Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-06-00 / 17. szám
2. oldal. BUDA ÉS VIDÉKE 17. szám. zést annál nagyobb hévvel folytathassák. Perzsiában 16,000 keresztényt, mészároltattak le. Alexandriában elkiáltották, hogy a bazilika ég s az oltásra elősietett keresztényeket lemészárolták. Az Antiochiában kitört zsidó lázadást (a keresztények mészárlására) csak hadseregek tudták elfojtani. III. Chosrsen perzsa királytól 90.000 keresztényt vettek meg rabszolgának s azokat eggtől-egyig kissebb nagyobb csoportokban kegyetlenül lemészárolták. Ha a judaismus a pogányokkal és eretnekekkel tudott szövetségre lépni a keresztények ellen csak természetesnek látható, ha Mahomed szövetségét is kereste. Mahomedet Medinába futásakor zsidók rejtették el s ezért kegyeibe fogadta őket. Ettől fogva izlam és judaizmus mint benső barátok sok ideig jártak karöltve. Áruló szerepet játszottak a zsidók Perzsiában, Spanyolországban. Spanyol- országból kiűzték őket s innen szóródtak szét Európába. Legmelegebb fészket Lengyelországban raktak. II. András alatt csordaként lepték el Magyarországot az izmaeliták, de erélyes kézzel kiűzték őket innen. A mi kis mag maradt, ugyancsak bőven szaporodott. Az angol krónikák tele vannak keserves panaszokkal a zsidók ellen, a kiket sokszori gyermek gyilkolással, szívtelen uzsorával, csalással, hamis esküvel, pénzhamisitással vádolnak. Miután Francziaországból, Portugálból, Nápolyból kiűzték őket Németországra vetik magukat. Ausztriából több Ízben kiűzték őket. Csalárd pénzvesztegetéssel mégis keresztül vitték, hogy 1622-ben Bécsben újra letelepedhettek. 1625-ben megint elrendelték kiüzetésöket, de bizony ki tudták csinálni, hogy a rendelet csak papiroson maradt. 1696-ban a császár annyira felingerlődött az osztrák és magyarországi zsidóságnak a töröknek tett szolgálatai miatt, hogy újra kiadta a kiüzési rendeletet, mit részben végre is hajtottak. Ha átlapozzuk a történetet s ebben olvassuk a zsidók bűneit, keresztény fejedelmek mérgezése, kutak mérgezése, gyermek gyilkolások, árulás, valóban csodáljuk és bűnnek tartjuk a keresztények türelmét. A felvilágosodás orvé alatt foglallak újra tért, pedig a jelenkor zsidója egy hajszállal sem jobb ős apáinál. Sőt, a modern liberális kor emancipált zsidója már nem elégszik meg a nemzetek anyagi kifosztásával, hanem azok szellemi nyomorúságát is megalapítani, keresztül vinni igyekszik az által, hogy az irodalom üzleti részét, a napi sajtót hatalmába kerítette, úgy hogy Európa müveit népei a zsidó gyerkőcz firkászók által szerkesztett keresztény ellenes napi lapokból merítik a magok történeti, erkölcsi, üzleti, vallásos, szépészeti, társadalmi és politikai életíogalmaikat és ismereteiket. Tehát ide jutottunk ortodox és neolog zsidó czimén a Talmud zsidó munkájával. Nem okultunk a történeten, nem okulunk a jelenen, nem okultunk nagy féríiaink tudósaink intő szaván. Ezekből is idézünk Zimándy nagybecsű műve nyomán. Philippus a Trinitate az ő Itinera- riumába leírja egy zsidó és több kereszténynek utazását. Hűséges társak voltak, egyik a másikon könnyített a hol lehetett. A zsidó meghatva a kereszténynek szeretete által bucsuzoul igv szólt az egyik utitárshoz: Tudod mily sok jelét mutattuk útközben a jó akaratnak egymás iránt. De tudd meg azt is, hogy a bensőmben lángoló gyűlölet nem kevésbé volt nagy. Jutalmul szívességedért ezt a jó tanácsot adom: Zsidóra ne bizd magad soha, ha még oly nagy is a barátság, melyet irányodban mutat. Na hanem e hang a „sötét“ középkor levegőjén szűrődik át, halljuk tehát az uj kornak felvilágosult bölcseit. Kant véleménye. „A köztünk élő palaestinaiak egy- átalán a csalás nem alaptalan hírében állanak a szinte vérükké vált uzsora miatt. Az igaz, hogy különösnek látszik egy csalókból álló nemzetet gondolni, de nem kevésbé különös az is egv nemzetet gondolni, mely csupa kereskedőkből áll, a kiknek legnagyobb része egy odon tévhit befolyása alatt semmi megtisztelő polgári állásra nem törekszik, hanem a helyett a népnek, mely őt körébe fogadta sőt önfeleinek rászedése által szerzett előnyökben keres kárpótlást. És egy egész nemzetnél, melyet csupa kereskedők, mint a társadalomnak nem termelő tagjai alkotnak nem is lehet ez másként; következésképen az ő ősi szabványok által szentesített alkotmányuk, habár a közéletben e mondatot: „Vevő jól kinyissad szemeidet!“ erkölcstanuk legelső elveként szerepeltetik is, — következetlenség nélkül föl nem adható.“ Kant bizonyára nem ismerte a Talmudnak ezt a pontját: „Nincsen silányabb mesterség a földművelésnél. Ha valakinek 100 ezüstpénze forog kereskedésben ugv mindennap hússal és borral élhet, ha pedig 100 ezüst pénzt földmívelésbe fektet csak sót ehetik és zöldséget.“ (Folytatása következik ). Czikkeink a kivetkező félévben. Mi mint ősök. (Rákosi Jenőnek felelet). Idősbb gróf Károlyi István (a főt hi gróf). A festett koporsó (Coelibatus). Zsidók a képviselő házban. Széchenyi István gondolatai. A gentry (gentry nem nemesség). Fáy Andrásnak miért nincs szobra? A kassai püspök és a zsidó hitközség. A katekizmus. Keresztények bűnei. Lehet e a zsidó magyar ? Szövetkezés az iskolában. Egan hatása. Elzsidult színházak és irodalom. Ki a haza áruló. stb. Kérés. Felkérjük mindazokat, kik lapunkat akár előfizetés akár tisztelet példány czimén kapják, hogy ha az kezükhöz nem jut levelező lapon követelni szíveskedjenek. A magyar föld. A Szent-István-Társulat kiadásában megjelenő «Magyar nép könyvtára» IX. és X. kötete Magyarország földrajzi és etnográfiai ismertetését tartalmazza A magyar föld czimén, két kötetben (142. és 165. 1.). A magyar földet Sziklag János irta, a nem csupán színes tollú iró, hanem Magyar- ország alapos ismerője is. Teljesen megfelelt a Szent-István-Társulat intencziójának, hogy miután már ugyanez a társulat Magyar- ország történetét is ilyen rövid, de minden lényeges dolgot felölelő alakban kezébe adta a népnek, vezérkönyvet adjon neki arra is, hogy hazájának földjét, lakóinak, azok munkájának és művelődésének állapotát megismertesse és igy szivébe vésődjék e drága szép hazának szeretete. Erre a szeretetre oktat bevezető részében s a hazai föld ismeretéből igyekszik erősebben lángra gyújtani az olvasó nép lelkében ezt a nemes érzést. A munka két részre oszlik. Az általános részben nagy vonásokkal rajzolja meg Magyarországot. Először fekvését magyarázza meg, azután megismertet bennünket «Magyarország kialakulása» czimén történeti földrajzával; majd az ország területét, hegységeit, vizeit Írja le festőileg és érdekesen; következik természeti viszonyainak rajza: éghajlata, természeti világa. A természeti világból a lelki élet nyíl vállalásaihoz vezet: ismerteti a lakosság nemzetiségi és vallási viszonyait, alkotmányát, kormányzását, a nép életét, még pedig külön a nemzetiségek szerint: építkezésüket, ruházatukat, szokásaikat, művelődésüket, végül a nemzet gazdasági munkáját: a mező- gazdaságot, ipart, bányászatot, kereskedelmet, a közlekedési viszonyokat. Az általános részt követő részletes részben azután sorra ismerteti Magyarország vármegyéit, külön fejezetet szentelve Budapestnek, meg Fiúménak; még pedig természetesen nem csupán az anyaország, hanem Ilorvát-Szlavonország vármegyéit is, továbbá függelékxépen Dal- mácziát, mely jogilag Magyarországhoz tartozik. A népszámlálás fő eredményei már érvényesültek e kis könyvecskében, a mi kézikönyvi használhatóságát kétségtelenné teszi. Csak a nemzetiségi es felekezeti viszonyok maradtak meg az 1891-iki adatok szerint, mert ezek még nincsenek földolgozva a statisztikai hivatal által. A kis munka sokat nyer szinességében és megbízhatóságában azzal, hogy nagyrészt a szerző közvetlen ismeretéből és tanulmányából dolgozott; e mellett azonban egyes részeit mind olyan Írók néHék át. a kik az illető vidékeket alaposan ismerik. A két színes táblája kötet együtt 1 korona 20 fillér, tehát rendkívül olcsó. Az Országos Magyar Iskola-egyesület. Az Országos Magyar Iskola-egyesület I. kerületi választmánya ülést tartott Gombár Tivadar elnöklése mellett. A bejelentések során örömmel értesült a választmány arról, hogy azokat a fotogrammÖkát, a melyeket az iskolai ködfátyolképekhez használnak, ezentúl az Uránia-szinház részvénytársaság fogja előállítani, holott eddig Londonból kellett hozatni. A választmány köszönettel vette tudomásul Eperjessg István iskola- igazgató jelentését az I. kerületi fölnőttek oktatásáról és magyarosodásáról. Isten sértők. Egy felségsértési pör tárgyalása alkalmával a vádlott elismerte azt, hogy a felségsértés bűn, de azt kérdi a bírótól, ha a felségsértőt büntetik, miért nem büntetik azokat a kik káromkodással lesznek Isten sértők. Keresztény embernek nagy bűn, ha az Istent és Jézus Krisztust káromolja. Hagyjuk ezt meg a zsidóknak, mi pedig
