbb és nem drágább sört ihatik. A közönség válóságos rabszolgája a különféle érdekszövetségeknek. Folytonosan emelik az élelmi szerek árát a közönség rovására s a jajgató árusok és gyárosok milliók lírai. Sör nélkül könnyen ellehet még a mulató ember is, sőt az is a ki az ivásban vigasztalást mámort keres. A sör nem magyarnak való, azt mondja egy régi nóta. Ha a sör árak emelése ellenszegül és tüntet a közönség, úgy elejét veszi más áruezikkek önkénytes és indokolatlan áremelésének. Szomorú üzlet-viszonyok. Ez a jelszó s mindenki siet azon áremeléssel segíteni. A közönség elég bamba és az adót sokalja, de a szomorú üzleti viszonyokba belenyugszik és eltűr minden emelést. Bizonyos dolgokról le lehet mondani s ha kevesebb a fogyasztás majd eszükhöz térnek az áremelők. Az asztaltársaságok és törzsasztalok nagyon sokat tehetnek. Elkezdik és követik őket ismerőseik és barátaik. Egy két hónapi kitartás után még is a közönség győz és inni fog olcsóbb sört mint azelőtt ivott. Azok a vendéglősök pedig a kik nem jobbágyai és nem adósai az érdekszövetségbe lépett sörgyáraknak veressék be a vidéki söröket olcsóbban, mint a hogy eddig mértek sört. Ne igyuk tehát az érdekszövetségbe lépettek söreit! Budai korcsolya-pálya. A Budai Korcsolyázó-Egyesület jégpályáján a következő családok vesznek élénk részt: Argay, özv. Abtné, Bauer, dr. Baross, dr. Ballai, Biscara, Bély, dr. Buday, Breuer, dr. Bayer, Blaskovich, Bánlaki, Barabás, Büttel, özv. Czukorné, Czibulka, Cserháti, Csizik, De- mény, Decker, Drehr, Dorninger, Davidovits, özv. Darabantné, Eckermann, özv. Emődy, Ehren- höfer, Eberling, Eggert, Follért, Förk, Gamberszky, dr. Gombár, dr. Grün, Hanskarl, dr. Hintz, Hauszmann, dr. Hegedűs, Heisler, Herczeg, Hofhauser, dr. Hanzély, Havassy, Hosszú, dr. Jankóvich, Jaczkó, özv. Jennyné, Jenes, Jacob, özv. Jurenákné, Kollár, dr. Kertész, dr. Kovács, Kiss, Kádár, Kokesch, Lindmayer, Lissák, dr. Lechner, Lord, Herceg Lobkowitz, báró Lepel, Lingauer István min. osztály tan., özv. Lutzné, Nommer, Özv. Münzbergerné, Madarassy, Mech- wart, dr. Mezei, Márffy, dr. Mentsik, Mály, Mihalkovics, Mészáros, Mihálovits, Marsovszky, Méhely, Nagy, dr. Nemecsek, Oltay, dr. Puscariu, Paksy, dr. Pajzs, Pitzek, Payr, Papp, Poldt, Renner, dr. Rónay, Rom}’ Béla, Reichardt, Román, Rohonczy, Szabó, Strausky, Sándy, dr. Stoffer, gróf Széchenyi, Seidl, dr. Sztehló, dévai Szől- lősy, Szigetvár}’, Schodits, Schreiber, Tarkovich, Tichtl, dr. Tőry, Tárnoki, Thewrewk, Tichy, Ullrich, Újhelyi, Válkai, Várady, Vidovics, Weitstem, dr. Weinek, Wágner, dr. Wein, dr. Wladár, Zsák, Zádor, báró Zornberg és Zsögöd családok.
